A kormány stratégiai célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legélhetőbb országa legyen – hangsúlyozta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen szombaton, Debrecenben.
Rákossy Balázs rámutatott: ehhez javítani kell az ország versenyképességét, meg kell őrizni a makrogazdasági stabilitást, a fenntartható növekedést, növelni kell a magyarországi vállalkozások hatékonyságát, tovább kell folytatni a bérek emelését.
Az államtitkár jelezte: a tartós növekedés érdekében egyúttal erős magyar vállalkozásokra van szükség, a munkát terhelő adókat alacsony szinten kell tartani, és el kell érni, hogy az oktatás és a munkahelyek minősége is javuljon.
Rákossy Balázs elmondta: a következő évek gazdasági növekedéséhez
Ezekkel a mutatókkal a magyar gazdaság az uniós átlaghoz képest kétszeresen bővült, de a V4 államok között is nagyon jó szinten teljesített, és várhatóan a következő években is tartósan évi 4 százalék fölötti bővülést ér el a magyar gazdaság.
Jelezte: a magyarországi tartós gazdasági fejlődést a kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei által 2016-ban aláírt hatéves bérmegállapodás alapozta meg, amely a bérek emelésén kívül rögzítette a munkára rakodó terhek folyamatos csökkentését is.
Emlékeztetett: a kormány jelentős gazdaságfehérítő intézkedéseket hozott az elmúlt években, az új szabályok eredményeként az online pénztárgép és az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetése több mint 487 milliárd forintot hoztak a központi költségvetésnek.
Rámutatott:
A PM államtitkára emlékeztetett: az ország versenyképessége javítása érdekében 2017 tavaszán állította fel a kormány a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, melynek tagjai a gazdasági és tudományos élet kiemelkedő szakemberei, a tanács feladata, hogy vizsgálja meg és mérje fel az ország előtt álló kihívások és azok elhárítására fogalmazzon meg gazdaságpolitikai javaslatokat.
A versenyképességi tanács a legutóbbi időben például arra tett indítványokat, hogyan lehetne javítani az országban a nyelvtudás színvonalát, hogyan lehetne növelni az idegen nyelveket ismerők számát. A tanács tevékenységének eddigi eredményei között lehet említeni, hogy a testület javaslatai között szerepelt az iparűzési és idegenforgalmi adó egyszerűsítése, a közműcsatlakozás időigényének csökkentése, az ingyenes digitális földhivatali alaptérkép és adatszolgáltatás bevezetése.
Rákossy Balázs kiemelte: 2019 a biztonságos növekedés éve lesz, a kormány 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági bővüléssel, 1,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol, emellett 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, a tervek szerint összességében 4 000 milliárd forint gazdasági fejlesztés valósul meg jövőre.
Rámutatott: ezt alapozta meg, hogy Magyarország az elmúlt években tartós növekedési pályára állt, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, és már évek óta csökken az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest.
Rákossy Balázs a következő évek feladatai között említette, hogy a tartós növekedéshez javítani kell a vállalkozások tőkeellátottságát,
egyúttal arra, hogy a nemzetközi termelési láncokba bekapcsolódjanak, és segíteni kell őket abban, hogy ezekben a láncokban fokozatosan egyre feljebb lépjenek.
(MTI)
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Tardos Gergely pályafutása során a makrogazdasági elemzés, előrejelzés, a monetáris és a fiskális politika, a kötvény- és devizapiacok területén vált szakértővé – írta Kármán András.
A több mint tíz párt versengése ellenére az izraeliek ősszel két lehetőség között választhatnak: Netanjahuval vagy nélküle.
