Rengeteg pénzt takarít meg az állam az adósság leépítése miatt

2019. február 26. 09:14

2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent a kamatfizetés, ami mintegy 800 milliárd forintos megtakarítást jelent évente. Az összesített kamatmegtakarítás 2013-tól a GDP mintegy 6,5 százalékát (vagyis mintegy 2400 milliárd forintot) tesz ki, ami a gazdaság teljesítményéhez képest a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is Kicsák Gergely szerint. Nem csoda, hogy a takarékos magyar államnak egyre több forrása van, amit hitelezők helyett végre a gazdaság fejlesztésére, vagy a családtámogatásokra lehet költeni.

2019. február 26. 09:14
null

2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent az állam kamatkiadása Magyarországon, ami mintegy 800 milliárd forintos éves kamatmegtakarítást jelent – írja Kicsák Gergely. 

Hozzáteszi, hogy a nemzetközi összevetésben is dinamikus hozamcsökkenésnek köszönhetően a 2000-es évek közepén az EU-átlagot még 1,3-1,9 százalékponttal meghaladó hazai állami kamatkiadás immáron megközelítette az EU-átlagot. 

Kicsák hangsúlyozza, hogy 2013-tól összesítve mintegy 2400 milliárd forintot tesz ki a kamatmegtakarítás, azaz GDP arányosan majd 6,5 százalékot, ami a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is.

Az állam kamatkiadásainak 2013 utáni nagy mértékű csökkenését a hazai állampapír-hozamok jelentős lejjebb tolódása okozta, de az államadósság-ráta 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése szintén segítette a kamatfizetések GDP-arányos csökkenését.

A Bundesbank az egész eurózónára vonatkozóan készített számításokat a hozamcsökkenések következtében elért kamatmegtakarításokról, amiből kiderül, hogy az eurózónában Németországban volt a legnagyobb a költségvetés nominális kamatmegtakarítása a válság kitörése óta.

A szövetségi jegybank módszerével számolva Németország halmozott kamatmegtakarítása 2008 és 2018 között (2007-hez képest) elérte a 368 milliárd eurót (118 ezer milliárd forint), ami a várható 2018-as német GDP mintegy 11 százaléka. A tárgyalt módszertanból adódón a legnagyobb GDP-arányos kamatmegtakarítás azonban azokban az országokban következett be, ahol a legmagasabb az államadósság. Görögország kiugró értéke annak a következménye, hogy államadósságát nem piaci forrásból, hanem viszonylag kedvező kamatozású nemzetközi hitelekből fedezi,
amelyek a jelentős, a GDP közel 180 százalékát kitevő államadósságra vetítve nagymértékű megtakarítást eredményeznek a módszertan szerint.

Magyarországon tehát kimondottan magas, Németországot is meghaladó feletti volt a kamatmegtakarítás. Fontos azonban hozzátenni, hogy a finanszírozási költségek csökkenésének azon országok a legfőbb nyertesei, amelyek ezt a mozgásteret az államadósság csökkentésére és produktív, a potenciális gazdasági növekedést is erősítő beruházásokra tudják felhasználni. Így a 2010 utáni gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően immáron ezen országok közé tartozik Magyarország is – fogalmaz Kicsák Gergely.

Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos államadósság 2010 óta tartó folyamatos mérséklődése 2013 után az állam kamatkiadásainak jelentős csökkenését eredményezték. 2012-höz képest a GDP 4,3 százalékáról 2018 végére 2,3 százalék közelébe csökkent a kamatfizetés, ami mintegy 800 milliárd forintos megtakarítást jelent évente. Az összesített kamatmegtakarítás 2013-tól a GDP mintegy 6,5 százalékát (vagyis mintegy 2400 milliárd forintot) tesz ki, ami a gazdaság teljesítményéhez képest a harmadik legmagasabb az EU-ban és meghaladja a német értéket is. A Bundesbank hasonló számításokat végzett az eurózónára, az alkalmazott módszertanuk pedig szintén megerősíti, hogy kiemelkedő teljesítményt ért el Magyarország

– olvasható az elemzés összegzésében.

A fentiekből az következik, hogy a magyar állam minden eddiginél jobban igyekszik „nem túlnyúlni a takaróján”, amivel immár ezermilliárdokat takarít meg – e rendkívüli összeget pedig a hitelezők helyett sokkal hasznosabb célokra tudja költeni, például az infrastruktúra fejlesztésére, vagy a családok támogatására.

Összevetésként, az OTP számításai szerint éves szinten 

a kormány új demográfiai programja 250-300 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, azonban ennek többszörösét, évi 800 milliárdot takarított meg a kormány

az MNB támogató politikájának köszönhetően.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pesti051
2019. május 23. 13:14
Az Eurostat, vagy Bundesbank milyen értelemben elfogult ?
Mutimi
2019. március 18. 17:42
Az ún. "uniós pénzek" nettó formában (a mi befizetési kötelezettségeinket leszámítva) átlagosan évente a GDP kb. 2%-át teszik ki. Erre mondják páratlan napokon hogy ez tart minket "lélegeztetőgépen", páros napokon meg hogy ellopják. Na ezt vessük össze azzal, mit jelent ez a kamatmegtakarítás.
Mutimi
2019. március 18. 17:42
Meg a devizában nyilvántartottakat forint alapúra. A devizaarány 50%-ról mára 19%-ra csökkent.
balbako_
2019. március 18. 17:09
Azért emlékezzünk csak amikor a 7-8-10%-os kamatra felvett kölcsönöket Matolcsy jegybankelnök úrék szép csendesen lecserélték - kölcsönből ugyan, mert akkor más lehetőség nem volt - 2-3%-osra. Hogy ordítoztak ellenzéki antiszakik nem csökken az államadósság csalás az egész! Pedig már ezzel is csökkentették nem is kicsit! Csak ahhoz, hogy ez megtörténhessen olyan jegybankelnök kell aki az országa érdekeit nézi, de ilyen csak 1 van Matolcsy.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!