Ágoston nélkül nincs nyugati gondolkodás

2025. május 08. 00:57

A kereszténység és a Nyugat nem az lenne, ami lett Szent Ágoston, a 4. és 5. század fordulóján élt egyházatya nélkül.

2025. május 08. 00:57
null
Szilvay Gergely

A hippói püspöknek oroszlánrésze volt abban, hogy az egyház alapvető dogmaként határozta meg az eredendő bűn tanát. Neki köszönhetjük a siralomvölgy-allegóriát a földi élettel kapcsolatban. Isten városáról című monumentális munkája nélkül – amelyet annak bizonyításával kezd, hogy nem a keresztények a Római Birodalom hanyatlásának és bukásának okozói – nincs modern politikai konzervativizmus és modern politikai realizmus sem. A Vallomások című munkáját a személyiség születéseként szokták emlegetni – nem mintha előtte senkinek ne lett volna személyisége, de ő írt először ilyesfajta önvallomást. Tulajdonképpen az egész nyugati középkort meghatározta, és ma is érezhető a hatása, amelyet augusztinizmusnak hívnak.

Szent Ágoston krisztianizálta a platonizmust, szintetizálta az ókori teizmust a kereszténységgel, a nyelv és a valóság kapcsolatának végiggondolásában is az egyik első fontos szerző. Canterburyi Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás, Francesco Petrarca, Luther Márton, Bellarmin Szent Róbert, Blaise Pascal és Søren Aabye Kirkegaard egyaránt az ő árnyékában munkálkodtak, Ludwig Wittgenstein kedvencei közt is ott volt, Friedrich Nietzsche szintén nagyra értékelte. Megelőzte Sigmund Freud lélektani elemzéseit is. Ő volt „az első modern ember”, mély lélektani belátásai és egységes gondolkodása miatt közel érezhetjük magunkhoz. Sőt, Szent Ágoston attitűdje a teremtett világhoz hozzájárult ahhoz, hogy a modern tudomány megjelenésének kedvező véleményklíma alakuljon ki.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mandiner444hu
2025. május 08. 07:01
Predesztinéció tana
I_Isti
2025. május 08. 06:11
Lutherék nagy hibája, hogy Ágoston örökségéhez nem mertek hozzányúlni. A “platonizmus krisztianizálását” pl kukázni kellett volna.
Akitlosz
2025. május 08. 05:10
A Római Birodalom bukásának fő oka - sok egyéb ok mellett - a hatalomváltás mechanizmusának rendezetlensége, azaz a rengeteg sok polgárháború. Mikor volt Rómának a legnagyobb hadereje? Akkor, amikor Caesar meggyilkolása után Octavianus, Antonius meg a többiek harcoltak a hatalomért. És később is volt sok polgárháború, amelyben római katonák tömegei haltak meg egymást öldökölve. Ők hiányoztak a határokról, hiányoztak a birodalom megvédéséhez, hiányoztak a barbárok ellen. Nagyon nagy luxus egy országban rendszeresen öldökléssel eldönteni azt, hogy ki legyen a következő vezető. Ez igencsak meggyengíti az országot. De még jó pár egyéb ok is kellett a bukáshoz.
Akitlosz
2025. május 08. 05:04
"amelyet annak bizonyításával kezd, hogy nem a keresztények a Római Birodalom hanyatlásának és bukásának okozói" Nincsen ilyen bizonyítás, mert ez így, ebben a formában nem igaz. A Római Birodalom bukásának sok oka volt, amelyektől külön-külön nem bukott volna meg, de együtt már végzetesnek bizonyultak. A keresztények még csak a fő okai sem voltak a Római Birodalom bukásának. De az egyik okai voltak, hatásuk ugyan csak részben, de biztosan hozzájárult a birodalom bukásához. A szektájuk belülről bomlasztotta a társadalmat. Nem fogadták el a kultúrát, nem tisztelték az isteneket és más istenek híveit sem. És mivel fanatikusok voltak így nem lehetett velük mit kezdeni. Még örültek is annak, ha mártírok lehettek a hitükért. Mindet, de mindet meg kellett volna etetni az oroszlánokkal, míg el nem fogynak, bármeddig tartson is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!