2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent a kamatfizetés, ami mintegy 800 milliárd forintos megtakarítást jelent évente. Az összesített kamatmegtakarítás 2013-tól a GDP mintegy 6,5 százalékát (vagyis mintegy 2400 milliárd forintot) tesz ki, ami a gazdaság teljesítményéhez képest a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is Kicsák Gergely szerint. Nem csoda, hogy a takarékos magyar államnak egyre több forrása van, amit hitelezők helyett végre a gazdaság fejlesztésére, vagy a családtámogatásokra lehet költeni.
2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent az állam kamatkiadása Magyarországon, ami mintegy 800 milliárd forintos éves kamatmegtakarítást jelent – írja Kicsák Gergely.
Hozzáteszi, hogy a nemzetközi összevetésben is dinamikus hozamcsökkenésnek köszönhetően a 2000-es évek közepén az EU-átlagot még 1,3-1,9 százalékponttal meghaladó hazai állami kamatkiadás immáron megközelítette az EU-átlagot.
Kicsák hangsúlyozza, hogy 2013-tól összesítve mintegy 2400 milliárd forintot tesz ki a kamatmegtakarítás, azaz GDP arányosan majd 6,5 százalékot, ami a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is.
Az állam kamatkiadásainak 2013 utáni nagy mértékű csökkenését a hazai állampapír-hozamok jelentős lejjebb tolódása okozta, de az államadósság-ráta 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése szintén segítette a kamatfizetések GDP-arányos csökkenését.
A Bundesbank az egész eurózónára vonatkozóan készített számításokat a hozamcsökkenések következtében elért kamatmegtakarításokról, amiből kiderül, hogy az eurózónában Németországban volt a legnagyobb a költségvetés nominális kamatmegtakarítása a válság kitörése óta.
A szövetségi jegybank módszerével számolva Németország halmozott kamatmegtakarítása 2008 és 2018 között (2007-hez képest) elérte a 368 milliárd eurót (118 ezer milliárd forint), ami a várható 2018-as német GDP mintegy 11 százaléka. A tárgyalt módszertanból adódón a legnagyobb GDP-arányos kamatmegtakarítás azonban azokban az országokban következett be, ahol a legmagasabb az államadósság. Görögország kiugró értéke annak a következménye, hogy államadósságát nem piaci forrásból, hanem viszonylag kedvező kamatozású nemzetközi hitelekből fedezi,
amelyek a jelentős, a GDP közel 180 százalékát kitevő államadósságra vetítve nagymértékű megtakarítást eredményeznek a módszertan szerint.
Magyarországon tehát kimondottan magas, Németországot is meghaladó feletti volt a kamatmegtakarítás. Fontos azonban hozzátenni, hogy a finanszírozási költségek csökkenésének azon országok a legfőbb nyertesei, amelyek ezt a mozgásteret az államadósság csökkentésére és produktív, a potenciális gazdasági növekedést is erősítő beruházásokra tudják felhasználni. Így a 2010 utáni gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően immáron ezen országok közé tartozik Magyarország is – fogalmaz Kicsák Gergely.
Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos államadósság 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése 2013 után az állam kamatkiadásainak jelentős csökkenését eredményezték. 2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent a kamatfizetés, ami mintegy 800 milliárd forintos megtakarítást jelent évente. Az összesített kamatmegtakarítás 2013-tól a GDP mintegy 6,5 százalékát (vagyis mintegy 2400 milliárd forintot) tesz ki, ami a gazdaság teljesítményéhez képest a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is. A Bundesbank hasonló számításokat végzett az eurózónára, az alkalmazott módszertanuk pedig szintén megerősíti, hogy kiemelkedő teljesítményt ért el Magyarország
– olvasható az elemzés összegzésében.
A fentiekből az következik, hogy a magyar állam minden eddiginél jobban igyekszik „nem túlnyúlni a takaróján”, amivel immár ezermilliárdokat takarít meg – e rendkívüli összeget pedig a hitelezők helyett sokkal hasznosabb célokra tudja költeni, például az infrastruktúra fejlesztésére, vagy a családok támogatására.
Összevetésként, az OTP számításai szerint éves szinten
az MNB támogató politikájának köszönhetően.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Rengeteg pozitív és elismerő, román nyelvű komment érkezett Orbán Viktor beszéde alá.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Noha a miniszterelnök is pedzegette, hogy a kis kamat a jó kamat, egyelőre a jegybank továbbra sem szállítja lentebb az irányadó rátát.
Úgy tűnik, Belgium enged a nyomásnak, hogy az EU hozzáférjen a befagyasztott orosz vagyonhoz.
Bod Péter Ákos biztosra veszi, hogy módosítani kell majd a jövő évi költségvetést.
Ez a lépés 91 mandátumra duzzaszthatná a Patrióták Európáért frakciót, és akár három kormányfői széket is hozhatna az Európai Tanácsban.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
