Ukrajna is azok közé az országok közé tartozik, amelyek a gazdasági válság miatt IMF-mentőcsomagra szorultak. Interjú.
„Ugorjunk egy kicsit az időben. Az euróválság reform- és megszorító programjai mennyire illenek bele a rendszerváltás utáni neoliberális mintába?
A déli tagállamok közül leginkább Olaszországgal foglalkozom, és azt tudni kell, hogy az ottani helyzet nagyon különbözik a görögtől, így nem általánosítható a tagállamok egészére. Az látszik, hogy a válság leginkább a keleti és a déli tagállamokat sújtotta. Először a keleti tagállamoknak voltak problémáik. (Magyarországnak is szüksége volt egy IMF-hitelre, hogy elkerülje a gazdasági összeomlást – a szerk.) A válságkezelés itt is megszorításokkal, és a szociális kiadások megvágásával járt, mégis keleten azt láttuk, hogy az érintett országok aránylag hamar talpra álltak; vagy legalábbis a számokat nézve képesek lettek újra növekedni. Délen viszont az egész válság először a költségvetés válságaként csapódott le, és csak később lett belőle euróválság. A nemzetközi szervezetek a probléma megoldására megint csak a washingtoni konszenzus receptjét szedték elő, azaz azt mondták: csináljátok azt, amit Kelet-Európa. Ez ugye megint csak megszorításokat és reformokat jelentett.
Volt egy ígéret, hogy ezután jobb lesz nekik, de mint látjuk, a déli tagállamok azóta se jutottak egyről a kettőre.
A német politika ebből a szempontból nagyon fantáziátlan: annyit mond, hogy spórolni kell, de képtelen előállni egy intelligens programmal, amely segítene ezeknek a gazdaságoknak talpra állni.
Ukrajna milyen reformoknak néz elébe? Az IMF már tavaly a magánbefektetések növelését kérte a hitelprogramért cserébe, és úgy hírlik, nagy a külföldi kereslet az ország 32 millió hektárnyi termőföldjére (Ez méretét tekintve nagyjából a harmada az EU mezőgazdasági célra használt termőföldjeinek, az ukrán termőföld már egy ideje felkeltette a genetikailag módosított organizmusairól elhíresült Monsanto agrárkoncern figyelmét is – a szerk.).
Ukrajna is azok közé az országok közé tartozik, amelyek a gazdasági válság miatt IMF-mentőcsomagra szorultak. 2013-2014-ben az 1989-eshez fogható forradalom zajlott az országban.
A reformokat tekintve itt is a sztenderd-receptúrát alkalmazzák: azaz megszorítás és spórolás,
hiszen a költségvetés nagyon elszaladt. A következő lépés aztán a liberalizáció: az állam nem nyújtana például további szubvenciókat az energiaszektornak. Ez valamilyen szinten érthető is, hiszen idáig csak az oligarchák és a monopolisták profitáltak ebből. Másrészt viszont ez a változás hatalmas árnövekedéssel is jár majd, amit egy átlagos háztartás biztos, hogy nem tud megfizetni. Könnyen lehet tehát, hogy a reformok hatására valódi éhséglázadások lesznek, melyek még jobban szétszakítják az országot, mint az oroszok bevonulása. A külföldi befektetők kérdése is hasonló:
az országnak szüksége van ezekre a pénzekre, viszont fennáll a veszélye, hogy a befektetésekből származó profit mind külföldre távozik.
Nagy tehát a kockázat, Ukrajna nagyon szegény ország, a Nyugatnak tehát nagy a felelőssége abban, hogy segítse az országot, hogy a reformok kiegyensúlyozottan és igazságosan menjenek végbe.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Miközben kétmillió magyar ember megélhetése múlik a szektoron, Magyar Péterék gazdasági embere egyetemi előadásokon arról beszél, hogy a KKV-kat „túltámogatják”. Végzetes hibát követne el a Tisza Párt.
A baloldal terve: a magyar emberek pénzét fejlesztések helyett az ukrán háborúba öntenék, miközben a saját választóikat is cserbenhagyják.
Történelmi döntést hozott a parlament: jön a plusz pénz a nyugdíjasoknak! Ám az örömbe üröm vegyül: miközben a kormány emel, Magyar Péter tanácsadói a háttérben már a kaszát élezik. Kiszivárgott a terv.
Összenő, ami összetartozik. Horváth K. József írása.
A Cash Talk különkiadásában Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, valamint Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese azt járja körül, hogy a Tisza Párt megszorító csomagja milyen elvonásokat jelentene a magyar társadalom számára.
Aleksandar Vučić szerb elnök Brüsszelben tett látogatása során egy váratlan pillanatban utalt arra, hogy „üzenetet hozott Moszkvából”.
Két feketébe öltözött férfi nyitott tüzet.
„Ezt viszem magammal jövő héten Brüsszelbe, ahol hangot adok a csendes többség véleményének” – írta a miniszterelnök.
