Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.

Demeter Szilárd: Engedek a csábításnak, és összevetem a két leginkább használt tárgyamat – az okostelefont és a könyvet

2024. október 02. 17:04

Ha most úgy állítanánk élére a kérdést, hogy vagy okostelefon, vagy könyv, akkor hamis dilemmát kreálnánk. Mindkettőre szükségünk van, vagy legalábbis remélem én.

2024. október 02. 17:04
null

(Nyitókép forrása: Pixabay)

Bár rettentően idegesít, hogy mindennek mértékévé az ökológiai lábnyom vált, azért egy gondolatfutam erejéig engedek a csábításnak, és

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Tovább a cikkhezchevron

összevetem a két leginkább használt tárgyamat: az okostelefont és a könyvet.

Az összevetést indokolhatja, hogy gyakorlatilag mindkettő ugyanazt a funkciót szolgálja: információhordozó és tartalmas időtöltést biztosít számomra.

Az okostelefonok gyártása jelentős környezeti terheléssel jár. A folyamat ritka földfémek és egyéb nyersanyagok bányászatával kezdődik, ami gyakran súlyos környezeti károkat okoz. A gyártás maga rendkívül energiaigényes, és gyakran olyan országokban történik, ahol az energiamix még mindig nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokon alapul.

Az elkészült termékek globális szállítása további terhelést jelent.

Az okostelefonok rövid élettartama szintén problémás. A legtöbb készüléket 2-3 évig használják, mielőtt lecserélnék, ami folyamatos keresletet generál új eszközök iránt. Az elhasznált telefonok elektronikus hulladékká válnak, amelynek kezelése és újrahasznosítása komoly kihívást jelent.

Egy vagy két telefonunk van, de jóval több könyvünk, ezért ne is a könyvet vegyük összehasonlítási alapul, hanem egyenesen a könyvtárakat.

A könyvtárak ökológiai lábnyoma első ránézésre nagyobbnak tűnik.

A könyvek előállítása energiát, papírt, nyomtatást és kötészeti munkát igényel, az épületek pedig ugyancsak energiát fogyasztanak a világításhoz, fűtéshez és hűtéshez. Azonban ezeket a „költségeket” sok felhasználó között kell elosztani.

A könyvtárak egyik fő előnye a hosszú élettartam. Egy jól karbantartott könyv akár évtizedekig, sőt évszázadokig is használható, és ez idő alatt számtalan olvasó forgathatja.

Az épületek, bár fenntartásuk energiaigényes, szintén hosszú távon szolgálják a közösséget.

Fontos lehet még idevenni a könyvtárak társadalmi szerepét is. Amellett, hogy tudást közvetítenek, közösségi térként is funkcionálnak, ami közvetett módon hozzájárulhat a környezettudatosság növeléséhez és a fogyasztói társadalom negatív hatásainak enyhítéséhez.

Szóval, bár pontos számszerűsítés nélkül ez kockázatos állítás, valószínűsíthető, hogy

egy db. okostelefon ökológiai lábnyoma arányaiban nagyobb lehet, mint egy sokezer kötetes könyvtáré.

Ha most úgy állítanánk élére a kérdést, hogy vagy okostelefon, vagy könyv, akkor hamis dilemmát kreálnánk. Mindkettőre szükségünk van, vagy legalábbis remélem én. De ha ökologikusan gondolkodunk, akkor a fentebbi példán megmutatott dilemma nemcsak az okostelefonok és könyvtárak esetében, hanem életünk számos más területén is releváns:

hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt technológiai fejlődésünk és az élhető jövő között?

És ez stratégiai kérdés. Mert nincs másik Föld.

 

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!