Emellett érvel Eric A. Hanushek, aki szerint hosszú távon a képzettség és a tudás alapozza meg a növekedést. Bár eddig ezt nehéz volt mérni, egyre jobb nemzetközi tesztek állnak rendelkezésünkre, így pontosabb képet kaphatunk az összefüggésről.
Hanushek az alábbi ábrával illusztrálja a képzettség és a növekedés kapcsolatát. Látható, hogy egy hosszú, negyven éves időszakot vizsgálva pozitív kapcsolatot találunk a GDP-növekedés és az iskolában töltött évek száma között.
A kutató szerint azonban ez az összefüggés félrevezető. Ezért figyelembe veszi az iskolák minőségét és az oktatási rendszer szervezettségét is. Miután e tényezőre „kontrollál”, az alábbi ábrát kapja, amely már semmilyen összefüggést nem mutat az iskolában töltött évek és a GDP-növekedés között.
Ezért szerinte a fejlődő országokban nem az iskolákhoz való hozzáférés eredményezne igazán jelentős GDP-növekedést hosszú távon, hanem az iskolák minőségének javítása, azaz a minőségi oktatáshoz való hozzáférés.
mert az félrevezet és a növekedési haszna is alacsony. Ehelyett az elsődleges cél a minőség javítása legyen – véli a szakértő.
Szerinte a készségek és a tudástőke javításával az egy főre jutó GDP is jelentősen emelkedhet, ezzel pedig más gazdasági és szociális célok megvalósulása is elérhetőbbé válik.