Harvardi közgazdászt fogadott Orbán Viktor

„Dolgozókat akartunk, de emberek jöttek” – e címmel írt könyvet a közgazdász, aki a miniszterelnöki találkozó előtt a Makronómnak interjút is adott.

Borjas kubai bevándorlóból lett a közgazdász-szakma sztárja, ám a nagyközönség előtt szinte ismeretlen maradt a migrációs válságig. Kiszámolta, hogy a tömeges migráció leszorítja az alacsonyan képzettek fizetéseit: szerinte a bevándorlás évente 402 milliárd dollárt vesz ki az amerikai alacsony képzettségűek zsebéből, viszont 437 milliárd dollárral növeli a migránsokat alkalmazó vállalatok profitját. A szerény többlet pedig szinte teljes egészében a bevándorlóknál köt ki.

A Harvard Egyetem közgazdásza ezért szociális védőfalat húzna fel az őslakók védelmére: megadóztatná azokat a vállalatokat, amelyek hasznot húznak a bevándorlásból, és e pénzt a munkahelyeiket elvesztett őslakók szociális védőhálójára fordítaná.

Elemzést írt arról is, hogy az 1980 körül az USA-ba áramló kubai tömeg (125 ezer fő) hogyan szorította le jelentős mértékben a miami dolgozók fizetéseit. E kutatásban egyébként David Card 1990-es elemzését ismételte meg, amely még azt állította, hogy a bevándorlók nem gyakorolnak hatást a hozzájuk hasonló őslakosok fizetéseire, így egy évtizedes tévhitet cáfolt meg.

Borjas elemzéseire Donald Trump is hivatkozott, de szerinte sem Trump, sem Clinton nem mutatta be a teljes képet. A professzor szerint létezik olyan bevándorlás, amely gazdasági hasznot is hozhat, de Clinton érve, miszerint minden migráció – legyen az legális vagy illegális – általában és mindenkinek kedvező, súlyos tévedés.