Ilyet még senki nem csinált: a cseh jegybank eurómilliárdokért venne bitcoint

Formabontó és egyedi ötlettel állt elő Aleš Michl, a cseh jegybank elnöke. Eddig a nyugati központi bankok közül senki nem nyúlt a kriptovalutákhoz, ő azonban éppen azt tervezi, hogy a 140 milliárd eurós állami vagyon öt százalékát bitcoinba fekteti. Bár elismeri az eszköz bizonytalan ármozgását, mint mondta, a befektetők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a digitális fizetőeszköz iránt, a Blackrock és más alapok pedig már a tőzsdén is alkalmazzák azt. Arra is rámutatott, hogy Donald Trump gyakorlatilag kormányzati szintre emelte a kriptobefektetési stratégiát, ez a fajta védelem pedig tovább növeli a kriptovaluták értékét, vagyis – mondta Michl – a diverzifikációhoz nagyon is jó eszköznek tűnik. 

A csehek a jegybankok számára ismeretlen terepre lépnek. A központi pénzintézetek a konzervatív eszközökre esküsznek, például amerikai kincstári kötvényeket vásárolnak. Az Európai Központ Bank tavalyi értékelésében óvatosságra intette a jegybanki elnököket a kriptovalutákkal kapcsolatban. A vezető közgazdászok akkor úgy vélték, hogy „a bitcoin valós értéke még mindig nulla, így sem fizetőeszköznek, sem befektetésnek nem alkalmazható”. Joachim Nagel, a német jegybank elnöke egyenesen „digitális tulipánláznak” titulálta a kriptokereskedelmet, utalva a Hollandiában 1636 decemberétől 1637 februárjáig tomboló árrobbanásra, amelyben a divat miatt kialakult virágok egyetlen hagymájáért vagyonokat fizettek az emberek – majd vesztették el a befektetéseiket, amikor a hóbort és az árfolyam lecsillapodott. 

Vannak azonban kivételek, igaz, nem a nyugati intézeteknél: El Salvadorban a kriptovaluták 2021-ben törvényes fizetőeszközzé váltak. A jegybank 6048 bitcoint őriz, ami nagyjából 621 millió dollárnak felel meg. A Nemzetközi Valutaalapnak azonban nem tetszett a diverzifikáció új formája, így az ország visszafogta az ilyen irányú ambícióit, hogy az IMF-fel egyáltalán el tudja kezdeni a finanszírozási tárgyalásokat. 

Michl nem igazán nyugtalankodik a figyelmeztetések miatt. Mint mondta, tudja, hogy ingoványos talajra lép, ám ettől – már csak befektetési bankár múltja miatt is – nem riad vissza. Szerinte ötletét a következő években több központi bank is követni fogja, hiszen az alapkezelők és a kereskedelmi bankok is portfóliójuk részévé tették a kriptobefektetéseket.  

Lutri vagy stabilitás? 

Michl tisztában van azzal, hogy az ötlete akár rosszul is elsülhet, és a kriptoberuházás végül nyereség helyett veszteséget okoz. Ám – mint mondta – a csehek belefutottak már néhányszor rossz befektetésekbe, például az Enron vagy a Wirecard részvényeinek vásárlásával (mindkettő óriási botrányok között múlt ki a tőzsdén), így van némi tapasztalatuk a rizikós területeken. Érvei közé tartozik az is, hogy a cseh jegybank 140 milliárd eurónyi tartalékaiból az 5 százaléknak a kriptopiacon olyan súlya lesz, hogy az önmagában kedvezően befolyásolja majd a bitcoin árát.  

Ehhez fontos adalék, hogy Csehország egyike annak a hét államnak, amely nem tagja az eurózónának. Petr Pavel cseh elnök újra és újra sürgeti az átállást, Michl azonban nem lát arra lehetőséget, hogy a koronát belátható időn belül leváltsák. Mint mondta, a jegybank mozgástere így egyébként is sokkal nagyobb: a monetáris politikai függetlenség olyan lehetőségeket ad az infláció elleni küzdelemben, amelyeket az euró esetében sokkal nehézkesebben lehetne alkalmazni.  

Kapcsolódó:

Fotó: Goodfon 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.