Szenzáció a Kieselbach Galéria téli árverésén: a magyar Mona Lisa. Soha ilyen magas kikiáltási áron nem indult még magyar műtárgy aukción.
Soha ilyen magas kikiáltási áron nem indult még magyar műtárgy aukción. Rippl-Rónai József Kalitkás nőjének első változata 180 millió forintról indult a Kieselbach Galéria téli aukcióján, 2023. december 17-én. 2005-ben nem sikerült itthon tartani, a kérdés ma: van-e olyan erős Magyarország, hogy egy ilyen muzeális műkincset visszaszerezzen a nemzet számára?
Közel két évtized után újabb esélyt kap az ország.
A Kalitkás nő ugyanis igazi nemzeti ikon, a magyar modern képzőművészet kulcsműve. A Párizsban született festmény a 19. századi végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. Olyan európai rangú mű, ami elindította a hazai modern festészet történetét. Az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. Nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepelő kép, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon. Az 1892-es Kalitkás nő méltán vált az egyik legismertebb, ikonikus magyar festménnyé a születése óta eltelt 130 évben.
A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. szerepel majd: az ihletett, személyes, érzékeny ecsetvonásokkal megjelenített első variáns. Mindeddig a Magyar Nemzeti Galériában őrzött „másodpéldány” képviselte a modern magyar festészetet.
Az első darab nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, száz évnyi elfeledettség után.
A magyar sajtót bejárta a főmű megkerülésének híre, Kieselbach Tamás már akkor felhívta a széles közvélemény figyelmét a ritka nemzeti műkincsre. A chicagói Leslie Hindman aukciósház árverésén hosszas licit után a rekordot jelentő 590 400 dollárnál koppant a kalapács. Ezzel megszázszorozta legelső kikiáltási árát, de még a – kutatás és beazonosítás utáni – megemelt végleges indulási árat is példátlan módon megtízszerezte.
Mielőtt a festmény Nyugat-Európába került volna új tulajdonosához, 2006 októberében egy rövid időre bemutatkozott a Magyar Nemzeti Galériában. A jelenleg Budapesten aukcióra kerülő alkotás – az első Kalitkás nő – most már végre tényleg hazatérhet.
A közel két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest talán megváltozott annyira Magyarország gazdasági helyzete, hogy egy ilyen ikonikus remekmű nem tűnik el ismét nyugat-európai magántulajdonosnál vagy egy tőkeerős nemzetközi múzeumóriás kollekciójában, mint történt sok Rippl-Rónai-főművel.
Talán sikerül itthon tartani: egy kvalitásos magángyűjteményben vagy egy nemzeti rangú közgyűjteményben.
Ha van magyar Mona Lisa, akkor a sejtelmes mosolyú magyar ikon, a Kalitkás nő az. Rejtélyessége a 19. század végi párizsi széplelkek múzsájához, a Mona Lisához hasonlítható. Festői szépsége az amerikai-angol John Singer Sargent finom ecsettel festett, bársonyruhás Madame X (Madame Gautreau) című női portréjához (1883–1884) mérhető. Nemzeti ikon-jellege pedig ahhoz a Klimt műtermében készült, Adele Bloch-Bauerról festett arany képmásához hasonlatos (1907), ami az osztrák nemzeti galéria, a bécsi Belvedere őrzött, majd Amerikába került, és Ronald Lauder vásárolta meg New York-i múzeuma számára a rekordot jelentő 135 millió dolláros vételárért 2006-ban.
A Kalitkás nő I. a magyar modern festészet kulcsműve, aukciós felbukkanása igazi szenzáció.
Ehhez hasonló jelentőségű volt a régióban a neves cseh kubista festő, Bohumil Kubista prágai látképe (Régi prágai motívum, 1911), ami 1,6 milliárd forintért (4 635 000 USD) kelt el tavaly. A Kalitkás nő I. 180 millió forintos kikiáltási ára példátlan hazai rekordnak számít. Soha ilyen értékről nem indul műalkotás a magyar aukciós piacon korábban.
Rippl-Rónai József tolnai sváb származású, római katolikus vallású, első generációs értelmiségi igazgató-tanító és Knezerich Paulina horvát ősökkel is rendelkező asszony fiaként született Kaposvárott, Rippl József néven. Családnevét, apját és két testvérét egy évvel később követve, 1889-ben változtatta Rippl-Rónaira. Művészi pályafutása kis kanyarral indult. A pécsi Arany Sas patikában és Kaposváron az Arany Oroszlán Gyógyszertárban volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerész mesteroklevelet szerzett. 1882-ben Zichy Ödönnél házitanítóskodott, Szurdon és Kalksburgban élt, közben rajzórákat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémiára járt. 1887-ben Párizsba ment és Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott mestere hatása, akinek stílusát utánozta. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett az új stílusirányzatokkal is. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is. Újra franciaországi látogatást tett, ahol az első világháború kitörésekor 1914-ben Párizsban mint ellenséges állam polgárát elfogták és internálták, 1915-ben tért haza Kaposvárra, az 1908. július 23-án megvásárolt Róma-villába, ahol tovább alkotott. A posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyarországi képviselőjeként tartják számon. Festészetére gazdag színvilág, stilizáló vonalak és dekorativitás jellemző. Rippl-Rónai nevéhez mintegy tízezer mű köthető, azonban ezek egy része mára már megsemmisült, sok képe pedig Amerikában vagy ismeretlen helyen van. 2016 májusában egy erdélyi magángyűjteményből új alkotása került elő: egy Ady Endrét ábrázoló pasztellkép.
Nyitókép: Kieselbach Galéria
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Pedig a nyolcvan éve, 1945. július 20-án elhunyt Petrovicsnak sokkal többet köszönhetünk, mint gondolnánk. Bellák Gábor írása.
Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta. A bokréta a legszebb a világon. Mármost a bokrétában virágok vannak, a virágnak pedig szirmai, tudja ezt mindenki; miképp azt is, hogy ebből következően a világ legszebb helye: Kaposvár.
A szecesszió térhódítása s egy új művészeti ág és kommunikációs médium, a plakát születése körülbelül egyszerre zajlott, a 19. század végén, a múlt század elején.
A modern festészet egy elfeledett magyar ikonjának alkotásaiból nyílik kiállítás kedden Budapesten. Szóbel Géza Párizsban élt, és a legtöbb francia ma is azt gondolja, hogy ott is született…
Letiltás, betiltás, tagadás – ezt tudja produkálni a Tisza-vezér, ha számára kellemetlen információk kerülnek napvilágra.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
Budapesten, a Fiumei úti sírkertben búcsúztatták a színészt.
