A régiónak nem az eurózóna a legjobb választás, hanem az erősebb gazdasági együttműködés a kelet-közép-európai országok között.
„Viszont még mi sem tudjuk, hogy a régió országai egyáltalán akarnak-e csatlakozni az eurózónához. Ön szerint egyáltalán be kellene lépnünk?
Valóban, a lengyelek például szerintem soha nem fogják rászánni magukat a csatlakozásra, de a régió többi országában is erős kétségek vannak ezzel kapcsolatban. De én egyértelműen azt gondolom, hogy nem is lenne jó a régiónak, ha bevezetné az eurót. Két fő probléma van a valutaövezettel jelenleg: ha valaki már a tagja, akkor az ő szempontjából egyértelműen látszik, hogy nem működik jól, a jelenlegi formájában csak Németország számára igazán előnyös, ha pedig valaki még nem tag, de gondolkodik azon, hogy belépjen, akkor szerintem azt kell látnia, hogy közel sem fog annyit profitálni a gazdasági integrációból, mint korábban gondoltuk, mivel a kapcsolat már most is erős például Magyarország és Németország között. Másrészt pedig azt gondolom, hogy az euró jelenleg túl erős a magyar és a lengyel gazdaság és ipar számára.
Az eurózónába való belépés helyett sokkal fontosabb, hogy a régió országai találjanak egy olyan saját piacot, amit uralhatnak. Lengyelország például a kiszervezett támogató szolgáltatásokban kezdi ezt megtalálni, emiatt pedig akár a Brexit egyik nyertese is lehet, hiszen egy sor ilyen munkahelyet vonzhat magához. Magyarország hasonlóan Csehországhoz az autógyártásra és az autóipari beszállítókra próbálna építeni.
Szerintem a régiónak nem az eurózóna a legjobb választás, hanem az erősebb gazdasági együttműködés a kelet-közép-európai országok között.”
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Az EU prioritásáról nyilatkoztak.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
