A belföldi vállalatok túlnyomó többsége idén is bevételnövekedést vár, de még nagyobb arányban tartanak a munkaerőhiánytól – derül ki a PwC Magyarország felméréséből.
A visszajelzések szerint Magyarországon a vállalatvezetők 90 százaléka számít arra, hogy cégük bevétele idén is bővül. A Pwc globális felmérése ennél némileg csekélyebb arányt mutat, világszerte a megkérdezett cégvezetők körében 82 százalék várja ezt 2019-ben.
Jóval visszafogottabb a bizalom a gazdasági környezet iránt, hiszen a belföldi cégeknek mindössze 30 százaléka, és a külföldieknek is csupán 42 százaléka számít a világgazdaság növekedésének gyorsulására.
Az adatok alapján a magyarországi vállalatvezetők 87 százaléka, a külföldieknek pedig 77 százaléka a hatékonyságot szeretné javítani. Új piacok keresését, új termékek és szolgáltatások bevezetését sokkal kevesebben tervezik. A legnépszerűbb tervezett külpiac a magyar cégvezetői visszajelzések szerint Németország (48 százalék), Románia (26 százalék), az Egyesült Államok (20 százalék), Szlovákia és Kína (18-18 százalék), a külföldiek körében az Egyesült Államok (27 százalék), Kína (24 százalék), Németország (13 százalék) és az Egyesült Királyság (8 százalék) vezet.
A növekedést mindenki szerint a munkaerőhiány fenyegeti a legjobban. A külföldi vállalatvezetők 79 százaléka idén és tavaly is ezt tekintette a legnagyobb kihívásnak. A belföldi válaszokon belül ugyanez még magasabb, 92 százalék, de egy éve még 95 százalék volt.
Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a felmérést bemutató budapesti eseményen kifejtette: a világszintű kereskedelmi háború miatt a szűkebb környezettel folytatott kereskedelmet is egyre jelentősebbnek értékelik a vezetők. A magyarországi felmérésből ugyanezt a folyamatot mutatja a visegrádi országok felértékelődése külpiacként – tette hozzá.
Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója a munkaerőhiány jelentőségét emelte ki az adatokból. Elmondta, figyelemre méltó, hogy az idei várakozásokban a cégvezetők legerősebb aggodalmai a humán erőforrással kapcsolatosak, a szakemberhiány és a demográfiai folyamatok mellett a munkavállalói juttatások növekedésétől tartanak a legjobban. Újabban már a munkásszállók építésével is egyre több munkáltató számol Magyarországon, holott néhány éve ez még nem merült föl lényeges szempontként.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke a rendezvényen elmondta: a munkába álló fiataloknak arra kell készülniük, hogy 5-10 évente biztosan munkahelyet fognak változtatni. A szövetség vezetője szerint az oktatási rendszernek különösen a matematika, az informatika és az angol nyelv oktatását kell kiemelten kezelnie, ha sikeres munkavállalókat akar képezni.
A világszintű vállalatvezetői felmérést a pénzügyi szolgáltatásokkal és gazdasági tanácsadással foglalkozó PwC 22 éve indította, idén világszerte 1378 cégvezetőt kérdeztek meg telefonon és online. Magyarországi vállalata 8. alkalommal készítette el a vezérigazgatói felmérést a globális vezérigazgatói felméréssel párhuzamosan. A 236 belföldi cégvezető várakozásait személyes adatfelvétellel mérték föl 2018 októbere és decembere között, az MGYOSZ-szel partnerségben.
(MTI)
A külföldi munkaerő korlátozása miatt elmaradhat a Master Good 120 milliárd forintos beruházása. Ha a terv megvalósul, a Master Good kénytelen lesz csökkenteni a termelési volumenét, ami az árbevétel és a nyereség visszaesését vonja maga után.
Átalakítja magyarországi tevékenységét a thyssenkrupp Automotive Technology.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése már régóta tervben van, sőt, erre kért forrást az Orbán-kormány is, ám jogállamisági viták miatt nem kapott. Magyar Péterék most ezt leporolva mehetnek végig a programon, amit még az előző kabinet küldött ki Brüsszelbe.
Állami támogatás nélkül valósulna meg, és 275 új munkahelyet teremthet.
Mindkét magyarországi létesítmény relatíve magas besorolást kapott a Global Intifada nevű szervezettől.
Közleményben reagáltak a környezetszennyező tevékenységgel kapcsolatos hírekre.
Az igazság most kiderül – jelentette ki a volt miniszter.
A szervezet a sajtóból értesült, hogy a Tisza Párt a polgármesteri illetmények befagyasztását, a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentését, valamint az illetményhez rögzített átalány-költségtérítési jogosultság megszüntetését célzó javaslatot nyújtott be a parlamentnek.
