Theodórosz Terzopulosz köztudottan jó viszonyt ápol Vidnyánszky Attilával.
Március 27-én ünnepeljük a színházi világnapot. Az eseményt 1961-ben alapította a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) azzal a céllal, hogy a színházművészet fontosságára, társadalmi szerepére és kulturális értékére irányítsa a figyelmet. E jeles nap alkalmából világszerte előadásokkal, különleges programokkal és ünnepi beszédekkel tisztelegnek a színház varázsa előtt.
Hazánkban is különleges eseményekkel ünneplik ezt a napot. Számos színház tart ingyenes előadásokat, közönségtalálkozókat és kulisszajárásokat. Ezen kívül felolvassák a Nemzetközi Színházi Üzenetet is, amelyet minden évben egy neves színházi személyiség ír meg, reflektálva a színházi világ jelenére és jövőjére.
Az üzenetírásra idén felkért Theodórosz Terzopulosz – aki többször járt már hazánkban: rendezett a Nemzeti Színházban és köztudottan jó viszonyt ápol Vidnyánszky Attilával – költői szövegének legfőbb kérdése az,
hogy képes-e a színház a társadalmi traumákat megvilágítani, a másik embertől és az idegentől való félelmeinket enyhíteni.
„Egy olyan világban, ahol elszegényedett polgárok a virtuális valóság börtöncelláiba zártan, fullasztó magányukkal körülárkoltan léteznek, vajon meghallja-e a színház a segélykiáltásokat? Egy olyan világban, ahol totalitárius rendszerek kontrollja és elnyomása alatt robotokként kell leélni az életet, aggasztják vajon a színházat az olvadó jégsapkák, az ökológiai pusztítás, a globális felmelegedés, a biológiai sokféleség masszív csökkenése, az óceánok szennyezettsége, az egyre gyakoribb erdőtüzek és a szélsőséges időjárási jelenségek? Lehetséges, hogy a színház az ökoszisztéma aktív részévé váljon?” – fogalmazott.
Hazánkban egyébként ezen a napon többféle színházi vonatkozású díjat adnak át – például a Gobbi Hilda-díjat.
Az elismerést az idén Szerémi Zoltán, a szombathelyi Weöres Sándor Színház tagja nyerte el.
Nyitókép: Theodórosz Terzopulosz rendező Euripidész Bakkhánsnők című drámájának próbáján a Nemzeti Színházban (Kovács Tamás / MTI)
És miért hisz benne rendületlenül, hogy a tehetség nem lehet emberség nélkül? Erről is beszélgettünk azon kevés magyar művészek egyikével, akik nem csak itthon világhírűek.
Aggódtam már a Magyar Narancs operai botránykeltésre szakosodott munkatársáért.
Kedves Attila! Érdeklődéssel kérdezem mi is volt annyira nagyon sz’r az elmúlt 10 évben?
Már a bemutató előtt politikai viták kereszttüzébe került: a Marx A tőke című munkája nyomán készült előadás pénteken debütált a Nemzeti Színházban.
A tavasz a megújulás, az új élmények időszaka. A színházba járó, kulturális programokat igénylő közönség is vágyja a friss, lendületes, pozitív ingereket nyújtó programokat. A Duna Művészegyüttes idén tavasszal pontosan ilyen élményt ígér.
A Nemzeti Színház színpadán Vidnyánszky Attila rendezésében megszülető Marxtőkéje nem magyaráz, nem ítélkezik és nem menteget. Tetemre hív. Két részben, valóságrajzként, amelyben nem minden az, aminek látszik.
Hidegfront közeledik Magyarország felé.
Mindig tiltakozott ellene.
