A választási év ellenére is nagyot csökkent az államadósság tavaly

Varga Mihály a Pénzügyminisztérium (PM) sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány továbbra is 1,8 százaléknyi éves hiánnyal számol az idei költségvetésben, az államadósság pedig 70 százalék alá esik 2019 végére. A pénzügypolitika iránya mindaddig nem változik, amíg az alaptörvénynek megfelelően az államadósság aránya nem lesz alacsonyabb a teljes hazai össztermék felénél – tette hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy a költségvetés stabilitását a választási év és a 2018-as költségvetésben nem tervezett intézkedések sem veszélyeztették. Varga Mihály szerint a hiánycél tartását és az államadósság arányának csökkentését a gazdasági növekedés mellett a gazdaság kifehérítése is segítette. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU-ból érkező jelzések visszaesésre utalnak, a kormány ezért – mint fogalmazott – folyamatosan figyeli a világgazdasági eseményeket és szükség esetén a fiskális ösztönzők bővítéséről dönthet.

Banai Péter Benő, a PM államháztartásért felelős államtitkára kifejtette, hogy 2018-ban a bevételek 8,5 százalékkal, a kiadások pedig 8,6 százalékkal nőttek. Utóbbit elsősorban az állami beruházások bővülésével magyarázta.

Az elmúlt évek adatainak összesítéséből kiemelte, hogy a 2013 óta a magyar gazdasági növekedés egyetlen negyedév kivételével folyamatosan meghaladta az uniós átlagot, a költségvetés éves hiánya pedig 2012 óta nem haladta meg a 3 százalékot. Az államadósság 10 százalékponttal volt alacsonyabb a múlt év végén az uniós átlagnál, holott 10 éve még körülbelül ugyanennyivel magasabb volt. Becslése szerint az év végére 69,2 százalékra csökkenhet GDP-arányosan az államadósság, a tavaly év végi pedig 1,9 százalékponttal lenne alacsonyabb az Eximbank adatai nélkül. Az államtitkár a következő években az államadósság további csökkentését és szerkezetének átalakítását sürgette.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály nem zárta ki, hogy a növekedési ütem fenntartása érdekében, illetve a megrendelésállomány esetleges visszaesése miatt hitelezést és beruházást ösztönző intézkedésekre lehet szükség év közben. Az elmúlt hónapok inflációs nyomását ugyanakkor nem tartja jelentősnek, ezért emiatt nem lát okot azonnali beavatkozásra, és a költségvetési törvény felülvizsgálatát is legfeljebb csak az év második felében, a külső kihívások és az első hat hónap adatainak ismeretében tartja elképzelhetőnek. A miniszter szerint a várható kiadások és többletbevételek összhangban állnak, utóbbiak a tartalékokkal együtt fedezik a családvédelmi és a költségvetési háttérrel nem tervezett egyéb intézkedéseket.

(MTI)