Bárkit felvesznek, akinek pulzusa van – HR ügyvezetők a magyar munkapiacról

Rejtett erőforrások

Baja Sándor tagadta, hogy Magyarországon munkaerőhiány lenne. „Magyarországon nincs munkaerőhiány. Azért mondom, különben mindenkit irritálok ezzel, de én vagyok a Randstadnak a cseh ügyvezetője is, és ott [Csehországban] minden 100 munkaképes lakosból 77-78 százalék dolgozik, nálunk [Magyarországon] 70 százalék.

– tette fel a kérdést, amit aztán meg is válaszolt: az egyetemisták, az idősebbek és a feketemunkások teszik ki a hiányzó részt.

Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország az aktivitási ráta növelésében uniós éllovas. Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az elmúlt nyolc évben, ami a 2010 utáni munkaerő-politika sikerét mutatja. A 2010 utáni kormányzat felülvizsgálta a megkérdőjelezhetően rokkantnyugdíjas ellátásokat, feltételekhez kötötte a családi pótlékot, emelte a minimálbéreket, és elindította a közmunka programot, hogy az emberek segélyek helyett munkából éljenek. Az intézkedések eredményeként nőtt a munkára fogható emberek köre; jól látszik az ábrán, hogy 2010 és 2018 között több mint tíz százalékpontot ugrott a magyar aktivitási ráta. Forrás: Eurostat. 

„Hollandiában 80 százaléka az egyetemistáknak dolgozik, nálunk minden negyedik. Ami a legnagyobb probléma, hogy a magyar dolgozóknak 13-14 százalékát, és hiába csökkentette a kormány a szociális hozzájárulást, feketén alkalmazzák.

Azoknak nincsen szabadságuk, nem mehetnek orvoshoz, és végig dolgozták az életüket, de nem lesz nyugdíjuk sem. A rendszerváltás óta ez így van” – folytatta. Szerinte a feketemunka ellen minden eszközzel fel kellene lépni, akárcsak Karthágót,

Nagy részük egyébként is csak járadékvadászattal és az adók elkerülésével életképes, húzta alá Baja, hangsúlyozva, hogy a szürke- és feketegazdaságban nagyon komoly munkaerőtartalékok vannak.

„Egyszerűen meg kellene találni ezeket a vállalkozásokat, akik valószínűleg csak úgy életképesek, hogy nem fizetik be a járulékokat és az adókat” – hangsúlyozta. 

Szerinte az is sokat elárul, hogy a BMW annak ellenére is nálunk építette fel a debreceni gyárát, miközben bejelentette, hogy bajban van a cég: „ez azt mutatja – nem azt mondom, hogy mi leszünk a hurrikán szele, ahol nincsen semmi baj, biztos hogy érinteni fog bennünket –, de pont a mi tartalékaink miatt ebben az esetben nem mi leszünk a legrosszabb helyzetben, mint a 2008-as válságnál, hanem mi talán egy kicsit túléljük ebben a helyzetben könnyebben ezt a válságot.” 

Dolgos kezek helyett szorgos robotkarok

A beszélgetés harmadik felében a szakemberek arra keresték a választ, hogy az automatizáció térnyerése miként alakítja át a munkapiacot; tartanunk kell-e a változásoktól vagy egy szebb korszak köszönt ránk. 

„Ha már szóba került a munkakörök megváltozása, a Brexit kapcsán megjegyzem, hogy a PWC 2017-es elemzése szerint

– indította el a vitát Lovászy László. Juhos Andrea egyetértett ezzel az állítással és rámutatott, hogy az USA-ban 2030-ra, azaz csaknem tíz éven belül 75 millió állás szűnik meg a robotizáció hatására. De a munkakörök megszűnése nem feltétlen jelent rosszat mindenkinek, ugyanis a szakértő szerint könnyen elképzelhető, hogy több új állás fog keletkezni, mint amennyi megszűnik.

Az átalakulási folyamat veszteseinek azokat tartja, akik nem lesznek képesek átképezni magukat

és emiatt nem fognak tudni munkába állni. Példának egy kihalófélben lévő szakmát hozott fel, a szemfelszedőkét, akiket nehezen tud elképzelni szoftverfejlesztőként.

Ha rövid a karod, toldd meg egy robottal

Juhos Andrea rámutatott, hogy a robotok olyan teljesítményre képesek, amellyel embercsoportok munkáját is át tudják vállalni, erre egy személyes példát hozott: „A mi cégünknél karriermenedzsmenttel foglalkozunk és a legnagyobb fejlesztésünk most az Ella, ami egy chatbot. Ha Ella leül egy álláskeresővel, aki mondjuk egy marketing igazgatói állást keres, 

amit csak találni lehet Európában és az Egyesült Államokban. Egy ember erre nem képes, tehát a mi elhelyezkedési tanácsadóinknak egy része el fogja veszíteni az állását, mert ezt Ella sokkal jobban csinálja”.

Kiemelte, hogy a robotok térnyerése számos új karrierlehetőséget teremt, melyek közül több olyannyira elképzelhetetlen, hogy már-már sci-fit megszégyenítő fantázia kell hozzájuk.

Eszter az influenszer 

Ha most egy kicsit belegondolnak, ez sem egy új fejlemény. Ha most azt kérném, hogy gondoljanak egy olyan állásra, ami tíz évvel ezelőtt még nem volt és ma nagyon jól meg lehet élni belőle, akkor szerintem mindenki tudna mondani, ha mást nem akkor az influenszert, a Youtubert, az employer branding specialistát és így tovább” – mutatott rá az új karrierlehetőségek végtelenségére.

Baja Sándor egyetértet Juhos Andreával, szerinte is

több munkahely fog létrejönni, mint amennyi megszűnik.

A kecskeméti Mercedes gyárat hozta példának, ahol az autókat robotok rakják össze, mégis 4500 embernek biztosítanak munkát. Abban is egyetértettek a szakértők, hogy míg egyes munkakörök megszűnnek, más típusú munkakörök felértékelődnek, például a szociális és egészségügyi jellegűek. Juhos Andrea szerint a nyugati társadalmak elöregedésével idősgondozókra mindig is lesz igény és dietetikusokra is egyre több, így ha valaki „jövőálló” pályát akar választani, akkor ezt a kettőt biztosan tudja ajánlani.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.