Kádár János ellenezte a katonai hadműveletet, ám végül 1968 augusztusában a magyar hadsereg is részt vett a kommunista segítségnyújtásban.
Nyitókép: A Népszabadság 1968. augusztus 24-én melegen üdvözölte a bevonulást. Fotó: Arcanum/Népszabadság.
1968-ban, napra pontosan 56 évvel ezelőtt vonultak be Csehszlovákiába a Varsói Szerződés katonai alakulatai, hogy „testvéri segítséget” nyújtsanak a Csehszlovákiának. Történt mindez azért, mert a januárban megválasztott reformkommunista, Alexander Dubcek a többi, baráti szocialista ország számára veszélyes engedményeket vezetett be Csehszlovákiában. Moszkvában egy idő után úgy látták, mindez a szocialista blokkban is törésekhez vezethet.
Dubcek minden politikai okokból elítélt embert szabadlábra helyeztetett, eltörölte a sajtócenzúrát és az utazási korlátozásokon is enyhített.
Mindezt a lakosság kitörő örömmel fogadta, ellenben Moszkvában úgy látták, az enyhítés, a múlt bűneivel való szembenézés repedéseket hozhat a többi szocialista rendszerben is, ahol életben maradtak a korlátozások.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Nemzet
Az az augusztus 21-én kezdődő csehszlovák nyárutó igazából már tavasszal elkezdődött, a nevében is benne volt: prágai tavasz. 1968-at írtuk.
Leonyid Brezsnyev, a szovjet pártfőtitkár végül 1968. augusztus 20-ról 21-re virradóra adta ki a parancsot az úgynevezett Duna hadműveletre, amely keretén belül szovjet, lengyel, bolgár és magyar csapatok vonultak be Csehszlovákiába. A kelet-német haderőt végül nem indították el, a baráti Albánia részvételétől eltekintettek, Románia pedig taktikai okokból nem vett részt a hadműveletben, mivel rá osztották a szocialista jó fiú szerepét és továbbra is megmaradhatott a kiváló viszonya a nyugat-európai hatalmakkal.
A Duna hadművelet sikerrel járt, a csehszlovák hadsereg meg sem próbálta megállítani a benyomuló „baráti” hadtesteket. Dubceket Moszkva elmozdította a helyéről és a keményvonalas Gustáv Husákot tette a helyére.
A hadműveletben magyar csapatok is részt vettek, ám itthon mindezt úgy tolmácsolta a kommunista sajtó, hogy nagy ünneplésbe részesítette a segítséget nyújtó magyar katonákat… Kádár János mindvégig ellene volt a fegyveres megszállásnak (nem volt érdeke), ám hiába próbált tolmácsolni Brezsnyev és Dubcek között, nem járt sikerrel.
A magyar hadsereg felvidéki településekbe vonult be, amelyeket végül októberben végén hagytak el és tértek haza.
Ezt is ajánljuk a témában
1968. augusztus 21-én, röviddel éjfél után, megindult a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen. Heller Ágnesék a kommunista eszmét védve tiltakoztak, és tovább romlott a szlovák-magyar viszony.
„Megfogta a kezem és azt mondta: kisfiam, hogy lehetne minél előbb elmenni?” Tíz éve hunyt el a sármos színészlegenda.
Az az augusztus 21-én kezdődő csehszlovák nyárutó igazából már tavasszal elkezdődött, a nevében is benne volt: prágai tavasz. 1968-at írtuk.
A 20. századdal foglalkozó magyar történészt főként a nemzeti minimum kérdése, a nemzet lényege és a személyiség szerepe foglalkoztatja a történelemben.
A kommunista vezetők a Kádár-nosztalgiával igyekeztek elfedni saját bűneiket.
Egy nem létező párt, nem létező tagsága, a nem létező tisztújító közgyűlésen választotta meg az elnökét, az alelnökeit.
Nincsenek megelégedve a Harris-Trump vita eredményével.
Egyébként meg Yorgos Lanthimos láthatóan úgy véli, hogy Emma Stone-ból soha nem elég, amivel azért viszonylag könnyű vitába szállni.
Az istenkáromlást halálbüntetéssel sújtják Pakisztánban.
