Amikor a magyar katonák baráti segítségként elfoglalták Csehszlovákia egy részét
2024. augusztus 21. 15:24
Kádár János ellenezte a katonai hadműveletet, ám végül 1968 augusztusában a magyar hadsereg is részt vett a kommunista segítségnyújtásban.
2024. augusztus 21. 15:24
4 p
0
0
103
Mentés
Nyitókép: A Népszabadság 1968. augusztus 24-én melegen üdvözölte a bevonulást. Fotó: Arcanum/Népszabadság.
1968-ban, napra pontosan 56 évvel ezelőtt vonultak be Csehszlovákiába a Varsói Szerződés katonai alakulatai, hogy „testvéri segítséget” nyújtsanak a Csehszlovákiának. Történt mindez azért, mert a januárban megválasztott reformkommunista, Alexander Dubcek a többi, baráti szocialista ország számára veszélyes engedményeket vezetett be Csehszlovákiában. Moszkvában egy idő után úgy látták, mindez a szocialista blokkban is törésekhez vezethet.
Dubcek minden politikai okokból elítélt embert szabadlábra helyeztetett, eltörölte a sajtócenzúrát és az utazási korlátozásokon is enyhített.
Mindezt a lakosság kitörő örömmel fogadta, ellenben Moszkvában úgy látták, az enyhítés, a múlt bűneivel való szembenézés repedéseket hozhat a többi szocialista rendszerben is, ahol életben maradtak a korlátozások.
Az az augusztus 21-én kezdődő csehszlovák nyárutó igazából már tavasszal elkezdődött, a nevében is benne volt: prágai tavasz. 1968-at írtuk.
Leonyid Brezsnyev, a szovjet pártfőtitkár végül 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóra adta ki a parancsot az úgynevezett Duna hadműveletre, amely keretén belül szovjet, lengyel, bolgár és magyar csapatok vonultak be Csehszlovákiába. A kelet-német haderőt végül nem indították el, a baráti Albánia részvételétől eltekintettek, Románia pedig taktikai okokból nem vett részt a hadműveletben, mivel rá osztották a szocialista jó fiú szerepét és továbbra is megmaradhatott a kiváló viszonya a nyugat-európai hatalmakkal.
A Duna hadművelet sikerrel járt, a csehszlovák hadsereg meg sem próbálta megállítani a benyomuló „baráti” hadtesteket. Dubceket Moszkva elmozdította a helyéről és a keményvonalas Gustáv Husákot tette a helyére.
A hadműveletben magyar csapatok is részt vettek, ám itthon mindezt úgy tolmácsolta a kommunista sajtó, hogy nagy ünneplésbe részesítette a segítséget nyújtó magyar katonákat… Kádár János mindvégig ellene volt a fegyveres megszállásnak (nem volt érdeke), ám hiába próbált tolmácsolni Brezsnyev és Dubcek között, nem járt sikerrel.
A magyar hadsereg felvidéki településekbe vonult be, amelyeket végül októberben végén hagytak el és tértek haza.
1968. augusztus 21-én, röviddel éjfél után, megindult a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen. Heller Ágnesék a kommunista eszmét védve tiltakoztak, és tovább romlott a szlovák-magyar viszony.
„A feministák hosszú évek munkájával lebontották a nemek közötti érintkezésre vonatkozó normákat, kiiktatták a szexuális aktusok létesítésére vonatkozó tilalmakat, most azon vannak, hogy újakat alkossanak”.
A 20. századdal foglalkozó magyar történészt főként a nemzeti minimum kérdése, a nemzet lényege és a személyiség szerepe foglalkoztatja a történelemben.
Schaller-Baross Ernő szégyennek nevezte, hogy a Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, néppárti politikusként lépett fel a vitában.
p
4
0
11
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 103 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
europész
2024. augusztus 21. 21:34
1968 augusztus 21 vagy 22.en Pecs nagyallomason a pecsi Petofi laktanya A/1 a lanykori neven teljes lovesz ezred bevagonirozott.Indulasi parancsra varakoztunk.Ket nap varakozas utan lefujtak az indulast arra hovatkozva,hogy nem alakult ki Csehszlovakiaban fegyveres ellenallas.
Bevagonirozas elott nagyaranyu loszer es fegyver kiosztas tortent.Minden rajpk kapott egy vadonat uj geppuskat melle ketezer db loszert minden honved az amd65 hoz 600 db loszert.Az ezredhez tartozott egy zaszloalj aknavetos 120 mm es aknavetokkel valamint
9 db T55 hk valamint egy panceltoro szazad.
Nem akarom ea tobbi alegyseget felsorolni de jo hosszu szerelveny volt felmalhazva.
Nem kivankoztunk Csehszlovakiaba az biztos.
De parancs az parancs.
Aztan a hervenes evekben Csehszlovakiabol hazetert magyar turistak igen csak panaszkodtak arrol,hogy lekopkodtek oket a boltokban ettermekben es mashol se szolgaltak ki oket.
"...mindezt úgy tolmácsolta a kommunista sajtó, hogy nagy ünneplésbe részesítette a magyar katonákat"
1. nem igaz, hogy tolmácsni kellett, mert a Felvidék magyar lakta részére vonultak be a magyar alakulatok.
2. valóban ünnepelték, mint felszabadítókat a cseh iga alól a bevonuló magyar katonákat.
A faluban úgy hallottak a bevonulásról, hogy reggel lehajtották az állatokat a legelőre és ott hallották a hangosbemondót a szemben lévő falukból. A primár (tanácselnök) nyugtatta az embereket, ezt ismételgették óránként.
Öregapám, fölment a dombra, ahonnan a szlovákiába vezető utat lehet látni. Jött és mondta, vegyetek lisztet, cukrot, mert az uton végig tankok vannak.
A szoszéd falun ment keresztül ez az út. Úgy 9 óra körül bejött egy katona a kocsmába, aki közölte, hogy nem mehetnek ki. Senkit nem engedtek az utcára, mindenki maradt ott, ahol volt. Reggel 7 után mehettek haza.