Hihetetlen, de igaz: Brad Pitt 60 éves lett

Ha megkérdeznék a világ filmnézőit, kit tartanak a legnagyobb mai hollywoodi filmsztárnak, előfordulhat, hogy őt neveznék meg a legtöbben az egyébként igen népes mezőnyből: Brad Pitt talán Hollywood elmúlt harminc évének legismertebb és legnépszerűbb arca, legalábbis a saját nemzedékéből. És Brad Pitt ma hatvanéves lett. Nem negyven, nem ötven, hatvan.

Még ha tudjuk is, hogy legalább harminc éve filmsztár, akkor is igazi szembesülés az idő múlásával ez a tény. Brad Pitt ugyan korosodik, de nem látszik öregedni. Ahogy a legtöbb nagy filmje is örök darab lesz a hollywoodi mozik történetében.

William Bradley Pitt 1963-ban született, pár nappal Kennedy meggyilkolása után egy oklahomai kisvárosban, Shawnee-ban, a degradálóan flyover states-nek (átrepült államoknak) nevezett középső amerikai vidékek mindentől távol eső déli részén – na jó, Oklahoma City a közelben volt, de azért az sem az amerikai világ közepe. A leendő filmsztár apja kamionos céget tulajdonolt, édesanyja iskola tanácsadó volt. És – Oklahomában nem is lehet nagyon másképp – Pitték konzervatív, keresztény család voltak, a fiatal Brad a déli baptista egyházközösségben nevelődött. A család később elköltözött, de nem túl távolra – Missouri államba. Brad Pitt itt kezdte egyetemi tanulmányait 1982-ben: újságírónak és reklámipari szakértőnek tanult. A filmek világát viszont megszerette addigra, és annak is tudatában volt, hogy Missouriban nemigen forgatnak filmeket, így hát amerikaiak és globális bevándorlók millióihoz hasonlóan megkezdte a nagy vándorútját – Kaliforniába.

A nyolcvanas évek közepén – megint csak mennyire amerikai és mennyire hollywoodi – ifjú színészaspiránsként küszködött Kaliforniában. Színészeti leckéket vett és különböző munkákból tartotta fenn magát. 1987-ben kapott először – akkor még nem is nevesített – szerepeket filmekben, de még abban az évben mégis megvolt első találkozása a hírnévvel és a csillogással: 

négy epizód erejéig, Ray lányának udvarlóját, Randyt alakítva.

A nagy áttörés még pár évet váratott magára: az 1991-es Thelma & Louise-ban, az 1994-es Interjú a vámpírral filmben, és az 1995-ös A hetedikben kapott olyan szerepeket, amik végleg a hollywoodi sztárok közé emelték őt – és volt is miért. Jóképűsége mellett színészi tehetsége és sokoldalúsága, no és a kiválóan megválasztott filmes projektek és rendezők kellettek ahhoz, hogy a kilencvenes évek végére az amerikai filmipar egyik első számú arcává emelkedjen, akivel bármit el lehet adni, de akinek az arca és neve elegendő biztosíték volt arra is, hogy az adott film nem lesz kritikákon aluli. Ez tulajdonképpen a mai napig így van.

A Hetedik fiatal nyomozója, a Blöff verekedős angol cigánylegénye, a 12 majom őrült anarchistája, Az ördög maga ír terroristája mind emlékezetes karakter volt. És akkor még nem is beszéltünk olyan ikonikus szerepekről, mint amiket a Harcosok klubjában vagy épp a Meet Joe Blackban alakított – utóbbiban magát a halált, ugyebár.

A kétezres években csak tovább folytatódott a sikerfolyam, miközben Pitt újabb és újabb különböző karaktereket tudott megformálni, a Trója-beli Achillésztől az Ocean's sorozat jól öltözött szélhámosán át a Coen testvérek Égető bizonyítékában a viccesen idióta testedzőig.

Nagyszabású filmjeinek és főszerepeinek sora az elmúlt évtizedben is folytatódott, amik közül kiemelkedik Tarantino Volt egyszer egy Hollywoodja, 

Filmes karrierjének folyamatos szárnyalása mellett a magánélete nem mondható problémamentesnek, és akkor még elég visszafogottan fogalmaztunk. Aki nem élt bulvárhírektől elzártan az elmúlt másfél évtizedben, olvashatott és hallhatott eleget Brad Pitt és Angeline Jolie házasságáról, majd annak botrányos széteséséről. A saját és örökbefogadott gyermekek sorát nevelő sztárpár szétválása minden volt, csak szép nem, és annak utóhatásai máig utolérik Brad Pittet – legutóbb épp egy szörnyetegnek nevezte őt az egyik nevelt gyereke.

A sok éven át tartó magánéleti hercehurcák még Brad Pitt publikus arcán is meglátszottak, s mintha csak mostanra jönne ki a gödörből, ahogy rákészül lassan a visszavonulásra.

Pitt már évek óta hangoztatja visszavonulási terveit, 

„Én is egy olyan teremtés vagyok, aki a művészeten keresztül fejezi ki a mondanivalóját. Mindig alkotni akarok, ha nem teszem, akkor meghalok” – mondta tavaly, hozzátéve azt is: „Szerintem az öröm is egy újabb felfedezés az élet ezen szakaszában. Mindig csak a jelenben éltem, mondhatni sodródtam az árral a következő dolog felé. Éveken át küzdöttem enyhe depresszióval, és amint erre rájöttem, megpróbáltam megélni a szép és a rossz dolgaim is. Ekkor lettem képes arra, hogy igazán elkapjam az örömteli pillanatokat.”

Egyes források szerint franciaországi borvidéken fekvő birtokára vonulna vissza, 

 – de van saját ruhamárkája is, amire szintén rákoncentrálhat, ha olyanja van.

Az bizonyos, hogy ha mostantól egy filmet se forgatna többé, akkor is hosszú, gazdag és kerek filmes pályafutása volt Brad Pittnek. Azt pedig majd eldönti, hogy most kezdődő hatvanas éveiben mihez kezd magával, hiszen eljutott arra a pontra, amikor azt csinálhat már, amihez kedve van – eddigi filmjei és karakterei így is velünk maradnak.

Fotó: Robyn Beck / AFP