Szivárványkonferenciát szerveznek Budapesten, a CEU tartja meg
A szervezők úgy gondolják, hogy az LMBTQ-kérdések korunk „legégetőbb kérdései”.
A történet egy disztópikus elmélkedés, amely nyolc évvel a HUXIT után játszódik.
Nyitókép: Facebook
A Freeszfe Egyesület és a Budapest Brand közös projekttel készül a 2024-es Budapesti Tavaszi Fesztiválra: három részből álló eseményt mutatnak majd be a CEU Nádor utcai épületében. „A performanszból, részvételi akcióból és koncertből álló eseménysor négy napig lesz látható” – írják az esemény oldalán. Hozzáteszik: a projekt alkotói a Freeszfe közösség tagjai, volt és jelenlegi diákjai, oktatói, „akik önkéntes közösségi munkával, egy tavaly őszi workshopon és az azóta tartó alkotócsoportos munkafolyamaton keresztül hozták létre mind a performanszot, mind a részvételi akciót, valamint a teljes eseményt záró koncertet is”.
A projekt művészeti vezetője pedig nem más lesz, mint Schilling Árpád. Az egykori Krétakör alapítója, a hosszú évek óta külföldön élő és alkotó – s a hazai belpolitikát onnan gyakran kritizáló –
rendező egyetlen alkalommal, a Freeszfe és a Budapest Brand meghívására dolgozik újra itthon.
A szervezők arra is felhívják a figyelmet, hogy az esemény egyik különlegessége az lesz, hogy a nézők bejárhatják a CEU 2016-ban átadott, Nádor utcai campusát. Ezek a terek más alkalommal nem látogathatóak, a májusi egy egyedi lehetőség lesz végigjárni azokat.
A CEU mint intézmény és mint épület nyílt seb a főváros szívében”
– fogalmaznak.
A történet szerint 2034-et írunk, nyolc év telt el a HUXIT óta, s ebben az új világban, Budapest szívében működik a Nemzeti Rekreációs- és Integrációs Központ – amely a Béke Szigete nevet viseli –, ahova az emberek önkéntes alapon azért jelentkeznek, hogy segítséget kapjanak rossz beidegződéseik, gondolkodásuk és viselkedésük megváltoztatásához, annak reményében, hogy így sikerül megfelelően integrálódniuk a társadalomba.
Az állam tudományos és spirituális eszközökkel támogatja a politikai, etnikai, szellemi, lelki és szexuális identitás, a hovatartozás megszilárdulását és a nemzeti közösség épülését”
– áll a leírásban.
Az alkotók álláspontja az, hogy „a performanszban elmesélt történet csak a nagyon erős összetartás, a szolidaritás megvalósulásával kerülhető el, avagy a károk csak így mérsékelhetők”.
Az esemény leírásából az is kiderül: a résztvevőknek kisebb-nagyobb csoportokban kell majd alkotniuk, megoldásokat keresniük a játék vezetőinek támogatásával és irányításával.
„Ez már nem ugyanaz az intézmény, már nem is intézmény, egy eszmeiség,
amely azokra a fiatalokra épít, akik nem hajlandóak önként beolvadni az engedelmes középszerűségbe,
épp ellenkezőleg: önként harcolnak a szellemi sötétség és hazug világértelmezés ellen, az egyéni szabadságáért és a társadalmi szolidaritásért. Ez az esemény ennek az eszmének a deklarálása, egy korszak mementója és egyben a remény kifejezése is” – olvasható az esemény beharangozójában.
A programsorozat végét egy örömzene koncerttel zárják majd. Az elhangzó dalok a Freeszfe hallgatóinak saját szerzeményei lesznek, amelyek – mint fogalmaznak – „szintén reflektálnak mind a performanszban, mind a valóságban megélt szorongásainkra, félelmeinkre”.