Azon kívül, hogy a világ egyik leghíresebb és legsikeresebb sorozata, a Trónok harca egy gazdasági sikertörténetet is jelent a sorozatnak helyszíneket biztosító országok számára. A forgatások kezdete óta a turizmus több országban hatalmas növekedést mutatott, amiből Észak-Írország és Izland is nagy bevételekre tett szert.
A „gondok” vége
Észak-Írország gazdasága sokat szenvedett a huszadik században: az 1968-tól 1998-ig tartó 30 éves időszakot az észak-írek egyszerűen csak „a gondok” peridódusaként említik, amikor a belpolitikai konfliktusok durván visszahúzták a gazdaságot is. Ezen „gondok” orvoslásához azonban nagymértékben hozzájárult a Trónok harca, amely az utóbbi öt évben már nagyjából 170 millió dollárnyi bevételt hozott az országnak.
A becslések szerint Észak-Írországban 900 teljes-, illetve 5700 részmunkaidős állást teremtett a könyvalapú sikersorozat. Főleg a helyi vendéglátás élvezte a felívelő profitokat, de valódi aranykort élt meg Ingrid Houwers helyi ezüstműves kisvállalata is a száguldó megrendelések miatt.
A turizmus is dinamikus növekedésbe kezdett a szigeten: a sorozat hatására a világ összes részéről érkező utazók személyesen szeretnék látni Winterfell vagy éppen Kingsroad helyszíneit, ami évente nagyjából 34 millió eurót jelent a helyi gazdaságnak.
A pénzesőért természetesen az országnak is kellett némi befektetést hoznia, a filmiparban ugyanis jelentős verseny folyik a forgatások becsábításáért. A HBO például eredetileg Skóciában tervezett forgatni Észak-Írország helyett, ezért az észak-írek egy közel 19 millió dolláros ajánlattal csábították el a HBO-t, miközben a Northern Ireland Screen kormányzati ügynökség is 22 millió dollárt költött, hogy filmstúdiók épüljenek Belfastban.
Gazdasági felmelegedés Izlandon
De nem csak Észak-Írország kaszált nagyot a sorozatból. Ott van például Izland is, amely a 2008-as válság miatt a megsemmisítő gazdasági összeomlás szélén táncolt, egy évtizeddel később viszont már Európa egyik gazdasági sikertörténeteként említik. 2016-ban 1,8 millió turista látogatta meg az országot, ami 2015-höz képest 40 százalékos növekedést jelentett és ez nagymértékben hozzájárult a 2016-os 7,2 százalékos izlandi gazdasági növekedéshez is (ami az utolsó negyedévben 11,9 százalékos magasságba szökött).
Izlandon kívül a horvát Dubrovniknak és a spanyol Andalúziának is meghozták szerencséjét a forgatások. Három évvel azután, hogy Dubrovnik szerepelt a sorozatban, 24 százalékos növekedés történt a helyi turizmusban. Az egyébként is népszerű Andalúziában szintén 30 százalékos volt a bővülés.
A sorozat közel ezer munkahelyet hozott létre Dubrovnikban, Spanyolországban pedig egy-egy nagyobb jelenetre akár 86 ezer fő is jelentkezett statisztának. Márpedig a horvát és a spanyol gazdaságban is az európai átlagnál sokkal nagyobb probléma a munkanélküliség, a magyar érték többszöröse.
A Batman világában játszódó Pingvin igazi oázis a képregény-feldolgozások kietlen sivatagában: bámulatos, ahogyan az HBO sorozatában egy elsőre totálisan érdektelennek tűnő karakterre építve milyen mély és emberi drámát alkottak.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
A tavalyi összesítést magasan az Egyesült Államok vezeti, amely 3,2 ezermilliárd dollárért vásárolt magának termékeket szerte a világból. Érdemes lesz figyelni, hogy a beígért Trump-vámok után miként alakul majd a tabella.
Javuló tendenciát lát a magyar gazdaságban az egyik legrangosabb hitelminősítő intézet.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
