A reagani adócsomag jobb volt, mint Trumpé

„LP: Ön kritikus volt Trump elnök gazdaságpolitikája iránt, különösen az adópolitikáját illette kritikával a blogján. Mi lenne a jobb megoldás a gazdaság fejlesztésére és miért?

LS: Ahogy írtam, az 1986-os tradícióhoz való nagyobb hűség jobb megközelítés lett volna. Az nem a deficitek növelése, a leggazdagabbak felé történő újraosztás vagy a vállalatok új adóelkerülési lehetőségeinek létrehozásán alapult volna.

LP: Hogyan ítéli meg az »új normális« helyzetről, vagyis az állandósuló stagnálásról szóló vitát, azaz hogy a jövőbeli gazdasági növekedés alacsonyabb lehet, mint amihez eddig hozzászoktunk? A közelmúltbeli optimizmus ellenére elfogadja, hogy a növekedési ráta lassult? Ha igen, mi lehet az oka?

LS: Az alapvető demográfiai matematika szerint a felnőtt lakosság sokkal lassabban növekszik majd, mint korábban a történelemben. Alapvetően ez elkerülhetetlenné teszi, hogy alacsonyabb legyen a gazdasági növekedés, még akkor is, ha a termelékenység továbbra is a normális ütemével nő – bár a közelmúlt bizonyítékai azt mutatják, hogy a termelékenység növekedése valamivel a történelmileg megszokott érték alatt marad. Mindenesetre az elhúzódó visszaeséseknek nagyobb esélye van mint korábban, mivel már a nulla közelébe csökkentek az irányadó kamatok.

LP: Ön mostanában írt a fizetések és a dolgozók termelékenysége közötti kapcsolat megtöréséről is. Milyen megoldásokkal lehetne újra összekapcsolni a kettőt?

LS: Szerintem fontos megérteni, hogy sokak véleményével szemben a termelékenység marginális változásai ténylegesen emelik a béreket. Azt sugallni, hogy nem éri meg a termelékenységre fókuszálni, mert úgysem jelenik meg a bérekben, téves álláspont. Azt gondolom, hogy a munkapiaci intézmények, például a szakszervezetek erősítése fontos. A monopolerővel való küzdelem szintén lényeges. És az is fontos, hogy elköteleződjünk egy olyan »nagy nyomású« gazdaság mellett, amelyben inkább a munkáltatók nem találnak dolgozót, minthogy a dolgozók ne találjanak munkát. Ez mind fontos szempont.

LP: Lehet, hogy az alacsony bérek negatívan hatnak a termelékenységre, így nem a lassabban növekvő gazdaság következményévé, hanem annak okává válhatnak?

LS: Azt hiszem lehetnek ilyen hatások is bizonyos mértékben. Vannak »hatékony bér« típusú hatások: amikor a bérek alacsonyabbak, a dolgozók a legkülönbözőbb szempontokból nézve valószínűleg kevésbé motiváltak, így kevesebb erőfeszítést tesznek. Másrészt amikor a bérek magasabbak, akkor a cégek viszont több erőfeszítést tesznek azért, hogy gépesítsenek és új technológiák bevezetésével igyekezzenek takarékoskodni a munkajövedelmen. Biztos vagyok benne, hogy a bérszintek hatást gyakorolnak a termelékenységre.”