Jobb, mint vártuk, de tudnánk élni nélküle – mozikban a Demjén-film
2024. december 10. 15:52
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
2024. december 10. 15:52
7 p
1
1
22
Mentés
Nyitókép: Filmplakátrészlet/Facebook
Német Dániel, a Magyar Krónika magazin munkatársa írása
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Nincs ennél látványosabb bizonyíték: Magyar Péter mélyen hallgat az eddigi legfontosabb ügyben
Még négy évvel ezelőtt pattant ki Kirády Attila producer fejéből egy olyan film ötlete, amelynek az alapját hazánk egyik közkedvelt előadójának dalai jelentenék. A beatkorszak számtalan, milliók által kedvelt énekese közül az alkotók választása végül Demjén Ferencre esett, és ez remek döntés volt abból a szempontból, hogy a dalai igencsak változó érzelmi skálán mozognak: a balladák mellett a semmitmondó popslágerek egyáltalán megtalálhatók a repertoárjában,
így nehéz elképzelni olyan jelenetet, amelyhez ne passzolna valamelyik tétele.
December 12-én új zenés magyar vígjáték érkezik a mozikba. A Hogyan tudnék élni nélküled? Demjén Ferenc slágereire épülő szerelmes, balatoni történet, amelynek fiatal tehetségek, többek között Marics Peti, Törőcsik Franciska és Ember Márk a főszereplői. Mutatjuk a legfrissebb előzetest!
És bár a sajtóanyagból nem esik róla szó, egészen biztos vagyok benne, hogy Kirádyt a 2017-ben bemutatott Pappa Pia sikere is inspirálhatta. A mozi arcpirítóan kellemetlen volta ellenére több mint 220 ezer nézőt vonzott a moziba, még a folytatás gondolata is felmerült, de hála istennek az végül nem valósult meg, így is olyan poszttraumás élményt okozott, hogy rettegve ültem be a Hogyan tudnék élni nélküled? vetítésére, hasonló audiovizuális környezetszennyezéstől rettegve. És bár a végén a stáblista alatt eszem ágában sem lett volna visszatapsolásra buzdítani a közönséget, hátha kiharcolhatunk valamiféleképpen még egy zenei betét, de azért nem is menekültem rögtön mérgezett egérként a teremből, hogy még a film kópiájától is minél távolabb kerüljek.
A sztori egyik főszereplője egy fiatal lány, Lili (Varga-Járó Sára), akinek négy éve meghalt a pasija, és azóta sem tért teljesen magához a sokkból, amikor épp nem különböző vállalati rendezvényeken énekel, akkor otthon magányosan tengeti az estéit bor és pizza társaságában. Aztán egy nap a szülei lakásában belebotlik az édesanyja (Törőcsik Franciska) naplójába, amelyből kiderül, a nőnek nem éppen olyan volt az előélete, mint ahogyan arról a családi legendáriumokban hallott; bár sosem akarta megcsalni a férjét, harminc évvel korábban egy nyaralás során a Balaton mentén koncertező zenekar vagány énekese (Ember Márk) igencsak levette a lábáról.
A történet két szálon fut, de csak az egyik hangsúlyos: a jelenben játszódó szegmensek szinte lényegtelenek,
a játékidő kilencven százalékban az említett szerelem kibontakozását látjuk.
Mindez kellemes nosztalgikussággal, a Nyári szerelem könnyed feel good stílusában bomlik ki. A szereplők szimpatikusak és szerethetők, noha nem éppen árnyaltak, egy-egy tulajdonságnál többel szinte senkit nem áldottak meg a forgatókönyvírók, de nyilván nem is karakterek mély pszichológiai elemzése volt a cél.
A filmben szerepet kapott Marics Peti is, akinek a legfontosabb jelenete az El kell, hogy engedj című Demjén-dalhoz kapcsolódik. (Fotó: Facebook)
És szerencsére nem is az, hogy minél több zenével pakolják tele a bő másfél órát; akik hozzám hasonlóan hidegrázást kapnak a musicalek többségétől, örömmel konstatálhatják, hogy akár negyed óra is eltelik olykor anélkül, hogy valaki dalra fakadna. Ráadásul a számok többsége koncertjeleneteken hangzik el, egy kézen megszámlálható, hányszor szakítják meg a cselekményt a szereplők azzal, hogy táncra perdülnek. Mondjuk, ezek a részek meglepően suták, egy átlagos szalagavatón ügyesebben koreografáltak a mozdulatok.
A Coming outból és a Seveledből kiindulva Orosz Dénes rendezőhöz leginkább a romantikus vígjátékok világa áll közel,
és a szerelmi szálat korrektül, lendületesen, néhol meglepően érzelmesen tálalja,
még a kínosabb pillanatokkal együtt sem annyira elidegenítőek, hogy elveszítsük az érdeklődésünket a sztori kifutásával kapcsolatban. A Hogyan tudnék élni nélküled? klasszikus sosem lesz, de legalább a szekunder szégyentől sem kell a tenyerünkbe temetni az arcunkat a mozi láttán.
(Hogyan tudnék élni nélküled? Rendezte Orosz Dénes. December 12-étől országszerte a mozikban.)
Mintha felhőkön járna ő is és a zenéje is: tele van ellentmondásokkal, miközben egy másik, igazibb valóság szűrődik át rajta. Nagy Dénes Kurtág-töredékek című dokumentumfilmje a főszereplőjétől függetlenül is csodálatos alkotás. Interjúnk a rendezővel.
Az alkotás rendhagyó road movie formájában dolgozza fel Földes László Hobo életművét, és bár főleg az archív bejátszások miatt érdekes, nem ad hozzá túl sokat a már jól ismert portréhoz. Az Úton lenni boldogság február 13-án, a főszereplő 81. születésnapján debütál a Dunán.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 22 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
you-brought-2-too-many
2024. december 11. 13:29
A művészetben fejlődésről beszélni balgaság, de javult vmit is a magyar film mondjuk az elmúlt 40 évben?! Sztm aligha. Gyatra forgatókönyvek, rém gyenge párbeszédek, túljátszás. Most is.
Válasz erre
3
0
satrafa-2
2024. december 10. 21:10
Rózsi nem érdemel ilyen szart... :(
Válasz erre
1
0
dzso bacsi
2024. december 10. 18:13
Sem a Fekete Pont sem a Futni mentem magyar filmekről nem írt a mandíner egyetlen sort sem. Pedig ezek idei filmek és rohadt jók. Hetekig vezették/ vezetik a nézettségi rangsorokat a mozikban és egy forintjába sem került a magyar adófizetőknek az elkészítésük.
Válasz erre
3
4
kobi40
2024. december 10. 18:11
A plakát alapján csináltak szegény Rózsiból egy Dolly Rollt?
Mindkettőnek megvan a helye, óriások voltak, és azok most is,
de a kettőt keresztezni, ócska Hollywood-i csattanó maszlag.
Demjén nem ezt érdemli.
Ő profi zeneművész, nem pedig Sarban Sar.
Válasz erre
4
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!