Önmagában az eurózóna tagság a külső sokkokhoz való alkalmazkodásban semmiképp nem jelent hátrányt.
„Arra a még nehezebb kérdésre, hogy a monetáris függetlenség teljes feladása, és az eurózónához való csatlakozás az ellenálló-képesség szempontjából milyen konkrét, számszerűsíthető előnyökkel illetve hátrányokkal járhat Magyarország számára, csak az általunk bemutatott országok eseteire való hivatkozással tudunk felelni: önmagában a teljessé váló pénzügyi integráció és vele az eurózóna tagság a külső sokkokhoz való alkalmazkodásban semmiképp nem jelent hátrányt.
Sőt, inkább nagyobb védelmet jelenthet. Ugyanakkor euróval is lehet mély válságba zuhanni, lásd Görögország esetét. Euró nélkül is lehet kiváló sokktűrő képességet kialakítani, erre viszont Dánia és Csehország mutatott példát. A devizaárfolyam leértékelődésével összefüggő export-versenyképességi szintek befolyásolhatóságának az eltűnése valóban jelenthet némi negatív hatást, amennyiben az eurózónában már csak a belső leértékelési mechanizmusok eszközeire lehet – szükség esetén – támaszkodni. De a versenyképességi hátrányok kompenzációja, netán eltüntetése pusztán a devizaárfolyamok alakítása által, hosszútávon, elméleti szinten sem ajánlott. Ezért talán megkockáztatható, hogy a jóval stabilabb és a külső sokkoknak jobban ellenálló Csehország mellett Magyarország is több előnyt tud majd realizálni az euróövezetben, mint amennyi korlátozást a pénzügyi függetlenségében kénytelen lesz elszenvedni.”
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Egy „családi vállalkozás” keretében kereskedtek emberekkel a kecskeméti banda tagjai.
A forint árfolyamát a kedvezőtlen nemzetközi folyamatok és geopolitikai események befolyásolják.
Komoly pénzbírságra és börtönbüntetésre számíthat a gyújtogató.
A francia Le Monde napilap keddi beszámolója szerint az összeg a világbajnok csatár áprilisi, májusi és júniusi fizetése, valamint a legutóbbi párizsi szerződésében szereplő „etikai bónusz” utolsó harmada.
Túlságosan megnőtt a kockázata annak, hogy európai vállalatok Ukrajna gáztározóit használják tartalékolásra. Kijev dühös, de a profit ismét felülírta a szolidaritást.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
