Oltai Kata szerint az egész Blaha Lujza tér „egy nagy, letérkövezett izé”, amely azt mutatja, hogy az ellenzéki oldalon ennyi a kulturális gondolat.
Oltai Kata művészettörténész, kurátor volt az egyik vendége a Magyar Hang Kultúrtáj című műsorának. A konzervatív jobboldalt sokszor ostorozó Oltai – természetesen a szokásos kormánykritikán túl – meglepő módon most az ellenzékbe is beleszállt, legalábbis annak fővárosi holdudvarába: az ellenzéki kerületekbe, illetve magába a főpolgármesterbe is.
Ezt is ajánljuk a témában
Oltai Kata szerint jobboldali, konzervatív oldalak mellett kiépült egy „látszólag kritikus, rafinált szürkezóna, amit meglepő módon sokan használnak”.
A művészettörténész sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy a fővárosnak több kulturális alpolgármestere is volt, mégsem építettek erre a meglévő alapra, és ezt nagyon nehéz megértenie. Mint mondta: voltak pályázatok, és ő maga is több illetékest megkeresett ötletekkel, de mindig azt tapasztalta, hogy politikai érdekek mentén, darabosan működik minden, és „sok esetben a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal kéz”.
A főváros és az ellenzéki kerültetek egyszerűen nem tudták egymást segíteni kulturális- és urbanisztikai területen”
– fogalmazott. Hozzátette: „Inkább azt érzi az ember, hogy ugyanaz a bürokratikus nehézkesség és helytartói viszony maradt meg, és számomra ez döbbenetes, szégyenletes és fájdalmas”.
Oltai Kata szerint mindennek legszemléletesebb példája a Blaha Lujza tér felújításának esete.
Ilyen fantáziátlan, szimpla, üres valamit átadni, és erre büszkének lenni egy olyan szimbolikus csomóponton, ami egy olyan metszete Budapestnek, amelyben rengeteg töltet lehetett volna...”
– magyarázta.
A kurátor szerint nyugati példákon jól látszik, hogy más városoknak van koncepciója arról, miként lehet egy teret kulturálisan szerkeszteni, van egy urbanisztikai gondolat, itthon ezzel szemben az egészből annyi lett, hogy nincsenek ott autók, „de ezen kívül az egész egy nagy, letérkövezett izé – ami azt ekhózza, hogy ennyi a kulturális gondolat”. Hozzátette: a József körút felől még csak egy korlátot sem helyeztek el, hogy a gyerekek ne szaladjanak ki véletlenül az útra.
„Számomra ez egy elvesztegetett lehetőség, amely fájdalmasan mutatja a nagy, üres lapot.
Valószínűleg ennyi pénzből lehetett volna valami tök izgalmas, szimbolikus teret létrehozni”
– fogalmazott.
Nyitókép: Magyar Hang-videó, képernyőfotó
Még mindig lehet jegyet kapni a meccsre, de a legolcsóbb belépő is több mint egymillió forintba kerül.
A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.
Az elismerést azon települések kapják, amelyek a háború első napjaitól kezdve valós és érdemi segítséget nyújtottak Ukrajnának.
Az M5-ös mára a túlterheltség szimbólumává vált.
És igen, van gond a tiszás államtitkároknál is (a miniszterek okésak voltak), de ők nem 16 éve, hanem 2 hete képviselők.
„Ez a díj Budapestnek szól, de a budapestieket illeti” – üzente a főpolgármester.
Több vadászgépet adományoznak a háborúban álló országnak.
„Nem valószínű, hogy megkapják azt a 10 milliárd eurót, amire számítanak.”
