A magyar gazdaságpolitika rendszerváltás óta eltelt történetét nézve már az is rendkívüli teljesítmény, hogy az államadósság 2010 óta trendszerűen csökken. A gazdaság külső sérülékenységének csökkenése azonban még kedvezőbb képet mutatott az elmúlt nyolc évben. A politikai instabilitás azonban jelentősen növelné a gazdaság külső sérülékenységét.
Az elmúlt nyolc évben eltűntek a devizahitelek
2010 előtt a gazdaságpolitika a többségében külföldi tulajdonú bankrendszerrel közösen devizában adósította el a magyar háztartásokat, vállalatokat és az államot. A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé. A hazai háztartási devizahitel-állomány 2010 és 2015 között az új gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően azonban megfeleződött, majd a 2015-ös forintosításokkal teljesen megszűnt és már a GDP nulla százalékához közelít. Így a 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott devizaadósság 2010 után lenullázódott.
Nemcsak a háztartások, hanem a magyar állam is devizában adósodott el (az államadósság devizaaránya látható a fenti ábrán). Ezzel a fő probléma az, hogy a magas devizaarány jelentősen csökkenti a gazdaság külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét. Kijelenthető, hogy az államadósság kivételesen nagy devizaaránya miatt került Magyarország a szakadék szélére a 2008-as válságban.
2010 után nemcsak az államadósság aránya állt tartósan csökkenő pályára, hanem a devizaarány is gyorsan visszatért 2002-es szintje alá. Ezzel a 2010 utáni nyolc évben sikerült kiküszöbölni a 2010 előtti nyolc év hibáit.
A devizaarány alapján a magyar gazdaság sérülékenysége legalább másfél évtizede nem volt ilyen alacsony:
2018-ban az államadósság devizaaránya tovább csökkenve 20 százalék alá eshet, ez négy évtizedes rekordot jelentene.
Nyitókép: az államadósság devizaaránya 2010 előtt és 2010 után százalékban, Századvég-számítás.
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
Legott utasítva is lett az eddig kedvelt „Lizike”, hogy lesz szíves nem beleszólni „egy másik ország politikájába”. Francesca Rivafinoli írása.
A háború sújtotta ország gazdasági mutatói elég lehangoló képet festenek.
A CNN szerint az eladósodott európai országok nem bírnák el a terhet.
A Tisza Párt elnöke ezúttal az államadósságról és a hiányról közölt félrevezető információkat.
Hivatalos: Kijev nem fizet.
A miniszterelnök szerint most van itt az ideje a 14. havi nyugdíjnak.
A magyar kormány nem tervezi megnyitni a piacát az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, látványosan elhúztunk Németország és Svédország előtt, Magyar Péter nyugdíjat csökkentene és elvenné a 13. havi juttatást. Ezek voltak a legolvasottabb cikkeink pénteken.
