Románia
15:002024. június 17.
Ukrajna
Belgium
18:002024. június 17.
Szlovákia

Kádár János elment a harisnyagyárba, a szerelemnek meg annyi lett

2024. május 25. 10:06

Az egyetemista Miklós beleszeret az angol nagykövetségen dolgozó, Londonból jött Alexandrába. Történik mindez 1968-ban, Budapesten, ahol a puhuló diktatúra ellenére is a fortélyos félelem igazgat mindent. Tóth Miklós igaz történetéből most meghatóan szép film készült; az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója május 26-án, 21 órakor debütál a Dunán.

2024. május 25. 10:06
null
Farkas Anita

Nyitókép: Mészáros Martin és Barta Ágnes az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című filmben. (Fotó: MTVA)

***

Ülünk a vetítésen, nézem közben a közel nyolcvanéves Miklós bácsi arcát, aki hol elérzékenyül, máskor jókat mosolyog, de egyszer sem látok rajta haragot, maximum elnéző csodálkozást. Pedig joggal érezhetne ilyesmit, hiszen ahogyan fokról fokra haladunk a történésekben, úgy derül ki, hányan hányszor árulták el annak idején – a hozzá legközelebb állók némelyike is. 

De Tóth Miklós, ahogyan az a későbbi beszélgetésből is kiderül, igazi úriember, abból a jó értelemben vett régi fajtából, aki az élete megakadásait egyszerűen az adott kor szükségszerűségeiből vezeti le, tudván, hogy „akadtak nálam nagyobb áldozatai is a kommunizmusnak”. Végül is igaz, tőle csak a szerelmét vették el, majd egy kis időre, mert utána akart szökni Nyugatra, a szabadságát.

Mészáros Martin, Tóth Miklós és Barta Ágnes az 1968  – Egy szerelem rekonstrukciója című filmben.

Különben is, teszi hozzá, miután a Lovag és Fitos című dokumentumregényében már valamelyest kiírta magából az eseményeket, és hát eleve eltelt több mint fél évszázad, düh nem maradt benne, csak kíváncsiság. Különösen a tekintetben, vajon hogyan alakulhatott a sorsa a Magyarországról a szolgálati ideje lejárta előtt villámgyorsan hazarendelt, majd nem sokkal később ugyanilyen villámgyorsan férjhez ment Alexandrának, és persze azoknak a személyeknek, akik szorgalmasan jelentettek róluk, megfigyelték őket a „jótékonyan” felajánlott kölcsönlakásban szerelmeskedés közben, házibulikon, kirándulásokon, családi disznóvágáson;

a két, politikával az egyéb örömök közepette vajmi keveset foglalkozó fiatalról és „gyanús” kapcsolatukról több mint ezerötszáz iratot őriz az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.

Nagy Anikó Mária és Lukácsy György rendezők, utóbbi a forgatókönyvet is jegyzi, jó érzékkel látták meg ebben a voltaképpen elég hétköznapi, de a korabeli rendszer paranoid működését éppen ezért nagyon is jól megmutató sztoriban a filmtémát. Hasonlóan remekül eltalálták a formát is, ami első hallásra talán furcsának tűnik: dramatizált dokumentumfilm, a képernyőn, vásznon azonban körülbelül tíz perc után csodálatos módon működni kezd.

Pedig nem is kettő, hanem három, sőt négy műfaj keveredik itt. A dokurészeket megszakítják az 1968–69-es események színészek általi újrajátszásai; az Alexandrával való megismerkedéstől a kapcsolat beteljesülésén és a fiatalember sikertelen disszidálási kísérletén át a börtönbe kerüléséig. Közben magát a film készülését is láthatjuk, illetve azt, hogyan próbálja a teljes stáb Miklós bácsival közösen kinyomozni, mi történt valójában a múltban, de legfőképpen azt, miért és hova tűnt el olyan sok éve Alexandra Parmenter. Mindebbe ráadásul szervesen beépül néhány archív bejátszás is, például egy tudósítás részlete Kádár János harisnyagyári látogatásáról és ott, a munkásnőkhöz idézett beszédéből; a rettenetes cinizmust ma is hátborzongató hallani.

Az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója mindezek ellenére nem borzongatni akar, még kevésbé valamiféle igazságot tenni ügynöktémában, pláne nem a mából ítélkezni megfellebbezhetetlenül. 

A központi kérdése, hogy mi is voltaképpen a szerelem. 

Csak az lehet szerelem, amit a másik ugyanolyan intenzitással viszonoz? Vagy elég az a tapasztalás, hogy egyszer az életben én szerettem valakit, akármilyen is volt? Aztán ott van még az emlékezés ügye is, ami ugyanúgy mindig egyfajta személyes rekonstrukció, és a lelkiismereté; nagyon tanulságos például látni, hogy reagálnak az egykor róla jelentők Miklós bácsi abszolút jó szándékú megkereséseire.

Mészáros Martin és Barta Ágnes az 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója című filmben.

A kezdetektől egy szerelmi történetet akartunk elmesélni, ám azt, hogy egy elég zűrzavaros történelmi időszakban – konkrétan az Európa-szerte is igen ellentmondásos 1968-as évben – játszódik, nyilván nem hagyhattuk ki a számításból. Úgy használjuk 1968-at, mint ahogyan Török Ferenc tette azt a Moszkva térben a rendszerváltással: a szereplők életét nagyban befolyásoló háttérként. Nem mélyedünk el a történelmi részletekben, csak annyira, amennyi a mi mondanivalónk szempontjából fontos” – magyarázza Lukácsy György rendező is, aki a társaival együtt okkal-joggal lehet büszke erre a három éven át, nagyon sok munkával készült megrendítő, mégis csupa reménnyel és élettel teli filmre. 

Tóth Miklós sugárzó személyisége, amihez tökéletesen passzol a fiatalkori énjét játszó Mészáros Martin alázatossága – egyébként az összes színész hasonlóan jól eltalált választás – pedig mindennek a biztos alapja. Nézőként egyszerűen nem tudunk nem vele együtt bevonódni az országokon átívelő nyomozásba; 

mintha egy jó krimit néznénk, úgy izgulunk a végére. 

És még csak nem is azért, hogy az összes kérdésre, mondjuk, hogy ki volt annak idején a fő árulója, akad-e a megnyugtató válasz. Hanem hogy ötvenöt külön töltött hosszú év után vajon létrejön-e és ha igen, milyen eredménnyel az Alexandrával való nagy találkozás.

 

 

 

 

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty-93
2024. június 15. 02:05
🍓 ️ ­É­r­t­­é­­k­­e­­­l­d­­ ­­a­ ­­s­­z­­e­x­­­i­­­ ­­­p­u­n­­c­i­­­m­­­a­t­ 👉 𝐖­­­𝐖­­­𝐖­.­𝐗­𝟏­𝟖­.­­­𝐅­­𝐔­­𝐍
creasy
2024. május 25. 11:20
68-ban még nem éltem de biztosan nem volt "puhulo" a diktatúra.Árulok pedig ma is vannak..
kepiblanc
2024. május 25. 11:18
Nemecsek: Nem véletlen, hogy sarló és kalapácsos zászlóval és orosz katonákkal vonulgatnak izraelben is... https://static.timesofisrael.com/www/uploads/2017/05/F170509MA008.jpg Putin szerint izrael egy orosz nyelvü ország, ugyanis minden negyedik ember oroszul beszél izraelben nem héberül... https://www.timesofisrael.com/putin-says-he-considers-israel-a-russian-speaking-country/
Lakat1983
2024. május 25. 11:09
Biztosan jó film, érdekel. A teljesen tehetségtelen Török Ferenc nevű libsi aktivistára való hivatkozás viszont totálisan kontraproduktív.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!