Van egy ország, amelynek követségeit több mint hetven éve folyamatosan támadják a radikálisok, dzsihadisták. Sorra vettük a támadások történetét!
Az egész világot megrázta a hír, hogy a napokban Washington D. C.-ben lévő izraeli követség két munkatársát, egy fiatal hölgyet és jegyesét agyonlőtt egy palesztinpárti elkövető.
Mint egyes orgánumok jelezték, a biztonságikamera-felvételeken látszódott, hogy a fiatal nőbe a tettes még beleeresztett egy tárat, miközben a sérült áldozat megpróbált elkúszni. A felkavaró antiszemita gyilkosságok kapcsán szükséges felidézni, hogy a történelem során nem ez volt az első támadás egy izraeli diplomáciai misszió ellen, és sajnos még ennél véresebb esetek is történtek.
A legelső halálos támadás
1970. május 4-én reggel, körülbelül 10:30-kor két fiatal arab férfi lépett be az izraeli nagykövetség épületének recepciójára Asunciónban, Paraguayban, és kérte, hogy találkozhasson Izrael paraguayi nagykövetével, Benjamin Varonnal. Diana Zawluk és Edna Peer nagykövetségi titkárok fogadták és tájékoztatták őket, hogy a nagykövet éppen nincs jelen. A két férfi ezután távozott.
Egy órával később, 11:30 körül visszatértek a nagykövetségre, és tüzet nyitottak a két nőre, akik korábban beszéltek velük.
Peer később egy kórházban meghalt, Zahluk pedig súlyosan megsebesült. Az elkövetők elmenekültek, mielőtt a rendőrség nem sokkal később elfogta őket. A tettesekről kiderült, hogy palesztinok, és a mára mérsékeltnek nevezett Fatah szervezet tagjai.
Emberrablás és gyilkosság
1971. május 17-én Efraim Elromot, a törökországi Isztambulban tartózkodó izraeli főkonzult elrabolta és meggyilkolta a Török Népi Felszabadítási Párt Frontja.
A marxista-leninista militáns csoport elrabolta a diplomatát, amikor az ebédelni tért vissza a lakásába, megverte, miután az ellenállt, majd egy lepedőbe csavarva egy várakozó autóba vitte.
Elrom elrablói bebörtönzött „forradalmi” harcosok szabadon bocsátását követelték a szabadon bocsátásáért cserébe. A török kormány elutasította ezt a kérést, és tömeges letartóztatásba kezdett a szélsőbaloldaliak ellen. Elrom holttestét öt nappal később találták meg Isztambul külvárosában, három golyó ütötte sebbel a fején. A tettesek egy részét a török hatóságok később elkapták, és tűzharcban megölték őket.
Bomba a levélben
1972. szeptember 18-án egy Amszterdamból a londoni izraeli nagykövetségre feladott levélbomba megölte Ami Shachori izraeli mezőgazdasági attasét.
Előtte a Palesztin Felszabadítási Szervezet igyelmeztetést adott a levélbomba-akcióról, de a jelek szerint nem tette meg mindenki a szükséges óvintézkedéseket. Összesen nyolc, izraeli nagykövetségeknek címzett levélbombát fedeztek fel. További négy levélbombát találtak a Royal Mail egyik válogatóközpontjában. Az izraeliek a Fekete Szeptember Szervezet nevű palesztin terrorcsoportot tették felelőssé, amely két héttel korábban a müncheni barbár mészárlást is végrehajtotta.
Egy gyilkosság Amerikában
Nem a mostani volt az első gyilkosság, amit Amerikában elkövettek izraeli diplomaták ellen.
1973. június 30-án este a 44 éves Yosef Alon, az izraeli légierő ezredese, légügyi attasé és felesége, Dvora elmentek az izraeli nagykövetség egyik távozó munkatársának vacsoraestjére. Hajnalban hazahajtottak a Maryland állambeli Chevy Chase-be, ám verandájukon Alont ötször mellkason lőtték, és mivel az egyik lövés a szívét érte, hamarosan elvérzett. Az ügyben sosem hoztak ítéletet, és jellemző, hogy még 2017-ben is újranyitotta a nyomozást az FBI, ezúttal sem jutva eredményre, noha valószínű, hogy palesztin terroristák, vagy a palesztinokkal szimpatizáló amerikai radikálisok lehettek az elkövetők.
Egy női tettes, aki a gyereket sem kímélte
1982. március 31-én Jáákov Bar-Simantovot, aki Izrael franciaországi nagykövetségének második titkára volt, Párizsban egy ismeretlen női támadó lelőtte.
Aznap délben a szállásuk előterében egy nő odalépett a diplomatához, akit felesége és 8 éves kislánya kísért, és egy félautomata pisztollyal háromszor fejbe lőtte.
A diplomata két órával később halt bele a sérülésekbe, a tettest sosem kapták el. Megdöbbentő módon az izraeli nagykövetség közölte, hogy nem voltak különösebb biztonsági intézkedések a diplomata számára, aki alig több mint két éve dolgozott Párizsban, első külföldi kiküldetésében. A lövöldözésre három nappal azután került sor, hogy irodáját géppuskatűzzel megsorozták. A gyilkosságot egy arab terrorszervezet vállalta magára.
A merénylet-kísérlet, amiből háború lett
1982. június 3-án este három arab férfi közelítette meg a londoni Dorchester Hotelt, ahonnan Shlomo Argov, Izrael angliai nagykövete éppen egy díszvacsoráról távozott. Az egyik támadó elővette fegyverét, és közvetlen közelről fejbe lőtte a diplomatát. Argov súlyosan megsérült; bár túlélte a támadást, csak három hónapnyi kóma után tért magához, részleges bénulással. A merényletet az Abu Nidal nevű terrorszervezet hajtotta végre. Izrael a merénylet-kísérlet után támadást indított a PFSZ ellen Libanonban. Mindössze 24 órával később izraeli légicsapások érték a PFSZ célpontjait libanoni területen, ezzel véget vetve az 1981 júliusa óta fennálló tűzszünetnek.
A háború majdnem fél évig, az elhúzódó konfliktus 15 évig tartott, és több tízezren haltak meg alatta.
Az eddigi legdurvább merénylet
1992. március 17-én súlyos terrortámadás rázta meg Buenos Airest: egy robbanószerrel megrakott jármű felrobbant az izraeli nagykövetség épülete előtt, 29 ember halálát okozva és több mint 200-at megsebesítve. A támadásért az Iszlám Dzsihád Szervezet vállalta a felelősséget, amelyet Iránhoz és a Hezbollah libanoni síita szervezethez kötnek. A merényletet az izraeli hadsereg által egy hónappal korábban végrehajtott, a Hezbollah vezetője elleni támadás megtorlásának tekintették.
Az amerikai hírszerzés által elfogott üzenetek szerint Irán tudott a közelgő támadásról, és a Hezbollah egyik vezetője is érintett volt az akcióban.
Az argentin hatóságok később vádat emeltek több iráni diplomata ellen, köztük Moshen Rabbani, az iráni nagykövetség kulturális attaséja ellen, akit a támadás megszervezésével vádoltak, de végül senkit sem ítéltek el. Ennek ellenére az argentin szövetségi bíróság 2024-ben hivatalosan is megállapította, hogy Irán megrendelte és finanszírozta mind az 1992-es nagykövetségi, mind az 1994-es AMIA központ elleni robbantást, amely utóbbi 85 ember életét követelte. A bíróság szerint ezek az akciók „emberiség elleni bűncselekményeknek” minősülnek, és Irán „terrorista államként” viselkedett.
Amikor a kurdok támadtak
1995. február 17-én a berlini izraeli konzulátus ellen támadást hajtottak végre a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatói, válaszul Abdullah Öcalan, a PKK vezetőjének elfogására, amelyben nem bizonyított hírek szerint a Moszad is közreműködött.
A tüntetők áttörték a rendőrségi kordont, és megpróbáltak behatolni a konzulátus épületébe, mire az izraeli biztonságiak tüzet nyitottak, három kurd tüntetőt megölve és tizennégyet megsebesítve. Közvetlenül az eset után Izrael megvédte a biztonsági őrök fellépését, mondván, hogy a tüntetők megpróbálták a fegyvert elvenni tőlük. Izrael minden külföldi kiküldetésénél megnövelte az őrséget.
Merényletek a kétezres évek után
2004. július 30-án három öngyilkos merénylet történt az üzbegisztáni Taskentben. A merényletek célpontjai az izraeli és az amerikai nagykövetség voltak. Az izraeli nagykövetségen két üzbég biztonsági őr halt meg, és további kilenc ember megsebesült a robbantásokban. Az izraeli nagykövetségen két üzbég őr meghalt, az egyik az izraeli nagykövet személyi őre volt, de a merényletekben sem amerikaiak, sem izraeliek nem sérültek meg. Az Iszlám Dzsihád Szövetség vállalta a felelősséget a támadásokért. 2017. július 23-án pedig a jordániai Ammanban történt támadás az izraeli követség ellen, ahol a biztonsági főnök két jordániai állampolgárt lőtt le: az egyik csavarhúzóval támadt a biztonsági főnökre, a másikat viszont csak véletlenül lőttek le.
A támadó egy ács volt, aki papíron bútorokat jött felszerelni egy a követség által bérelt lakásba.
A merényletek folytatódnak
Az Egyesült Államokban brutális mértékben megnőtt az antiszemita incidensek száma 2023. október 7-e óta. Az Anti-Defamation League (ADL) előzetes adatai szerint az október 7-e utáni első 6 hónapban 3291 esetet regisztráltak, ami 361%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az ADL igazgatója, Jonathan Greenblatt szerint az amerikai zsidó közösség „példa nélküli fenyegetéssel” néz szembe, amely során most már elmondható, hogy a gyilkosságtól sem riadnak meg az antiszemita támadók. A támadások, mint az a sajtóból jól látható, érkezhetnek a woke szélsőbaloldal, a neonácik és az iszlamisták irányából is.
Sajnos a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy mindig, amikor fellángol a közel-keleti konfliktus, megnő az antiszemita támadások száma a diaszpórában is, igaz, ez főleg Nyugat- és Észak-Európára jellemző
– mutat rá több elemzés.
Nyitókép: Facebook / Israel Ministry of Foreign Affairs
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Kegyetlen gyilkosság Budapesten.
A 33 éves E. Gábor a kihallgatásán nem tagadott semmit. Letartóztatásáról pénteken dönt a bíróság.
Felkavaró tartalom...
A Budapesti Rendőr-főkapitányság egységei emberölés bűntettének gyanúja miatt ütöttek rajta a férfin.
Az eset egy vita után történt, amely két fiatal fiú között alakult ki és végül a késeléshez vezetett.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság a büntetőeljárást igazságügyi szakértők bevonásával folytatja.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
