Emellett érvel Eric A. Hanushek, aki szerint hosszú távon a képzettség és a tudás alapozza meg a növekedést. Bár eddig ezt nehéz volt mérni, egyre jobb nemzetközi tesztek állnak rendelkezésünkre, így pontosabb képet kaphatunk az összefüggésről.
Hanushek az alábbi ábrával illusztrálja a képzettség és a növekedés kapcsolatát. Látható, hogy egy hosszú, negyven éves időszakot vizsgálva pozitív kapcsolatot találunk a GDP-növekedés és az iskolában töltött évek száma között.
A kutató szerint azonban ez az összefüggés félrevezető. Ezért figyelembe veszi az iskolák minőségét és az oktatási rendszer szervezettségét is. Miután e tényezőre „kontrollál”, az alábbi ábrát kapja, amely már semmilyen összefüggést nem mutat az iskolában töltött évek és a GDP-növekedés között.
Ezért szerinte a fejlődő országokban nem az iskolákhoz való hozzáférés eredményezne igazán jelentős GDP-növekedést hosszú távon, hanem az iskolák minőségének javítása, azaz a minőségi oktatáshoz való hozzáférés.
mert az félrevezet és a növekedési haszna is alacsony. Ehelyett az elsődleges cél a minőség javítása legyen – véli a szakértő.
Szerinte a készségek és a tudástőke javításával az egy főre jutó GDP is jelentősen emelkedhet, ezzel pedig más gazdasági és szociális célok megvalósulása is elérhetőbbé válik.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
