2017 kétségkívül a bitcoin évének számított. Persze volt, amivel többet lehetett keresni a tőkepiacokon, de a legtöbb figyelem egyértelműen erre szegeződött. Egy igazán hektikus Mikulás-rali után a bitcoin az ünnepi szünet kezdetén 15-szörösét éri tavaly év végi értékéhez képest dollárban kifejezve. De vajon ez dönti-e el, hogy a jövőben lecseréljük a fizetőeszközeinket a bitcoinra és társaira?
Kezdjük az alapokkal: Mi az a bitcoin?
A bitcoint 2009-ben egy magát Satoshi Nakamotonak nevező, máig ismeretlen személy (esetleg szervezet) hozta létre. Saját definíciója szerint ez egy elektronikus készpénz, amely lehetővé teszi internetes fizetések és utalások egyszerű és biztonságos lebonyolítását a bankrendszer bekapcsolása nélkül.i Nem pusztán magát a digitális készpénzt foglalja magában, hanem a fizetési rendszer egészét, nyílt forráskódú szoftverét, a rendszer működését és ehhez kapcsolódóan a digitális pénz teremtésének módját (digitális bányászatot) is tartalmazza. A rendszer működése mögött álló logika, az ún. blockchain technológia valójában egy innovatív megoldás erre.
Az első bitcoint a létrehozó maga bányászta és az első utalási tranzakciót is ő indította. Persze, ha létrehozunk egy digitális játékpénzt és szűk körben egymásnak utalgatjuk, akkor az legfeljebb egy digitális „Gazdálkodj okosan!” társasjátékra használható. A becslések szerint „Satoshi Nakamato” a kezdetekben mintegy 1 millió bitcoint bányászott ki, amelynek mai árfolyama alapján már dollármilliárdos lehet. Felmerül tehát a kérdés, hogyan szerzett értéket a bitcoin.
Úton egy új, digitális pénzforma felé
Ehhez elsőként növekednie kellett a bitcoin ismertségének és elfogadottságának. Egyszerűen mondva a bitcoin jókor volt jó helyen. A 2008-as pénzügyi válság idején indult útjára, pont akkor, amikor a mai pénzrendszerbe vetett bizalom meginogni látszott. Felfutása ráadásul egybeesett az internetes kereskedelmi boom-mal, amelynek pénzügyi elszámolási igényéhez frappáns megoldást kínált. A bitcoin rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a mai kor egy modern pénzhelyettesítőjétől elvártak. Képes leegyszerűsíteni a tranzakciók elszámolását, minimalizálni a tranzakciós költségeket és kockázatokat, függetlenül a szereplők távolságától.
A bitcoin azonban nem pusztán pénzhelyettesítő szerepre tör.
Ez egyáltalán nem egy idealisztikus elképzelés, sokkal inkább a világ változásából fakadó igény. Láthattuk, hogy a történelem során a pénz elszakadt objektív belső értéktől, sőt egyre inkább a fizikai megjelenéstől is. Ebből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a pénz lényegi sajátosságának függetlennek kell lennie a megjelenési formájától. Vagyis, miután a pénz szerepét a saját korában mindegyik maradéktalanul betöltötte, az árupénz, a nemesfémpénz, a papírpénz és az elektronikus jelként létező pénz a lényegi tartalmukban nem különböznek egymástól.
A pénzzé válás útjának buktatói
A probléma gyökere abban van, hogy a bitcoin pénzforgalmi, informatikai szempontból talán jól, pénzelméleti és makropénzügyi szempontból viszont igencsak tökéletlenül lett megalkotva. Alapvetően rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel egy pénznek bírnia kell: homogén, kellően osztható, könnyen felismerhető, szállítható, tartós, továbbá ritkaságából eredően különleges eszköz.
Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a pénz alapvető funkcióit (lásd keretes írás) be tudja tölteni.
Miközben a bitcoin értékőrző ugyan, jelenleg azonban a pénztől elvárt értékállóságot nem tudja biztosítani.
A bitcoin, mint pénzügyi eszköz népszerűségében és terjedésében a már említett tényezők mellett szerepet játszott az is, hogy tulajdonlása teljesen anonim módon megvalósítható. A kriptopénzek a mai világban – a készpénzen kívül – gyakorlatilag az egyetlen bemutatóra szóló befektetési formát jelentik. A készpénzzel szemben jelentős előnyeik vannak a felhalmozás és felhasználás praktikus voltát tekintve. Vagyis befektetést és anonimitást kínál egyszerre. Ez a tulajdonsága persze már a feketegazdaság és a bűnözés világába is vezet, de hangsúlyozni kell, hogy nem kizárólag ezért preferált, ahogy az is nyilvánvaló, hogy az elmúlt időszakbeli sikere döntően nem is ennek köszönhető. Ahogy a bitcoin, mint pénzügyi eszköz iránti kereslet átlépte a kritikus tömeget, az árfolyam rakétaként emelkedni kezdett.
De lehet-e pénz a bitcoinból?
A bitcoin pénzzé válása előtt álló probléma, hogy sikeresebb pénzügyi eszközként, mint pénzként, előbbi sikerének következményei gátolják az utóbbit. A bitcoin a jelenleg használt pénzzel szemben, így minden más dologgal szemben is amit pénzben mérünk vagy fejezünk ki, hektikusan változtatja az értékét. Árfolyama hihetetlenül szárnyal és ehhez mérten is jelentős változékonyságot mutat.
Amíg ez így van, értékmérőként használhatatlan. Az árakat nem lehet bitcoinban megadni, hiába fogadják el sok helyen fizetésre, az árakat döntően dollárban, euróban stb. fejezik ki az eladók. Bitcoinban hitelt felvenni képtelenség. Az árfolyam emelkedése komolyan veszélyezteti a bitcoin tranzakciós használatát. A tranzakciós költségek bitcoinban adottak, ezért a bitcoin árfolyamának emelkedésével a tranzakciók is jelentősen drágultak. Azaz a bitcoinban végrehajtott fizetések elveszthetik kezdeti költségelőnyüket az alternatív fizetési módokkal szemben. Természetesen, a bitcoint egyetlen állam sem ismeri el hivatalos fizetőeszköznek, azaz adót sem lehet vele fizetni.
Többen felvetik, hogy a bitcoin mennyiségi limitje, vagyis az, hogy maximum 21 millió darab bányászható ki majd összesen (jelenleg majdnem 16,8 millió van már forgalomban) eleve kódolta azt, hogy ilyen szűk mennyiségi korlát mellett képtelen lesz pénzzé válni. Ez azonban egy skálázási félreértés. A bitcoin legkisebb egysége a satoshi. Egy bitcoin 100 millió satoshival egyenlő. Azaz 21 millió bitcoin 2 100 000 milliárd satoshit tesz ki. Ha csak az összehasonlítás kedvéért, névértékben egy satoshinak egy USA centet feleltetünk meg, akkor az összes bitcoin 21 ezer milliárd USD-nek felelne meg. Ez nagyságrendileg a jelenlegi globális pénzkínálatnakii megfelelő mértékű potenciális pénzmennyiséget jelent.
Makropénzügyi szempontból ez a technikai megfelelőség ugyanakkor messze nem elégséges feltétel a pénzzé váláshoz. Monetáris politikai szempontból ugyanis nem a pénzmennyiség korlátozása, hanem az árstabilitás biztosítása a fontos. Akárcsak az aranypénzrendszer, a bitcoin mögött álló rendszer sem képes a mai modern gazdaság stabilitási és növekedési igényeinek megfelelő árstabilitást, a tartósan alacsony inflációt biztosítani. Ezért a bitcoin pénzzé válásához a mögöttes monetáris paramétereket és szabályokat is ennek megfelelően át kellene szabni.
Összefoglalva: valószínű, hogy pár hónap múlva sokak számára már csupán egy keserű tanulság, míg mások – vélhetően a kevesebbek – számára éppen ezzel ellenkezőleg, egy nem is remélt gazdagságot hozó történet lesz a dologból. Azt világosan kell látni, hogy a bitcoin valós, fundamentális értéke abból származhat, ha pénzként funkcionál.
Persze lehet, hogy a bitcoin csak megelőzte a korát és a pénz új formájának gyerekbetegségeit tapasztaljuk a jelenben. Utóbbi esetben számíthatunk arra, hogy a kriptopénzek versengése eredményeként előbb-utóbb kialakul a jövő pénzformája.
i Az eredetileg kiadott írást a bitcoinról lásd: https://bitcoin.org/bitcoin.pdf
ii A szűk értelemben vett, M1 pénzkínálatnak .
A bitcoin árfolyama történelmi csúcsra emelkedett és először lépte át a 100 ezer dolláros szintet. A drámai emelkedés mögött a kriptovaluták iránti globális intézményi érdeklődés és a piaci spekulációk hatása áll. E tényezők még szélsőségesebben ingadozó árfolyamokat ígérnek a jövőben – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP28) az idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont november 30. és december 12. között. A csúcstalálkozón mintegy 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt, a kiállítók közt egyedüli magyarként a kecskeméti felsőoktatási intézmény.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
