„LP: Ön kritikus volt Trump elnök gazdaságpolitikája iránt, különösen az adópolitikáját illette kritikával a blogján. Mi lenne a jobb megoldás a gazdaság fejlesztésére és miért?
LS: Ahogy írtam, az 1986-os tradícióhoz való nagyobb hűség jobb megközelítés lett volna. Az nem a deficitek növelése, a leggazdagabbak felé történő újraosztás vagy a vállalatok új adóelkerülési lehetőségeinek létrehozásán alapult volna.
LP: Hogyan ítéli meg az »új normális« helyzetről, vagyis az állandósuló stagnálásról szóló vitát, azaz hogy a jövőbeli gazdasági növekedés alacsonyabb lehet, mint amihez eddig hozzászoktunk? A közelmúltbeli optimizmus ellenére elfogadja, hogy a növekedési ráta lassult? Ha igen, mi lehet az oka?
LS: Az alapvető demográfiai matematika szerint a felnőtt lakosság sokkal lassabban növekszik majd, mint korábban a történelemben. Alapvetően ez elkerülhetetlenné teszi, hogy alacsonyabb legyen a gazdasági növekedés, még akkor is, ha a termelékenység továbbra is a normális ütemével nő – bár a közelmúlt bizonyítékai azt mutatják, hogy a termelékenység növekedése valamivel a történelmileg megszokott érték alatt marad. Mindenesetre az elhúzódó visszaeséseknek nagyobb esélye van mint korábban, mivel már a nulla közelébe csökkentek az irányadó kamatok.
LP: Ön mostanában írt a fizetések és a dolgozók termelékenysége közötti kapcsolat megtöréséről is. Milyen megoldásokkal lehetne újra összekapcsolni a kettőt?