Mit mond el rólunk az, ahogyan a királyainkra emlékezünk? A Szent László koronája című tanulmánykötet nem csupán egy évszázadokkal ezelőtti uralkodó kultuszát mutatja be, hanem annak eleven lenyomatát a mai magyarságtudatban.
A kötet szerzői – magyar és külföldi kutatók – olyan templomok és kolostorok történetét tárják fel, amelyek részben már elpusztultak, vagy csupán töredékeikben maradtak fenn, de kulcsfontosságúak a magyar középkor megértéséhez.
A tanulmányok a mai Románia, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Magyarország területén található helyszíneken – többek között Szentjobb, Bihar, Kolozsmonostor, Titel és Répcekethely templomain – keresztül mutatják be a középkori egyházi építészet és falképművészet világát. A hangsúly nem csupán az építészeten van: a szerzők figyelme a festett falak, kőfaragványok és liturgikus részletek mögötti szellemi örökségre irányul.
Paskó Csabát még az ördög sem tudta rávenni arra, hogy elhagyja szülőföldjét, Délvidéket. Plébániáján és konyhájában jártunk, hogy nem mindennapi életútját és gondolatait megismerhessük.
Az egyik friss felmérés szerint Szlovákiában a munkavállalók 67 százaléka nehezen jön ki a fizetéséből. De nem ez az egy gond.
Meglepő vélemény látott napvilágot az egyik lengyel lapban, amely szerint Varsónak pragmatikusabb külpolitikát kellene folytatnia.
A férfiak a hivatalos átkelőhelyek elkerülésével szerettek volna az Európai Unióba jutni, munkavállalás és letelepedés céljából.
Az osztrák politikai vezetők eddig kiálltak Magyarország mellett az uniós fórumokon.
Egy szekszárdi templomot próbált meg kirabolni.
Már több mint fél év telt el azóta, hogy a főváros megvette Rákosrendezőt, de a rozsdaövezet felszámolására aligha van remény.
Budapesten lehet a történelmi béketárgyalás, de más fontos kérdésről is egyeztetett az amerikai elnök a magyar miniszterelnökkel.
