A robbanásig feszült politikai helyzet mellett kapitális hibák sora vezetett az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösének a lemészárlásához. De ki volt Gavrilo Princip?
Nyitókép: Achille Beltrame által készített illusztráció, amely 1914. július 12-én jelent meg a Domenica del Corriere című hetilapban
Gavrilo Princip szerb diák 1914. június 28-án, napra pontosan 110 éve, meggyilkolta Ferenc Ferdinánd főherceget, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörökösét és hitvesét, Chotek Zsófiát Boszniában. A terrorakció volt az első világháború kitörésének közvetlen ürügye – de nem az oka! – ami végső soron lehetőséget adott az európai hatalmi viszonyok átrendezésére, a nagyhatalmak törekvéseinek megfelelően. Aztán lett, ami lett.
A csöppet sem szimpatikus személyiséggel rendelkező, leginkább a „bunkó” jelzővel leírható
Ferenc Ferdinánd – aki eltökélt magyarellenességét nem titkolta, a kultúrát pedig megvetette úgy, ahogy van
– Rudolf halálát követően, 1896-ban lett a trón várományosa. Önálló, célratörő politikát folytatott, melynek sarokköve a magyar befolyás csökkentése volt. A dualista Monarchia helyett – a magyar szerepet visszaszorítandó – trialista államot álmodott a délszláv területek autonómiájának létrehozásával, vagyis
egyszerre gyűlöltette meg magát a magyarokkal és a szerbekkel,
hiszen az utóbbiak szerb vezetésű délszláv királyságról fantáziáltak. Külpolitikájában agresszív, militarista irányvonalat képviselt.
Ezt is ajánljuk a témában
Az értelmiségi mentalitású, impulzív személyiségű trónörökös saját utakon járt, megvetette az egyházat és az arisztokráciát, mellőzöttsége egyre vadabb kalandokba űzte, egészen a szörnyű végig.
Ferenc Ferdinánd bunfordi időzítése
Kis gyorstalpaló: 1389. június 28-án a törökök legyőzték a szerb király hadseregét, ennek eredményeképpen megszűnt a középkori Szerb Királyság. A csata emléknapja Szerbiában nemzeti gyásznap. Amellett, hogy a szerbek súlyos provokációnak érezhették a látogatás időzítését, fontos infó, hogy a Monarchia az okkupálás (1878, megszállás) után csak nemrégiben annektálta Boszniát (1908, beolvasztás), amit értelemszerűen sem a bosnyákok, sem a szerbek nem tapsoltak meg. Nos, Ferenc Ferdinánd épp az ominózus június 28-át szemelte ki arra, hogy helyreállítsa a Habsburg-ház iránti tiszteletet a boszniai régióban, ahol rengeteg szerb is élt.
Mindezekkel együtt, a dátum véletlen egybeesés – a radikálisok amúgy is gyilkolni akartak.
A balhé tehát borítékolható volt Boszniában, a mértéke maradt kérdéses. A boszniai szerb-horvát-bosnyák radikálisok és a szerbiai nacionalisták összefogtak: előbbiek földalatti szervezete, a világklasszis írót, Ivo Andrićot is a soraiban tudó, szerb vezetésű délszláv államot hirdető „Ifjú Bosznia” együttműködött a „Fekete Kéz” szerb terrorszervezet tagjaival, és „kézen fogva” készítettek elő egy komplett merényletsorozatot, amiről a szerb kormány is tudott. A Monarchia boszniai kormányzója, Potiorek tábornok elhanyagolta a védelmi intézkedéseket, miközben a főherceg tervezett útvonalán felfegyverzett merénylők sora – hat mindenre elszánt ember – állt készenlétben.
Ketten maradtak, a többiek berezeltek, vagy megsajnálták a célpontot
Először is,
a trónörökös látogatásának időpontja és szarajevói útvonala az újságok nyomán közismert volt, ami kapásból egy olyan baki, ami lerombolja a legalapvetőbb biztonsági minimumot
és gyerekjátékká teszi a merénylet szervezését. Már amikor Boszniába érkezett Ferenc Ferdinánd és felesége, robbanás történt a pályaudvaron. Este aztán tartottak egy tanácskozást a másnapi programról, és a folytatás mellett döntöttek, mintha mi sem történt volna: még a programot és az útvonalat is változatlanul hagyták.
A merénylet reggelén, a szarajevói állomáson tehát Potiorek kormányzó fogadta a trónörököst, látogatást tettek a helyi kaszárnyában, aztán a városháza felé indultak. Automobiljuk ugyan a kíséretükre kirendelt oszlopban haladt, ám
az autókban nyomozóknak nem jutott hely mindenféle előkelőségek és rendőrtisztek miatt.
A résztvevők mindeközben a merénylet napján, párhuzamosan a fentiekkel, 1914. június 28-án reggel találkoztak egy kávéházban, majd egy pár száz méteres útszakaszt „megszállva”, kettesével az út mellett vártak a trónörökösre, akit katonai sorfal sem védett, vagyis lényegében semmi sem védte.
A későbbi nyomozás szerint az egyik terrorista, Mehmedbačić passzív maradt, mivel megzavarta egy csendőr, mások szerint bokorba dugta a bombáját és elmenekült. Egy másik terrorista, Čubrilović állítólag megsajnálta a főherceget és a feleségét,
egy harmadikat a rövidlátása és ijedtsége akadályozta meg.
A negyedik merénylőjelölt, Grabež ugyancsak Ferenc Ferdinánd feleségére és a sajnálatra hivatkozott, miután nem használta a bombáját, így maradt kettő ember: Čabrinović és Princip.
Kapitális védelmi hibák és a gyilkosság
Čabrinović 10 óra 10 perckor megkérdezett egy rendőrt, hogy melyik autó szállítja a trónörököst, majd a választ követően kézigránátot dobott a kocsi felé, de a gránát lepattant a tetővászonról és egy sorban hátrébb haladó autó alatt robbant: senki sem halt meg. Čabrinović az útvonal mentén húzódó folyóba ugrott, de elkapták, a méreg pedig, amit bevett, csak meghánytatta.
A konvoj tovább haladt a városházára, ahol a tisztviselők megvitatták a további programot – miközben a trónörökös idegesen viccelődött. A napnál is világosabb volt, hogy a város veszélyes, hogy a város egy időzített bomba, hogy a látogatás nem biztosított, de ez „nem ment át”. Az útvonalat ugyan megváltoztatták, de a konvoj az eredeti tervet követve behajtott egy szűk utcába, mivel
a szarajevói rendőrfőnök elfelejtette értesíteni a sofőröket az új útvonalról. No comment.
Potiorek, a kormányzó észlelte a kapitális bakit és dühösen rászólt a trónörökös sofőrjére, aki minden bizonnyal nem rendelkezett a Szállító című akciófilm hősének Jason Statham-i képességeivel: lefékezett a zsúfolt járda mellett, amivel tovább növelte a bajt, lényegében tálcán kínálva föl utasait Gavrilo Principnek. A merénylő pár lépésre tartózkodott az ominózus helyszíntől: fölismerve a tökéletes pillanatot, előrántotta a fegyverét.
Jól célzott. Ferenc Ferdinánd nyaki főütőerét találta el, Zsófia hercegnét hastájékon lőtte.
Ahogy a gépkocsi megindult, felesége Ferenc Ferdinánd ölébe dőlt. A főherceg vért köpött és utolsó szavait ismételgette: „Semmiség!” Principet azonnal elfogták. A tárgyalásán hangsúlyozta: Potioreket és nem a trónörökös feleségét akarta megölni.
Sem Princip, sem Čabrinović nem árulták el társaikat,
később mégis felgöngyölítették az egész szervezetet. Ferenc Ferdinánd gyilkosát húsz évre ítélték, de 1918-ban a cellájában tuberkulózisban meghalt.
De ki volt Gavrilo Princip?
A gyilkos-forradalmár-hazafi-szegénylegény sorsa „születésétől a haláláig betegségről, nyomorról és magányról szólt”, írják róla. Röviden: 1894-ben született egy eldugott bosnyák falucskában, a boszniai szerb kisebbséghez tartozott, egy olyan klánhoz, amelyik évszázadok óta itt élt.
Princip szülei jobbágyok voltak, minden bevételük harmadát be kellett szolgáltatniuk a földesuruknak,
tudjuk meg, ami az elégnél is többet elmond arról, milyen
indulatok halmozódhattak az ifjú Gavrilóban a hatalmasságok ellen.
Életrajzírói szerint gyenge volt a paraszti munkákhoz, így megengedték neki, hogy kilencéves korától iskolába járjon. Kiváló tanuló lett, elmerült az irodalomban, romantikus eszmékről olvasott, fiatalon találkozott a szerbek szabadságeszméivel. Szerbia a születése előtt szabadult fel az ottomán uralom alól, az elnyomás emléke még friss volt. Apja is harcolt a törökök ellen a szerb és bosnyák felkelések idején – bőven jöhetett innen érzelmi muníció.
Tizennégy éves volt, amikor a Monarchia tejesen beolvasztotta a már addig is hozzá tartozó Bosznia-Hercegovinát (1908). A közfelháborodás Principet is magával ragadta, megindult a radikalizálódás útján. A többit lényegében tudjuk.
A történészek hangsúlyozzák: Gavrilo Princip személye máig megosztja a Balkán országait.
Nemzeti hősként, Jugoszlávia egyik alapító atyjaként tisztelik, mások aljas terroristának, a háború kirobbantójának, nacionalista gyilkosnak látják.
Sokat mondó, hogy a véleménykülönbségek etnikai vonalak mentén húzódnak. A szarajevói házat, ahol élt, a huszadik század különböző rezsimjei hol lebontották, hol emlékhelyként építették újjá.
Ami biztos, hogy nem Gavrilo Princip robbantotta ki a világháborút, az ő gyilkossága csupán ürügy volt. Szerény véleményem szerint háborúk esetén
a háttérben, ahogy mindig – háromezer éve, háromszáz éve és most, 2024-ben is – a gátlástalan nagyhatalmi érdek tombolt, tombol, pár figurával az élen mindegyik oldalról.
Ezeknek az alakoknak az ilyen vagy olyan ideológiától átitatott döntéseitől függ a többi milliárdok élete. A ravaszt persze nem nekik kell meghúzni. Mindig jön egy szerencsétlen, aki megteszi helyettük.
*
Felhasznált irodalom:
Szász Zoltán (1994). „Megölték a Ferdinándot!” 5-6 szám, Kiadó: História folyóirat.
https://mult-kor.hu/semmisegnek-velte-sebet-a-meglott-habsburg-tronorokos-ferenc-ferdinand-20240518
https://rubicon.hu/kalendarium/1914-junius-28-a-szarajevoi-merenylet
https://kepmas.hu/hu/aki-megolte-ferenc-ferdinandot-gavrilo-princip-elso-vilaghaboru-merenylet
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=5722
https://ujvilagszuletett2.elsovilaghaboru.com/eletrajz/ferenc-ferdin%C3%A1nd
https://24.hu/tudomany/2024/05/25/merenylet-ferenc-ferdinand-gavrilo-princip-tortenelem/
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/who/ff.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarajev%C3%B3i_mer%C3%A9nylet
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Posztumusz megkapta az Oroszország Hőse címet Igor Kirillov, akivel egy pokolgép végzett kedden Moszkvában a ház előtt, ahol lakott.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a férfi- akit elfogtak- bevallotta, hogy ő követte el a gyilkosságot az ukrán titkosszolgálatok megbízásából.
Felrobbantottak egy fontos orosz tábornokot Moszkvában, amit azóta magára vállalt az ukrán biztonsági szolgálat.
Az elektromos rollerbe rejtett pokolgép az altábornagyon kívül még egy embert megölt.
A Nyomozó Bizottság szóvivője elmondta, Moszkva terrortámadásként kezeli a robbantást.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
