Időgépet építettek a Pilisben – így éled újra a Pázmány egykori campusa

Nyitókép és képek: TSPC Csoport

A piliscsabai archivális tár azért jött létre, hogy az OSZK végleges megőrzési kötelezettséggel bíró  muzeális dokumentumait – ezek a nemzeti vagyon részei – a megfelelő módon tárolni tudják; a 35 ezer polcfolyóméternyi archivális példányok kitelepítése előreláthatólag három évig tart. Különleges jogrend esetén az OSZK központi épületéből kimenekítendő dokumentumokat is ide helyezik majd el.

A létesítmény évtizedekre megoldja az úgynevezett vaspéldányok megfelelő tárolását, illetve a digitális objektumok hosszú távú megőrzését; a beruházás létrejöttére a Makovecz Imre Bástyája projekt keretében került sor. Az egykori sportpályán, a mai Bivalyréten található új, modern raktárépület minden állományvédelmi szempontnak megfelel, 

ahol többek között egy speciális szerverterem és egy restaurálólabor is helyet kapott, valamint kiszolgáló üzemi és szociális területek szintén kapcsolódnak hozzá. 

A Magyarországon előkép nélküli és a világon is egyedinek számító, a Turi Attila, illetve a TSPC Csoport tervezte komplexum nem csak funkciójánál fogva különleges. A létestímény különleges és egyedi megoldásai közé tartozik a finombeton, a süttői mészkő és az üveg felhasználása, valamint a Makovecz Imre munkáira reflektáló, sötétbarnára vagy feketére nemesedő vörösréz. 

Egy másik, hasonlóan egyedülállónak számító megoldás a ház biztonságához kapcsolódik; a kettős külső védelem garatálja, hogy az őrzött állomány a külső burok sérülése esetén is biztonságban marad. 

A homlokzat ihletője a könyv, a falevélerezet, valamint a kettős költözésére utaló, digitális jeleket formáló mintázat – utóbbi szimbolizálja a nemzeti könyvtár meghatározó szerepét a közgyűjteményi digitalizációban.

A mai, hivatalos átadóünnepségen részt vett Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki kiemelte: a közel 25 milliárd forintos kormányzati támogatásból megépült raktár nemcsak a kultúrkincs őrzését, hanem a modern kornak megfelelve, annak átadását is szolgálja. 

„Kultúrkincseinket a modern kor digitalizálási technikáival át kell adnunk, elérhetővé, kutathatóvá, mindenki számára megjeleníthetővé téve. Tartozunk azzal nagy elődeinknek, hogy mindazt, ami nemzeti identitásunkat őrzi, megerősíti, mindazt, ami minket magyarrá tesz, közgyűjteményeinkkel erősítsük, bemutassuk, megemeljük. Így teljesítsük ki jelenünket, mely múltunkból a jövőbe tart”– fogalmazott.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke a ceremónián ugyancsak arról beszélt, hogy az átadott raktár sokkal több, mint egy szimpla épület:„megálmodói és kivitelezői tulajdonképpen egy időgépet hoztak létre, másképpen, egy tudáshidat a múlt és jövő között”.

– szögezte le.

Majd úgy folytatta, mindez nem más, mint az emberiség kollektív bölcsességének ápolása és gyarapítása; nem látványos, de nélkülözhetetlen munka. Mert a tudás, legyen bármilyen ellentmondásos, mindig lehetőség a megértésre és a változásra, „és mi a közgyűjteményi központban ennek a lehetőségnek vagyunk a sáfárai”.

Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a nemzeti könyvemlékezet nagytemplomának nevezte a raktárat, amely mostantól a Pilis csendjében őrzi az írott magyar kulturális örökséget, miközben „belesimul a pilisi tájba és párbeszédet folytat az út túloldalán található", a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori, Makovecz Imre által tervezett campusának épületeivel. Gazdag jelentéstartományában ott van a Makovecz-örökség, a papír mint az írott kultúra hordozója és a védelem.

„Az épület védi a kultúrát, az erdő pedig átöleli a könyvet formázó épületet” – mondta a Széchényi-könyvtár vezetője, aki a raktár létrejöttében megkerülhetetlennek nevezte a 2020-ban elhunyt Szőcs Géza, az Országos Könyvtári Kuratórium egykori elnökének szerepét, és jelezte azt is, hogy az építkezés előmunkálatai a nemzeti könyvtár korábbi főigazgatója, Tüske László vezetése alatt kezdődtek meg.