MNB: Új szakaszba léphet a monetáris politika
Virág Baranbás szerint továbbra is indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása, viszont az eszköztár egyszerűsödhet.
A közepesen fejlett gazdasági státusból való kitöréshez nélkülözhetetlen a felzárkózás felgyorsítása, amihez további – most már a versenyképesség elsősorban minőségi kritériumaira fókuszáló – reformintézkedések szükségesek.
„A prociklikus és fenntarthatatlan költségvetési politika következtében 2002 és 2010 között a magyar gazdaságban a pénzügyi egyensúly és a reálgazdasági növekedés nem tudott egyszerre érvényre jutni. 2010 után azonban két lépésben költségvetési, majd monetáris fordulat következett be. Előbbi megteremtette a költségvetési egyensúlyt, utóbbi pedig, építve a költségvetési stabilitásra, megtette a szükséges lépéseket az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás eléréséhez, miközben mandátumával összhangban hozzájárult a kormány gazdaságpolitikájának támogatásához is. A két gazdaságpolitika között 2013 után megvalósult független, de konstruktív összhang hazánk makrogazdasági folyamatainak (reálnövekedés, infláció, foglalkoztatottság, államháztartási hiány, külső és belső eladósodottság, sérülékenység, kockázati megítélés) tartós javulásában is tetten érhető.
Összességében megállapítható, hogy a gazdaságpolitika két fő ága közötti harmonikus és sikeres együttműködés nélkülözhetetlen alapja a makropénzügyi egyensúly és a dinamikus növekedés együttes megteremtésének. A makrogazdaság versenyképességi feltételeit tekintve Magyarország helyzete sokat javult az elmúlt közel hét évben. A gyorsabb és tartós felzárkózáshoz azonban az erőforrások minőségi jellemzőin is javítani kell. A közepesen fejlett gazdasági státusból való kitöréshez nélkülözhetetlen a felzárkózás felgyorsítása, amihez további – most már a versenyképesség elsősorban minőségi kritériumaira fókuszáló – reformintézkedések szükségesek (Szalai–Kolozsi [2017]).”