A tőke is kényszerrel szervez, ha e kényszer nem is nyilvánul meg a közvetlen jogi alávetettség alakjában.
„A tőke a fentiekből kitetszőleg, mint hatalmi elv érvényesül a gazdasági életben. Ebből folyik szervező tevékenységének alapvonása, az erőkifejtés magas foka. A tőke is kényszerrel szervez, ha e kényszer nem is nyilvánul meg a közvetlen jogi alávetettség alakjában. A gazdasági kényszerüség, amely a mások tulajdonára utaltságban nyilvánul, a megélhetéshez gazdasági feltételek szükséges voltánál fogva nem kevésbbé hatályos, mint a közvetlen kényszer. Ez adja meg erejét a tőkének, mely teljes jogi szabadság, teljes jogegyenlőség mellett is rákényszeriti a tőkés akaratát a létfeltételek hijján levőkre.”
Forrás: Heller Farkas: Közgazdaságtan I. kötet. Elméleti közgazdaságtan. Budapest: Németh József Könyvkiadóvállalata, 1925, p. 243.
Bár Magyar Péter korábban próbálta tagadni Ruszin-Szendi Romulusz kijelentését, úgy tűnik, a „brüsszeli parancsot” teljesíteniük kell.
A vállalatfelvásárlások értéke 2024-ben elérte a 9 milliárd dollárt, 110 tranzakcióval.
„Ez a magyar kormány, személyesen Orbán Viktor sikere és érdeme” – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.
A tiszás politikus bevallotta, a Tisza által leginkább támadott közszolgáltatásokat – oktatás és egészségügy – teljesen leépítené a párt.
De legalább azt is leszögezik, hogy Putyin nem akarja se visszaállítani a Szovjetuniót, és még csak meg se őrült.
Miért szólalt fel a digitális polgári körök rendezvényén? Mi a baj a mai társadalommal? Interjú a legendás műsorvezetővel.
Hazai viszonylatban és világpolitikai szinten is mozgalmas napokon vagyunk túl. Heti hírösszefoglalónk.
