„Arra a még nehezebb kérdésre, hogy a monetáris függetlenség teljes feladása, és az eurózónához való csatlakozás az ellenálló-képesség szempontjából milyen konkrét, számszerűsíthető előnyökkel illetve hátrányokkal járhat Magyarország számára, csak az általunk bemutatott országok eseteire való hivatkozással tudunk felelni: önmagában a teljessé váló pénzügyi integráció és vele az eurózóna tagság a külső sokkokhoz való alkalmazkodásban semmiképp nem jelent hátrányt.
Sőt, inkább nagyobb védelmet jelenthet. Ugyanakkor euróval is lehet mély válságba zuhanni, lásd Görögország esetét. Euró nélkül is lehet kiváló sokktűrő képességet kialakítani, erre viszont Dánia és Csehország mutatott példát. A devizaárfolyam leértékelődésével összefüggő export-versenyképességi szintek befolyásolhatóságának az eltűnése valóban jelenthet némi negatív hatást, amennyiben az eurózónában már csak a belső leértékelési mechanizmusok eszközeire lehet – szükség esetén – támaszkodni. De a versenyképességi hátrányok kompenzációja, netán eltüntetése pusztán a devizaárfolyamok alakítása által, hosszútávon, elméleti szinten sem ajánlott. Ezért talán megkockáztatható, hogy a jóval stabilabb és a külső sokkoknak jobban ellenálló Csehország mellett Magyarország is több előnyt tud majd realizálni az euróövezetben, mint amennyi korlátozást a pénzügyi függetlenségében kénytelen lesz elszenvedni.”