Bár Németország a világ legnagyobb fegyverexportőrei közé tartozik, a korábbiaknál jóval kevesebb fegyvert ad el az új német kormány Szaúd-Arábiának és Törökországnak – jelentette hétfőn a ZDF német közszolgálati televízió.
Az adatok egy levélből derültek ki, amelyben a Baloldal nevű párt frakciójának kérdésére adott választ a német gazdasági minisztérium. A válaszból kitűnik, hogy március 14., az új kormány megalakulása óta a német hatóságok öt exportengedélyt adtak ki a NATO-szövetséges Törökországba irányuló fegyverszállításokra, összesen 418 ezer euró (136 millió forint) értékben.
Az év elejétől a jelenlegi kormány felállásáig még 34 ilyen engedélyt hagytak jóvá, 9,7 millió euró értékben. Tavaly 138 esetben engedélyezték fegyverek exportját Törökországba 34,2 millió euróért, 2016-ban pedig még 83,9 millió euróért adtak el fegyvert Ankarának német fegyvergyártók.
Szaúd-Arábiába a kormány megalakulása óta egyetlen esetben engedélyeztek fegyverexportot, 28,5 ezer euróért. Az év első tíz hetében viszont még 161,8 millió euró értékben érkeztek német fegyverek az arab királyságba.
Mindkét ország stratégiailag fontos, de problematikus partnere Németországnak – írja a ZDF.
A Törökországba irányuló fegyverexportot főleg azért éri bírálat, mert a két évvel ezelőtti, törökországi puccskísérlet után rendkívül feszültté vált a német-török viszony, és amikor a török hadsereg bevonult Észak-Szíriába, hogy a kurd milicistákat kiszorítsa a határ térségéből, német gyártmányú Leopard harckocsikat is bevetettek.
Szaúd-Arábia a jemeni polgárháborúba avatkozott be 2015-ben, és a konfliktusnak rengeteg civil áldozata is van, ami miatt Berlin nyíltan is kritizálta Rijádot. Ez diplomáciai feszültséget okozott a két ország között. A német koalíciós pártok a kormányalakításkor meg is állapodtak abban, hogy nem szállítanak fegyvereket azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül részt vesznek a jemeni konfliktusban.
Nem nevezték meg az országokat, de a ZDF megjegyzi, hogy azóta az egyetlen szaúdi exportengedély mellett a Rijád vezette katonai koalícióban szintén részt vevő Jordánia is kapott német exportengedélyt, hogy fegyvereket vásároljon 150 ezer euróért. A szövetség másik hat tagjának nem adott el fegyvert Németország a kormányalakítás óta. A nyolc tagú, a jemeni, síita húszik ellen fellépő katonai szövetség tavaly még 1,3 milliárd euróért vásárolt német fegyvereket.
A német fegyverexport épp idén januárban érte el új csúcspontját. Németország a legnagyobb fegyverexportőrök között van, rendszerint a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Oroszország után, a hadiipari vállalkozások nagyjából 200 ezer embert foglalkoztatnak.
(MTI, Makronóm)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Az amerikai elnök történelmi döntést hozott a Fehér Házban, ami alapjaiban írhatja át a drog elleni harcot. A rendelet szerint az anyag, ami százezrek életét követelte, már nem a bűnüldözés, hanem a nemzetbiztonság kategóriájába esik.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
