Kádár János ellenezte a katonai hadműveletet, ám végül 1968 augusztusában a magyar hadsereg is részt vett a kommunista segítségnyújtásban.
Nyitókép: A Népszabadság 1968. augusztus 24-én melegen üdvözölte a bevonulást. Fotó: Arcanum/Népszabadság.
1968-ban, napra pontosan 56 évvel ezelőtt vonultak be Csehszlovákiába a Varsói Szerződés katonai alakulatai, hogy „testvéri segítséget” nyújtsanak a Csehszlovákiának. Történt mindez azért, mert a januárban megválasztott reformkommunista, Alexander Dubcek a többi, baráti szocialista ország számára veszélyes engedményeket vezetett be Csehszlovákiában. Moszkvában egy idő után úgy látták, mindez a szocialista blokkban is törésekhez vezethet.
Dubcek minden politikai okokból elítélt embert szabadlábra helyeztetett, eltörölte a sajtócenzúrát és az utazási korlátozásokon is enyhített.
Mindezt a lakosság kitörő örömmel fogadta, ellenben Moszkvában úgy látták, az enyhítés, a múlt bűneivel való szembenézés repedéseket hozhat a többi szocialista rendszerben is, ahol életben maradtak a korlátozások.
Kapcsolódó vélemény
Az az augusztus 21-én kezdődő csehszlovák nyárutó igazából már tavasszal elkezdődött, a nevében is benne volt: prágai tavasz. 1968-at írtuk.
Leonyid Brezsnyev, a szovjet pártfőtitkár végül 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóra adta ki a parancsot az úgynevezett Duna hadműveletre, amely keretén belül szovjet, lengyel, bolgár és magyar csapatok vonultak be Csehszlovákiába. A kelet-német haderőt végül nem indították el, a baráti Albánia részvételétől eltekintettek, Románia pedig taktikai okokból nem vett részt a hadműveletben, mivel rá osztották a szocialista jó fiú szerepét és továbbra is megmaradhatott a kiváló viszonya a nyugat-európai hatalmakkal.
A Duna hadművelet sikerrel járt, a csehszlovák hadsereg meg sem próbálta megállítani a benyomuló „baráti” hadtesteket. Dubceket Moszkva elmozdította a helyéről és a keményvonalas Gustáv Husákot tette a helyére.
A hadműveletben magyar csapatok is részt vettek, ám itthon mindezt úgy tolmácsolta a kommunista sajtó, hogy nagy ünneplésbe részesítette a segítséget nyújtó magyar katonákat… Kádár János mindvégig ellene volt a fegyveres megszállásnak (nem volt érdeke), ám hiába próbált tolmácsolni Brezsnyev és Dubcek között, nem járt sikerrel.
A magyar hadsereg felvidéki településekbe vonult be, amelyeket végül októberben végén hagytak el és tértek haza.
Ezt is ajánljuk a témában
1968. augusztus 21-én, röviddel éjfél után, megindult a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen. Heller Ágnesék a kommunista eszmét védve tiltakoztak, és tovább romlott a szlovák-magyar viszony.
Miről is szól valójában a kormányzás?
„Petr Pavel kijárta a kommunista hírszerző iskolát, s ha nem lett volna rendszerváltás, akkor a kommunista Csehszlovákia hírszerző kémje lett volna Nyugat-Európában” – mondta a külügyminiszter.
Akkor nem az jutott eszébe, „hogy pusztuljanak az oroszok” – fogalmazott a művész, aki szerint a rendszerváltás előtt a színészeket jobban megbecsülte a magyar társadalom.
Hányingerem van Magyar Pétertől, amikor Orbán Viktort a hazaáruló, gyilkos, gazember kommunista Kádár Jánoshoz merészeli hasonlítani.
Korábban Karl Marx síremléke is hasonlóan járt.
A tiszások biztos csettintenek, ha látják. Horváth K. József írása.
A kommunista vezetők folyamatosan számoltak egy merénylet vagy egy újabb forradalom rémképével, komplett BM-apparátus vigyázott ezért mindennapjaikra.
Több rekord is megdőlt az álomgyárban.
