Miért kell újra feltalálni a monetáris spanyolviaszt?

Ez a teória abból indul ki, hogy a pénz semmi egyéb, semmi több csak csereeszköz. Az nem igaz, hogy a kereslet kínálat határozza meg az értékét. Ahogyan a példában is benne van, ha megduplázzák a pénz mennyiségét, akkor attól nem leszünk kétszer olyan gazdagok, hanem csupán megduplázódnak az árak, felére csökken a pénz értéke. Mivel az államnak és a bankoknak anyagi hasznuk van a semmiből pénzteremtésből munka nélkül ezért művelik is folyamatosan. Így egyre több és több a pénz a gazdaságban, amitől emelkednek az árak és infláció van. Köze nincsen tehát a reálgazdasági kereslet kínálathoz. Így persze a pénz semmi egyébre nem is jó, csak csereeszköznek. A stabil pénz viszont egyben értékmérő és értékőrző is (lenne). Stabil pénzben összehasonlíthatóan lehet(ne) mérni az értékeket. 1 kg arany mindig 1 kg aranyat ér, 1000 forint jövőre már 1030 forint lesz. A gazdaságnak az lenne az előnyös, ha a pénz stabil lenne, így összehasonlíthatóak lennének a tényleg a kereslet kínálat miatt megváltozott árak évtizedek alatt is. Nem mellesleg lehetne értéket őrizni pénzben és érdemes is lenne. Nem kellene befektetni festményekbe meg hasonlókba, a vagyon sokkal könnyebben megőrizhető, és egyben mobilizálható azaz befektethető is lenne. Stabil pénzt létrehozni és fenntartani akár évszázadokon át is, feltéve ha nincsen közben háború, ami az egyetlen olyan reálgazdasági folyamat, ami inflációt okoz nem lenne nehéz elvileg. A szándék sincsen meg rá, mert a politikusok és a bankárok, azaz a semmiből pénzteremtés jogával felruházott kiváltságos kevesek nem hajlandóak lemondani az általuk így megszerezhető vagyonról, amellyel kiszúrnak mindenki mással. Infláció = vagyondézsma, egy további extra adó, a normális adókon felül. Amiből következik, hogy adóval kiváltható, azaz egy tisztességes államban semmi szükség nincsen inflációra. Mivel ahogyan a fentiekből kiderül a pénzkínálatot a gazdaságban az állam irányítja, így minden joga és hatalma sőt eszköze is meglenne a pénz stabilan tartására. Egy egyszerű képlet alapján. Szükséges pénz = forgalomban lévő pénz * gazdasági változás * infláció. Azaz gazdasági növekedés és vagy defláció idején növelni kell a pénzmennyiséget, míg gazdasági visszaesés és vagy infláció idején csökkenteni, így a pénz értéke stabil marad. A jó hír, hogy a fenti hatások általában kioltják egymást, azaz akkor inkább növekedés idején lenne infláció, a kereslet növekedése miatt és gazdasági visszaesés idején defláció. Úgyhogy nem nagyon kell államilag beavatkozni, ha meg mégis akkor az állam egyszerűen tud pénzt forgalomba hozni és abból kivonni is. Ennyi lenne csupán a kunsztja a stabil pénznek. Első sorban az akarat hiányzik hozzá. Mert hiányzik a tisztesség és a felelősség az államhatalomból és a bankárokból

"Az nem igaz, hogy a kereslet kínálat határozza meg az értékét. Ahogyan a példában is benne van, ha megduplázzák a pénz mennyiségét, akkor attól nem leszünk kétszer olyan gazdagok, hanem csupán megduplázódnak az árak, felére csökken a pénz értéke. Mivel az államnak és a bankoknak anyagi hasznuk van a semmiből pénzteremtésből munka nélkül ezért művelik is folyamatosan. Így egyre több és több a pénz a gazdaságban, amitől emelkednek az árak és infláció van. Köze nincsen tehát a reálgazdasági kereslet kínálathoz." De ezzel pont azt írtad le, hogy mi történik, amikor növekedik a pénz kínálata...

Éppen azért vannak és sikeresek kripto és egyéb alternatív devizák, mert a jegybankok nem nyújtanak védelmet az infláció ellen. Nem is akarnak, sőt maguk csinálják. Ezért megbízhatatlan az állami pénz sajnos. Az meg kizárt, hogy a "bányászat" kimerülése inflációt okozna. Ha bezárnak egy arany bányát akkor elinflálódik az arany? Stabil, inflációmentes pénzt, elvileg fedezetlenül is lehetne csinálni és fenntartani, a kísértés a pénzrontásra, azonban akkora nagy, hogy a politikusok és a bankárok erkölcsi tartása alapján ez sajnos kizárt. Így tehát maradna a fedezett pénz stabil pénzhez. A gazdaságban meg nem azért mert nem azért van egyre több és több pénz, mert a gazdaságnak van igénye ellen, hanem azért, mert az állam és bankok egyre több és több semmiből teremtett fedezetlen pénzt zúdít a gazdaságra. Ezért emelkednek az árak, ezért van infláció. Nem a gazdaság csinálja maga, hanem a hatalom és a bankok. Infláció ellen tisztességes állam és tisztességes jegybank védene, de mivel ilyen nincsen, így maradnak a tisztességesnek tűnő vagy annak hitt magánmegoldások. Az arany még mindig sokkal jobb, mint akármelyik állami pénz.

"Ultimately, Bretton Woods collapsed in 1971. It was under pressure in the 1960s with a series of “competitive devaluations” by the UK and other countries who were facing chronically high unemployment due to persistent trading problems. Ultimately, the system collapsed because Nixon’s prosecution of the Vietnam war forced him to suspend USD convertibility to allow him to net spend more. Here is an interesting historical video of Nixon abandoning the Bretton Woods system on August 15, 1971. This was the final break in the links between a commodity that had intrinsic value and the nominal currencies. From this point in, governments used fiat currency as the basis of the monetary system. Fiat currency The move to fiat currencies fundamentally altered the way the monetary system operated even though the currency was still, say, the $AUD. This system had two defining characteristics: (a) non-convertibility; and (b) flexible exchange rates. You need to recognise this major shift in history before you can understand why the economic policy ideas that prevailed in the previous monetary systems (based on convertibility) are no longer applicable. You cannot assume that the logic that applied in the fixed exchange rate-convertibility days translates over into the fiat currency era. The fact is that it doesn’t." Gold standard and fixed exchange rates – myths that still prevail http://bilbo.economicoutlook.net/blog/?p=2562