Spanyolviasz helyett – azaz, hogyan nem érdemes növekedési modelleket összehasonlítani

Egy kiegyensúlyozott, növekedési modellek összehasonlítására vállalkozó elemzésnek a GDP-növekedés mellett meg kell említenie pár további kontrollváltozót is – ahogy ezt Zsiday Viktor is megjegyzi a cikkének elején, »körülmények« címszó alatt. Viszont az általa adott leírás a múltról, valamint a jelenlegi, kelet-európai »kegyelmi állapotról« egyrészt ellentmondásos, pl. a gazdasági migráció tekintetében, másrészt töredékes a magyar gazdaságpolitika eredményeit illetően. Figyelmen kívül hagyni például a munkapiaci helyzet javulását, az adórendszer változását, a gazdaság külső és belső finanszírozási, valamint adósságfolyamatait, komoly hiányosság. (...)

A szerző ezen két hibája, talán leginkább egy sporttal kapcsolatos hasonlattal írható le: Olyan ez, mintha Baji Balázs legutóbbi világbajnokságon elért szenzációs sikerét a másnapi sportsajtó fejcsóválva úgy elemezné, hogy: »Hmmm, nem olyan rossz, de végül is még mindig több mint 3 másodperccel elmaradt a visszavonuló Usain Bolt idejétől«. Közben persze az igazság az, hogy Balázs pályája 10 méterrel hosszabb és neki futás közben még 10 akadályt is át kellett ugrania. Közgazdasági nyelvre fordítva: a magas állam- és külső adósság, a két számjegy közelében lévő jegybanki alapkamat, a devizahiteles háztartások megugró terhei, a kockázatkerülővé váló bankrendszer, a korábbi torz adórendszer mind-mind akadályként tornyosultak Magyarország és a hazai gazdaságpolitika előtt. A magyar gazdaság a hosszabb pálya és az akadályok ellenére is állja a versenyt. Ráadásul, ha eredményeinket a hasonló kihívásokkal küzdő gazdaságokéhoz mérjük, akkor méltán híres gátfutónkhoz hasonlóan a magyar gazdaság is az élmezőnyben teljesít.

Végezetül, de nem utolsósorban érdemes érinteni az EU-források magyar gazdasági növekedésben betöltött szerepét is. A téma és az azt körülvevő mítoszok egy külön hosszabb elemzést érdemelnének. Ezúttal csak egyetlen tényt említve: 2016-ban úgy tudott 2 százalékos ütemben növekedni a magyar gazdaság, hogy az uniós támogatások mértéke nagyban visszaesett. Ez önmagában is abba az irányba mutat, hogy a növekedés leállását előrevetíteni indokolatlan.