Folyton építik, de sosem fejezik be – hogy kerültek cigány „cifra paloták” Kalotaszeg történelmi központjába?

2023. augusztus 02. 14:18

A palotás cigányok zárt közösséget alkotnak, nehezen állnak szóba idegenekkel.

2023. augusztus 02. 14:18
null
Ádám Rebeka Nóra

Ahogy nem rég a Mandineren is beszámoltunk róla, már közel kilencven cigánypalota épült Kalotaszeg történelmi központjában. Azt viszont kevesen tudják, pontosan miként kerültek ezek a „cifra paloták” a kalotaszegi városba.

A Kusturica-filmekbe illő építmények a '90-es évek közepétől kezdtek megjelenni Bánffyhunyadon. 

A Kolozs megyei város hagyományosan fontos szerepet játszik Kalotaszeg, ezen túlmenően az erdélyi magyarság művelődéstörténetében. Bánffyhunyad Kolozsvártól 48 km-re, Nagyváradtól 100 km-re található, a Sebes-Körös és a Damos-patak találkozásánál, a Vigyázó-hegység és a Kalota-havas szomszédságában. A település egykor Kolozs vármegye nyugati részének központja volt. 

A Trianoni-békediktátum előtt a település még abszolút magyar többségű volt, 

5194 lakosából 4699 magyar, 28 német és 451 román volt. A '30-as évekre azonban a település ugyan még magyar többségűnek számított, de már nagyon  a határon billegett, hiszen a magyarok már csupán a lakosságnak csak az 53%-át tették ki. A 2000-es évekre pedig már jócskán átbillent ez a szám a románok javára – a település 9439 lakosából 5647 román, 3127 magyar (ez 33%-ot jelentett) és 660 roma volt. Fontos kiemelni, 

hogy a román közösség zöme a mai napig ért vagy akár beszél is magyarul.

Azonban a hajdani virágzó magyar múltat nem csupán a románok többségbe kerülése kezdte ki, akad más érdekes jelenség is Bánffyhunyadon. A településen ugyanis az utóbbi harminc évben különös paloták kezdtek kinőni a földből a cigányok lakta negyedben. Bánffyhunyad roma lakossága az 1990-es évektől, a Ceaușescu-korszakot követően kezdte felhúzni a meghökkentő otthonokat.

„Cigoda” Forrás: Wikipedia

Palota és putri

A gigantikus épületek fő ismertetőjegye – azon túl, hogy ízléstelenül túldíszítettek –, hogy folyton építik, de sosem fejezik be őket. Az építtetők ezekkel a kastélyszerű épületekkel akarják jólétüket demonstrálni a cigány közösség többi tagja előtt. A paloták nagy része nyílászárók híján tulajdonképpen lakhatatlan, inkább csak amolyan státuszszimbólumként funkcionál, a tulajdonosok egy része többnyire külföldön tölti az év nagy részét, mások párszobás kis putrikban élnek a paloták mögött vagy a szomszédos telkeken.

A városlakók túlnyomó többsége értetlenül áll e rohamtempóban terjedő szürreális jelenség előtt, amely szerintük félelmetes jövőképet sejtet. 

A palotás cigányok zárt közösséget alkotnak, nehezen állnak szóba idegenekkel. Azt pedig főleg nem szeretik, ha újságírók kérdeznek felőlük. A gúnynéven „cigodaként” emlegetett épületek tulajdonosai még kívülről sem engedik lefényképezni azokat, oda csak akkor teheti be a lábát valaki, ha munkásként dolga van benne. A tulajdonosok óvatosságának oka valószínűleg az lehet, hogy a Daily Mail és a BBC is cikkezett már arról, hogy némelyikük nem feltétlenül tisztességes úton szerzi a pénzt – zsebtolvajlásról, koldusmaffiáról, fémlopásról is írtak.

Ezeket a villákat két okból építjük. Egyrészt a gazdagságunkat mutatják, azt, hogy mi is képesek vagyunk olyasmire, amire a gádzsók (nem cigány emberek), másrészt itt üli meg népes családunk a nagy ünnepeket” – nyilatkozta korábban egy tulajdonos.

Nincs könnyű dolga annak, aki megpróbálja beazonosítani a palotákra ható stílusirányzatokat, vagy számba venni a rajtuk lévő stílusjegyeket, 

ugyanis az aranyberakásos kerítéstől kezdve a Szűzanyán és Mercedes márkajelen át a dollárt formázó lámpáig és vicsorgó oroszlánszobrokig, szinte minden megtalálható rajtuk.

Azonban a helyi hatóságok – az engedély nélküli építkezésen túl – ennek is igyekeznek gátat vetni, ennek fényében pedig újabban már nem engedélyezik, hogy a tulajdonosok tornyokat biggyesszenek a házakra, és már a Mercedes logókat is tiltólistára tették.

Miért nem fejezik be a „cigodákat”?

A cigánypaloták jellemzően több száz négyzetméteresek, bár vannak köztük szerényebb méretűek is.

Öntudatos emberek ezek, ragaszkodnak hozzá, hogy ők cigányok, nem romák. Büszkék rá, hogy Indiából jöttek, azért is építik ilyen stílusúra a házaikat” – mondta a egy erdélyi portálnak egy helybéli magyar, akinek cigány szomszédai vannak.

A Maszol cikkében arra is rávilágított: a cigánypaloták tulajdonosai

hosszú éveken át  nem fizettek ingatlanadót, arra hivatkozva, hogy a házak nincsenek befejezve.

A városvezetésnek úgy sikerült végül rászorítaniuk őket az adófizetésre, hogy az adóhátralékkal rendelkezőknek nem bocsátják ki a személyi igazolvány elkészítéséhez szükséges iratokat.

Egyesek nem értik azokat, akik rácsodálkoznak a »csiricsáré« épületekre. 

A palotás cigányok azt mondták nekem, hogy a mi Kalotaszegünk is cifra, például a pártát akár hatszáz csillogó gyöngy is díszítheti. 

Nekik pedig nemcsak a női ruháik színpompásak, hanem a házaik is cifrák. Cigány módra tarkák, főleg bádogosmunkával, színekkel fejezik ezt ki. Naiv dolgok ezek, mint a magyar viselet” – fogalmazott Ágoston-Császár István kolozsvári képzőművész.

 

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Erdélyi Eszkimó Péter

 

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 26 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
rockercicc
2023. november 18. 18:01
Gusztustalan, ízléstelen, bűnöző, haszontalan népség!
kervez
2023. október 29. 11:01
Biológiai hadviselés oláh módra?
konfucius
2023. augusztus 03. 16:08
A hasonlat ott sántít, hogy amíg az ember a viseletét magán hordja, és ennek van egy fizikai határa is (nem bírsz el többet, nagyobbat, melegít, kényelmetlen stb), addig a paloták óriásiak, a főút mellett sorban állnak, és aránytalanul nagy teret foglalnak el az ember látóterében. A látvány alapján azt hinné az ember, hogy ez egy cigány település. Pedig nincsenek 7%-nál többen. Most mentem át rajta kétszer, ocsmány és hánynivaló. Nem látni tőlük semmit a korábbi magyar emlékekből, any óra uralják az ember pszichéjét.
Hasadt Tölgy
2023. augusztus 02. 23:02
"Cigány módra tarkák, főleg bádogosmunkával, színekkel fejezik ezt ki. Naiv dolgok ezek, mint a magyar viselet – fogalmazott Ágoston-Császár István kolozsvári képzőművész." A magyar viselet naiv? Ó, te képző-nem-művész haramia!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik