Én szeretem ezt a magyar, tehát európai világot
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
„Kulturális termékek tömege ömlik ránk minden platformon. Hogy el ne vesszünk, tájékoztatást adhat nekünk a Jeles napok gyűjteménye” – bemutatták az Országos Széchényi Könyvtár megújult, kibővített ünneptárát. A honlap nem csak az oktatást segítheti, a különböző ünnep- , magyar és világnapok böngészése remek szórakozás.
Nyitókép: Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke beszédet mond az Országos Széchényi Könyvtárban, a megújított Jeles napok bemutatóján. (Visky Ákos László/OSZK)
***
Ez az írás június 8-án, szombaton, Medárd napján született. E dátum és név talán nem ismeretlen a nagyközönség számára, hiszen Szent Medárd püspök napjához szerte Európában időjárási regulák fűződnek; ezek közül hazánkban a legismertebb a „ha Medárd napján esik, negyven napig esik” mondás.
Ennek a hiedelemnek természetesen semmi köze sincs magához Medárdhoz, arról van mindössze szó, hogy „a kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét az ő nevéhez kapcsolta. Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári (Güssing) ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi. Medárd napjához egy XVI. századi kéz azt jegyezte be, hogy német parasztok véleménye szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon is esni fog. A német átvétel lehetséges ugyan, de ekkor a hiedelem már széltében ismeretes Közép-Európában, így hazánkban is.”
Az idézet Bálint Sándor Ünnepi Kalendáriumából való, ami pedig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Jeles napok című tartalomszolgáltató oldalán olvasható számos más, e naphoz kapcsolható szakirodalmi és szépirodalmi mű – Jankovics Marcell idevágó tanulmányától Csorba Győző verséig – részletével együtt.
Ám ha beütjük mondjuk ezt a dátumot a szolgáltatás keresőjébe, egyáltalán nem csupán Medárd kapcsán bővíthetjük az ismereteinket. Azt is megtudhatjuk például, hogy június 8. egyben az óceánok világnapja is, ehhez történetesen egy népdalt, egy Illyés Gyula-költeményt és a néhány, a témába vágó tudományos cikket rendelt a honlap szerkesztősége.
Sőt, arról is értesülhetünk, hogy 1822-ben éppen ezen a napon, Gidófalván született a kalandos életű honvéd tábornok Czetz János, a szabadságharc erdélyi hadseregének egyik megszervezője, az argentin katonai térképészeti intézet és a katonai akadémia megalapítója és vezetője.
Ebből is látszódik, hogy OSZK égisze alatt 2007 januárja óta működő Jeles napok jóval több, mint egyszerű felsorolása az ünnepeinknek. Különösen most, hogy a honlap mind tartalmát, mind arculatát tekintve új köntösben lépett a nagyközönség elé: a közel 1800 ünnepoldalt – köztük nemcsak az állandó, de a változó dátumú és mozgóünnepeket is beleértve – tartalmazó online gyűjteményt Rózsa Dávid, a Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Sudár Annamária, a Széchényi-könyvtár kulturális menedzsere, a honlap egyik főszerkesztője mutatta be néhány napja.
Rózsa Dávid beszédében kiemelte, hogy a Jeles napok majdnem két évtizede ad ábrázatot az időnek.
Mára 1028 évforduló, 691 ünnep, ebből 300 egyházi ünnep, 45 jeles nap, továbbá 1124 kiemelt magyar nap és 278 világ- és nemzetközi nap leírása olvasható benne.
„A leírásokon, ismertetéseken alapuló óriási, mindannyiunkról szóló információtömeg azt üzeni nekünk, hogy az év hétköznapokból és ünnepnapokból áll.
Az OSZK égisze alatt működő Jeles napok online tartalomszolgáltatás emellett a tudásalapú társadalom erősítéséről is szól, ahogy a Copia, azaz a legnagyobb magyar digitális kéziratgyűjtemény és a Bibliotheca Corvina Virtualis is, amellyel összegyűjtjük és elérhetővé tesszük a világban szétszóródott corvinákat”– mondta a könyvtárigazgató.
Hozzátette, a Jeles napok szolgáltatásra a nemzeti közgyűjteményekben őrzött kulturális javak ernyőfelületeként is tekintenek, amely jelenleg a Magyar Elektronikus Könyvtár mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia anyagait használja fel.
Demeter Szilárd mindezzel kapcsolatban felidézte, hogy nagyszülei legnagyobb becsben tartott könyvei a Biblia, a Petőfi-összes és a kalendárium voltak, utóbbi nyújtotta nekik a bölcsesség tárházát, a kapaszkodót, az értékes ismereteket.
„A Jeles napok a mi virtuális kalendáriumunk.
A nagyszüleim kalendáriumához hasonlóan innen is »lélekmankókat« kaphatunk, amelyek megtámaszthatnak minket.
Kultúrafogyasztó társadalomban élünk, a kulturális termékek tömege ömlik ránk minden platformon. Bárhol, bármilyen tartalmat elérünk, de ezzel megszűnt a kitüntetett tér és idő, képletesen a helyébe lépett a »sehol«. Hogy el ne vesszünk, tájékoztatást adhat nekünk a Jeles napok gyűjteménye” – szögezte le.
Ezután Sudár Annamária beszélt a szolgáltatás az ezredforduló idejére visszanyúló létrejöttéről, és elmondta, hogy a megújult Jeles napok szolgáltatás nemzeti ünnepek, világi és egyházi, valamint egyházi eredetű ünnepek, történelmi, irodalmi évfordulók, világnapok és egyéb kiemelt magyar vagy nemzetközi napok témakörében kínál mindenki számára elérhető, hiánypótló, több műveltségterületen is jól használható összeállításokat.
A munka eredményeként az ünnepoldalakon jelenleg csaknem 7000 szép- és szakirodalmi idézet olvasható, és ez a tartalom a szerkesztők szándéka szerint a továbbiakban is folyamatosan gyarapodik, bővül s összekapcsolódik.
Az újragondolt tartalomszolgáltatásba természetesen bekerültek az elmúlt csaknem húsz esztendőben megszületett új magyar ünnepek, kiemelt napok, illetve számos, azóta létrejött több új világnap és nemzetközi nap is – ezekhez a honlap szerkesztői igyekeztek rövid és pontos leírást társítani. Ezenkívül önálló ünnepoldala van a tizenkét hónapnak, a zodiákusjegyeknek és a teljes évnek is.
Az iskolai oktatást és az ahhoz kapcsolódó szabadidős programok összeállítását is nagyban segítő Jeles napok a tartalmi bővítés révén az OSZK több száz dokumentumával gazdagodott, hiszen a szövegeket a Nemzeti Könyvtár gyűjteményének dokumentumai – kéziratok, kódexrészletek, régi fényképek, képes levelezőlapok, plakátok, címlapok és térképrészletek – kísérik.