Nagyon magas, több mint 6000 milliárd forintra rúg Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya, ami mintegy 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.
Európai készpénzbajnokok vagyunk
Balogh László elmondta: a forgalomban lévő készpénz állománya 2010 óta megháromszorozódott. Ennek háromnegyede, 4500 milliárd forint készpénz a lakosság kezében van.
A GDP-hez viszonyítva mintegy 15 százalékot ér el a készpénzállomány, ami európai szinten is nagyon magas.
Az Európai Unióban a készpénzt használók rangsorában az első Görögország, majd két balti ország és Bulgária vannak még Magyarország mellett az élen – tette hozzá. A készpénzállományunk növekedését és nemzetközileg magas arányát jól mutatja a lenti ábra.
A készpénz gyártása, szállítása és egyéb teendői évente többmilliárdos költséget jelentenek az országnak. Ezt még tetézi, hogy a készpénz nem kamatozik, tehát az elmaradt kamatok is költségként azonosíthatóak.
A Pénzügyminisztérium a bankkártyás fizetések számának és volumenének jelentős emelkedését szeretné, és
szorgalmazza, hogy például a nyugdíjasok ne készpénzben kérjék járandóságukat –
jelezte a helyettes államtitkár a Napi.hu E-buksza 2019 című rendezvényén. Hozzátette: még mindig kevés a kereskedőknél lévő kártyás fizetésre alkalmas terminál, ráadásul a lakosság egy jó része is ragaszkodik a készpénzes fizetéshez.
Nem bízunk a bankokban, mert drágák
A lakosság ragaszkodását a készpénzes fizetéshez erősítheti, hogy viszonylag magas a bankokkal szembeni bizalomhiány az országban. A 15 év feletti magánszemélyek fele bizalomhiányra hivatkozva nem nyitott bankszámlát, jelzi a piros rombusz a lenti ábrán. Az MNB kiemeli, hogy túlnyomó részt az idősebb, nyugdíjaskorú lakosság bizalmatlan a bankokkal szemben.
Hátráltatja az elektronikus fizetés elterjedését, hogy a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége nálunk a legmagasabb az európai országok közül a magyarok fizetéseihez viszonyítva – derült ki az MNB tanulmányából. Az elemzésben vizsgált ügyfeleket három kategóriába sorolták, az alacsony, átlagos, és magas jövedelemmel rendelkezők csoportjaiba. A fizetéseinkhez viszonyítva mindhárom jövedelmi kategória számára drágább a bankolás itthon mint az unió többi országában, olvasható ki a táblázatból.
Különösen aggasztó a legalacsonyabb jövedelműek helyzete,
ugyanis őket terhelik a legmagasabb pénzforgalmi költségek, emiatt nehezebben jutnak hozzá a banki szolgáltatásokhoz, így tovább romolhat az anyagi helyzetük (érdekesség, hogy egy a Makronóm által bemutatott kutatás szerint az USA-ban a fizetési rendszer kimondottan a szegényektől ad a gazdagoknak). A hazai bankszektor eközben extraprofitot termel, de alig hitelez.
Számos országban nincs ezer euró feletti készpénzes fizetés
A jegybank és a Pénzügyminisztérium azonosították a problémát és közös erőfeszítéseket tesznek, hogy a lakossági bankolást kedvezőbbé tegyék.
Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúráért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a jegybank továbbra is azt javasolja a Pénzügyminisztériumnak, hogy
töröljék el a tranzakciós illetéket.
Elmondta, hogy több országban, Skandináviában és Izraelben is meghirdette a kormányzat a készpénzmentes társadalmat, az ottani kormányok így akarnak küzdeni a feketegazdaság és a drága készpénzhasználat ellen. Magyarországon még a készpénz „uralkodik”, a fizetések 80 százaléka így történik, miközben ez az arány Svédországban, Dániában csupán 20-25 százalék. A jelenlegi 80 százalékról 40-45 százalékosra kell csökkenteni a készpénzes tranzakciók arányát, az elektronikus tranzakciók számának – 2018-ban 1,25 milliárd volt – pedig évente 200 millióval kellene nőni 2030-ig.
Balogh rámutatott, hogy az Európai Unióban több adminisztratív korlátozást vezettek a készpénzhasználatra. Felső limitet szabtak például a magánszemélyek és vállalatok közötti készpénzes tranzakciók maximális összegére, a legszigorúbbak Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában a limitek. Itt már ezer euró fölött sem szabad készpénzzel fizetni, csak átutalni. Magyarországon és Lengyelországban azonban csak a vállalatok közötti tranzakcióknál van korlátozás, ötezer euró a limit.
A készpénzhasználat a kereskedőknek is drága, a tárolás, az előállítás, szállítás jelentős ráfordítást igényel,
ez a készpénzmennyiség hiányzik a gazdaságból, elmaradt kamatot jelent, és a feketegazdaságot is támogatja
– húzta alá a helyettes államtitkár.
Az elektronikus fizetést kerülnék a kiskereskedők
A készpénzhasználat visszaszorításában kulcsszerepe van az elektronikus fizetések elterjedésének, a kiskereskedők egy része azonban elutasítja az elektronikus fizetési módokat, vannak köztük akik nem akarnak az adóhatóság számára is ellenőrizhető „nyomot hagyni” – hozta fel pédaként.
Az online pénztárgépek száma Magyarországon mintegy 220 ezer, a POS-termináloké 110 ezer volt a terminálok elterjedését segítő legújabb program indulásakor. A Pénzügyminisztérium célja, hogy a bankkártyás fizetésre alkalmas eszközök száma megközelítse az online kasszákét. Balogh László szerint van remény arra, hogy év végére 160-170 ezerre emelkedjen a rendszerbe bekötött POS-állomány, és arra törekszik a tárca, hogy 2020-ra a kereskedők legalább 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni.
Január 1-től nem terheli tranzakciós illeték a 20 ezer forint alatti lakossági átutalásokat,
és bár a készpénzkímélő megoldások elterjesztésében fontos a tranzakciós illeték csökkentése, de a költségvetési szempontokat is figyelembe kell venni – mondta. Megjegyezte, hogy a nyugdíjak 60 százalékát már bankszámlára utalják.
(MTI, Makronóm)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egy nemrég megjelent interjúban még arról beszélt, hogy voltak a tárcánál olyan döntések, amelyekkel nem értett egyet. Kármán András valójában a bankadó miatt veszhetett össze akkori felettesével. A szektorális különadók eltörlése azóta is foglalkoztathatja az immár nyíltan a Tisza Párthoz csapódó közgazdászt.
Bezzeg Franciaország!
Az első otthonhoz jutást segítő hitelkonstrukció hivatalosan szeptember elsején rajtolt el.
Az is kiderült, hogy egy újabb kormány csak tetézné a bajt.
Brüsszel egyelőre nem tudott olyan ajánlást megfogalmazni, ami megvalósítható lenne a gyakorlatban és ne ütközne a tagállamok jogszabályaiba.
A lakáshitel-igénylés hosszú és bonyolult folyamat, és ha nem érkezik meg időben a pénz, az problémákat eredményezhet. Mutatjuk mi kell ahhoz, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket, és minél gyorsabban megkapja az Otthon Start Programban igényelt összeget.
Thunberg hétfőn késő este érkezett Görögországba, ahol palesztinpárti tömeg üdvözölte.
Baán László az MCC rendezvényén elmondta: a múzeumok jövője azon múlik, képesek-e személyes élménnyé tenni a művészetet.
