A gyermekkori szakaszban lévő gazdaság fejlődéséhez az alacsony bér-modell kulcsfontosságú, de amint gazdaságunk betölti a 18-at, egyre inkább akadállyá válik.
„A nyomott munkaköltségek jó alapot adnak egy ország nemzetközi gazdasági sikereihez – ez volt a megközelítés, amelyben a gazdaságpolitikusok és az akadémiai világ a nyolcvanas évek óta egyre erősebben hitt. A versenyképesség legtöbb elemzése és definíciója még ma is elsősorban az ár- és költségtényezőkre fókuszál, mivel ezeket könnyű megmérni. Ha alacsonyan tartjuk a béreket, a külföldi tőke megtalál minket – üzeni a túlzottan leegyszerűsített, veszélyes narratíva.
Az alacsony bér-modell szerepe egy gazdaság fejlődésében a szülők emberi fejlődésben betöltött szerepéhez hasonlítható. Nehéz nélkülük lelki és testi egészségben felnőni, de amint felnőtté válunk, rá kell jönnünk, hogy a saját utunkra kell lépnünk. Ez rendkívül nehéz átmenet, ami elköteleződést és erőfeszítéseket igényel, hogy a fiatalok képesek legyenek elhagyni a mamahotelt. A sikeres felnőtté válás életünk legnagyobb kihívásokat rejtő átalakulása.
A gyermekkori szakaszban lévő gazdaság fejlődéséhez az alacsony bér-modell kulcsfontosságú, de amint gazdaságunk betölti a 18-at, egyre inkább akadállyá válik. Tartósítja a nem hatékony termelési módokat és nem jelent ösztönzőt a cégek számára ahhoz, hogy innováljanak, befektessenek a jövőbe és saját lábukra álljanak. Az alacsony bér-modell egy szükséges rossz, de sosem igazán versenyképes hosszú távon. Ezt már Káldor Miklós is megmutatta évtizedekkel ezelőtt.
Káldor, a Cambridge-i Egyetem híres magyar származású közgazdásza ugyanis azt állította 1978-ban, hogy
A híres »Káldor-paradoxon« összezavarhatja azokat a döntéshozókat, akiket a neoklasszikus, főáramú közgazdaságtan befolyásol. Azt üzeni ugyanis, hogy a bérköltségek alacsonyan tartása nem feltétlenül vezet versenyképességi előnyhöz vagy gyorsabb gazdasági növekedéshez. (...)
A neoklasszikus elméletkörön kívül a Káldor-paradoxonban semmiféle ellentmondás nincs. Közgazdasági kutatások sora mutatta meg, hogy a reálbérek növekedése magasabb termelékenységhez vezet.”
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormányzati stabilitás az egyik előnyünk.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
Októberben a külkereskedelmi termékforgalom érdekes képet mutatott: az export csökkent, míg az import kismértékben bővült. A Makronóm Intézet gyorselemzése szerint az export visszaesését elsősorban a csökkenő külpiaci kereslet okozhatta. Ám Németországban kedvező jelek mutatkoznak, a nagy rendelések is inkább pozitív irányba húzzák a számokat. Az importot a fogyasztás növekedése támogatta. Az erősödő külső kereslet és a termőre forduló beruházások jövőre növelhetik az exportot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Dinamizálni és növekedési pályára szeretnék állítani a nemzetgazdaságot – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Könnyű vagy nehéz a sorsolás? Teljesen mindegy, a lényeg: 40 év után legyen végre világbajnoki résztvevő a magyar válogatott!
