Hal, őz, bárány
A 24-ei karácsonyi vacsorán a halételek dominálnak: az előételek után néhány halas fogás következik, például garnéla salsa rosával, tőkehal puliszkával, sült angolna, szardíniás tészta, majd főételként sült vagy rántott halat készítenek tészták, piték és zöldségek kíséretében. A december 25-ei ebédnél a hús kerül középpontba. Északon ilyen a vörösborban főtt marhahús, Piemontban az agnolotti, ami egy töltött tésztafajta, és népszerű a gran bollito misto, egy vegyes, szószokkal készülő főtt hús. A középső régiókban előszeretettel fogyasztják a tortellini és passatelli tésztákat szigorúan húslevesben, a sütőtökös vagy zöldfűszeres tagliatelle- és lasagnekülönlegességeket, valamint sonkákat, sajtokat. Friuliban őzet, Abruzzóban és Szicíliában sokan bárányt esznek az ünnepen.
Az asztalról nem hiányozhatnak a szezonális és szárított gyümölcsök felhasználásával készülő édességek sem. 
A pandoro és a panettone kétségtelenül a legjellemzőbb desszertspecialitások, előbbi egy tipikus veronai édesség – neve, a pan de oro a velencei dialektusból származik –, 1884-ben egy már meglévő recept átdolgozásával alkotta Domenico Melegatti. Lágy textúrájú, a tojásnak köszönhetően aranyszínű, vaníliaillatú desszert, formája csillag alakú, s hagyományosan nem töltik meg, csak porcukorral meghintik. A panettone mazsolával és kandírozott gyümölccsel ízesített, kupola alakú desszert, melyet két régió, Szicília és Lombardia is magáénak vall. Előbbi szerint a Messina megyei Montalbano Eliconában már 1311-ben feljegyezték a panettone előállítását manzapanettum néven. A másik legenda szerint a desszert Milánóból származik, ahol Ludovico Sforza herceg egy alkalommal pompás ételek elkészítésével bízta meg a szakácsát, mivel sok nemest várt magához. Ám a sütemény véletlenül a sütőben maradt és megégett. Ekkor Toni, a szakács szolgálatában dolgozó konyhásfiú kevés lisztből, vajból, tojásból, némi citromhéjból és egy kis mazsolából készített egy desszertet, és az került az asztalra. Mindenki lelkes volt, és a herceg meg akarta tudni az édesség nevét, mire a szakács annyit mondott: „L’è ’l pan dal Tögn”, azaz Toni kenyere, vagyis „panettone”. A hagyomány szerint a december 25-én ebéd után elfogyasztott panettonéből egy-egy szeletet megtartanak a családok, hogy aztán február 3-án, San Biagio, vagyis Szent Balázs ünnepén kerüljön ismét az asztalra – ezzel távol tartva a szezonális betegségeket.
Népszerű ünnepi édesség még a mézből, cukorból, magvakból és fűszerekből készült torrone, amely Piemontban, Szicíliában, Abruzzóban és Lombardiában terjedt el. Az ugyancsak kedvelt struffoli pedig Nápolyból származik: a desszert édes, apró sült golyókból készül, kívül ropogós, belül lágy, és a számtalan családi recept alapján mézzel, fahéjjal, narancshéjjal vagy egyéb finomságokkal ízesítik.