Nagyon magas, több mint 6000 milliárd forintra rúg Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya, ami mintegy 400-450 milliárd forintba kerül évente az országnak – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai konferencián.
Európai készpénzbajnokok vagyunk
Balogh László elmondta: a forgalomban lévő készpénz állománya 2010 óta megháromszorozódott. Ennek háromnegyede, 4500 milliárd forint készpénz a lakosság kezében van.
A GDP-hez viszonyítva mintegy 15 százalékot ér el a készpénzállomány, ami európai szinten is nagyon magas.
Az Európai Unióban a készpénzt használók rangsorában az első Görögország, majd két balti ország és Bulgária vannak még Magyarország mellett az élen – tette hozzá. A készpénzállományunk növekedését és nemzetközileg magas arányát jól mutatja a lenti ábra.
A készpénz gyártása, szállítása és egyéb teendői évente többmilliárdos költséget jelentenek az országnak. Ezt még tetézi, hogy a készpénz nem kamatozik, tehát az elmaradt kamatok is költségként azonosíthatóak.
A Pénzügyminisztérium a bankkártyás fizetések számának és volumenének jelentős emelkedését szeretné, és
szorgalmazza, hogy például a nyugdíjasok ne készpénzben kérjék járandóságukat –
jelezte a helyettes államtitkár a Napi.hu E-buksza 2019 című rendezvényén. Hozzátette: még mindig kevés a kereskedőknél lévő kártyás fizetésre alkalmas terminál, ráadásul a lakosság egy jó része is ragaszkodik a készpénzes fizetéshez.
Nem bízunk a bankokban, mert drágák
A lakosság ragaszkodását a készpénzes fizetéshez erősítheti, hogy viszonylag magas a bankokkal szembeni bizalomhiány az országban. A 15 év feletti magánszemélyek fele bizalomhiányra hivatkozva nem nyitott bankszámlát, jelzi a piros rombusz a lenti ábrán. Az MNB kiemeli, hogy túlnyomó részt az idősebb, nyugdíjaskorú lakosság bizalmatlan a bankokkal szemben.
Hátráltatja az elektronikus fizetés elterjedését, hogy a lakossági pénzforgalmi szolgáltatások költsége nálunk a legmagasabb az európai országok közül a magyarok fizetéseihez viszonyítva – derült ki az MNB tanulmányából. Az elemzésben vizsgált ügyfeleket három kategóriába sorolták, az alacsony, átlagos, és magas jövedelemmel rendelkezők csoportjaiba. A fizetéseinkhez viszonyítva mindhárom jövedelmi kategória számára drágább a bankolás itthon mint az unió többi országában, olvasható ki a táblázatból.
Különösen aggasztó a legalacsonyabb jövedelműek helyzete,
ugyanis őket terhelik a legmagasabb pénzforgalmi költségek, emiatt nehezebben jutnak hozzá a banki szolgáltatásokhoz, így tovább romolhat az anyagi helyzetük (érdekesség, hogy egy a Makronóm által bemutatott kutatás szerint az USA-ban a fizetési rendszer kimondottan a szegényektől ad a gazdagoknak). A hazai bankszektor eközben extraprofitot termel, de alig hitelez.
Számos országban nincs ezer euró feletti készpénzes fizetés
A jegybank és a Pénzügyminisztérium azonosították a problémát és közös erőfeszítéseket tesznek, hogy a lakossági bankolást kedvezőbbé tegyék.
Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúráért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a jegybank továbbra is azt javasolja a Pénzügyminisztériumnak, hogy
töröljék el a tranzakciós illetéket.
Elmondta, hogy több országban, Skandináviában és Izraelben is meghirdette a kormányzat a készpénzmentes társadalmat, az ottani kormányok így akarnak küzdeni a feketegazdaság és a drága készpénzhasználat ellen. Magyarországon még a készpénz „uralkodik”, a fizetések 80 százaléka így történik, miközben ez az arány Svédországban, Dániában csupán 20-25 százalék. A jelenlegi 80 százalékról 40-45 százalékosra kell csökkenteni a készpénzes tranzakciók arányát, az elektronikus tranzakciók számának – 2018-ban 1,25 milliárd volt – pedig évente 200 millióval kellene nőni 2030-ig.
Balogh rámutatott, hogy az Európai Unióban több adminisztratív korlátozást vezettek a készpénzhasználatra. Felső limitet szabtak például a magánszemélyek és vállalatok közötti készpénzes tranzakciók maximális összegére, a legszigorúbbak Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában a limitek. Itt már ezer euró fölött sem szabad készpénzzel fizetni, csak átutalni. Magyarországon és Lengyelországban azonban csak a vállalatok közötti tranzakcióknál van korlátozás, ötezer euró a limit.
A készpénzhasználat a kereskedőknek is drága, a tárolás, az előállítás, szállítás jelentős ráfordítást igényel,
ez a készpénzmennyiség hiányzik a gazdaságból, elmaradt kamatot jelent, és a feketegazdaságot is támogatja
– húzta alá a helyettes államtitkár.
Az elektronikus fizetést kerülnék a kiskereskedők
A készpénzhasználat visszaszorításában kulcsszerepe van az elektronikus fizetések elterjedésének, a kiskereskedők egy része azonban elutasítja az elektronikus fizetési módokat, vannak köztük akik nem akarnak az adóhatóság számára is ellenőrizhető „nyomot hagyni” – hozta fel pédaként.
Az online pénztárgépek száma Magyarországon mintegy 220 ezer, a POS-termináloké 110 ezer volt a terminálok elterjedését segítő legújabb program indulásakor. A Pénzügyminisztérium célja, hogy a bankkártyás fizetésre alkalmas eszközök száma megközelítse az online kasszákét. Balogh László szerint van remény arra, hogy év végére 160-170 ezerre emelkedjen a rendszerbe bekötött POS-állomány, és arra törekszik a tárca, hogy 2020-ra a kereskedők legalább 80 százalékánál lehessen kártyával fizetni.
Január 1-től nem terheli tranzakciós illeték a 20 ezer forint alatti lakossági átutalásokat,
és bár a készpénzkímélő megoldások elterjesztésében fontos a tranzakciós illeték csökkentése, de a költségvetési szempontokat is figyelembe kell venni – mondta. Megjegyezte, hogy a nyugdíjak 60 százalékát már bankszámlára utalják.
(MTI, Makronóm)
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Az ingatlan.com szakértője, Balogh László az Indexnek mondta el, miért jó az állami albérlet-támogatás.
Jövőre is jelentős, a gazdaság teljesítményét érdemben meghaladó béremelésre számíthat a munkavállalók többsége.
A republiánus kampány volt a kriptoipar legjobb befektetése. A dollárt szinte ész nélkül veszik, míg a részvénypiac már túlfeszítettnek tűnik.
Júniusi ígéretei éghetnek rá a Tisza Párt vezetőjére.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
