„Vári gyerek vagyok, a Mátyás-templom tövében nőttem fel, ezért duplán örülök, hogy a Várkert Bazárban ünnepelhetjük a Kelemen Kabátban tizedik születésnapját” – mondja a zenekar frontembere, Horváth Boldi. Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese elmondta azt is, hogy a Budavári Palonegyedet a Time magazin a világ ötven legnagyszerűbb helyszínei között említi.
Az idén kilencedik kulturális évadát és hetedik nyári szezonját nyitó Várkert Bazár a Budavári Palotanegyed kapujaként, önmagában is egyre népszerűbb a hazai és külföldi turisták körében. És úgy is, mint annak az átfogó attrakciókínálatnak a része, amely a Nemzeti Hauszmann Program révén valósul meg a Budavári Palotanegyedben. A Várnegyed évek óta tartó teljes körű rekonstrukciójának – amelybe beletartozik a második világháború rombolása után sorsukra hagyott épületek vagy épületrészek újjáépítése, például a már jó ideje látogatható Lovarda, a Főőrség vagy a Szent István-terem –, persze csak akkor van értelme, ha a tereket használni is tudják a látogatók.
„Funkciót kell adni minden egyes épületnek, bel- és kültéri helyszínnek. Csak akkor tudunk maradandó élményeket adni, ha az itt szerzett élményt haza tudjuk vinni, sőt csak akkor ösztönöz visszatérésre” – mondja Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese is. Példának rögtön a népszerű Budai Vársétákat említi; a különböző tematikájú vezetett túrákon – Sisi nyomainak keresésétől a régészeti feltárások helyszínein át a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Lovarda bejárásig – egyre jobban látszik, hogyan telik meg folyamatosan élettel Budapest e meghatározó városrésze. Komoly visszajelzés, hogy a tekintélyes amerikai lap, a TIME idei tavaszi különszámában, amelyben a világ ötven legnagyszerűbb helyszínét gyűjtötték össze,
utóbbinak több elemét – a Szent István-termet, a Főőrség épületét és a Karakas pasa tornyát – is kiemelték.
Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese (Fotó: Várkapitányság)
Kora reggeltől késő estig megtölteni funkcióval, programokkal, és így élettel a tereket – ezt a célt szolgálják többek közt azok az időszaki szabadtéri kiállítások is, amelyeknek szintén a Várkert Bazár ad otthont.
„Ezt a formátumot még a pandémia idején hoztuk létre, hiszen mi is kénytelenek voltunk a kiállítóhelyeinket bezárni, valahogy mégis szerettük volna a kulturális tartalmainkat eljuttatni a közönséghez. És mivel azt láttuk, hogy az ide látogatók nagyon kedvelik ezt az új megjelenést, beemeltük állandó programelemnek, ráadásul nagyon jól tud illeszkedni a kert szezonális hangulatához. Jellemzően egy-egy időszakhoz kapcsolódva válogatjuk a szabadtéri kiállítások anyagát; adventkor természetesen a karácsonyi népszokások álltak a középpontban, június 7-től pedig, akárcsak tavaly, a Balaton kerül fókuszba” – mondja Sikota Krisztina.
A 100 év szezon című tárlaton ezúttal az követhető végig, hogyan alakult a Balaton építészete a 19. század végétől, majd a múlt század első harmada, a „tömeges üdülőkultúra” elindulása óta. Az emblematikus épületek, lakóházak és környezetük archív és új fotója egymásnak felel a tablók két oldalán, mutatva az építészet és a balatoni fürdőkultúra korszakonkénti változásait is.
A Várkert Bazár szabadtéri nagykoncertjeinek sorában a nyarat a Kelemen Kabátban indítja. A zenekar idén ünnepli a tizedik születésnapját, amihez aligha találhattak volna különlegesebb hangulatú helyet a dunai panorámánál.
„A Várkert Bazár terasza az atmoszféráját és a méretét tekintve is valóban egyedülálló. Sőt hiánypótló: tízezer főnél nagyobb helyek, stadionok bőven vannak a fővárosban, klubokkal és közepes szabadtéri színpadokkal ugyanakkor elég gyengén állunk. Ezen sokat lendített ez a helyszín és túlzás nélkül mondom, hogy
a Várkert Bazárnál nincs ma hangulatosabb szabadtéri koncerthelyszín Budapesten”
– mondja az énekes-szövegíró Horváth Boldi. Neki ráadásul bőven van személyes kötődése is a környékhez. Igazi „vári gyerek” volt; két testvérével a Mátyás-templom tövében nőttek fel, „egy tradicionális értékrenddel bíró, összetartó közösségben”, „kulturált, értéktelített közegben”. A szüleik és a keresztapja, a nemrég meghalt Török Ádám rengeteget meséltek nekik a legendás ifiparkos időkről is.
„Szomorúan néztem, ahogy a Várkert évek óta kihasználatlanul és romosan állt, ezért nagy élmény most látni, ahogy újjászületett és kulturális funkciókat kapott”– magyarázza.
Horváth Boldi, a Kelemen Kabátban énekes-szövegírója (Fotó: Várkapitányság)
A harmadik ok, amiért a Kelemen Kabátban – remélhetőleg nem utoljára –, otthonra találhatott a Várkert Bazárban, az a sokszínűség és a nyitottság. Ahogy az együttes tagjai sem hagyják magukat beszorítani semmilyen korlátok közé –
„modern felfogású, mostanra abszolút színpadképes popzenekar vagyunk,
ideértve a hangszerelést és a különböző műfajok kedvünk szerinti ötvözését a zongorakupléktól a drum and bassig” –, ugyanaz igaz a Várkert Bazár programkínálatára is: komoly- és könnyűzene, képzőművészet, családi és tematikus napok – a lényeg, hogy minden korosztály jól érezze magát.
Akárcsak egy Kelemen Kabátban-koncerten. Boldi szerint mára lassan családi zenekarrá alakulnak; jellemző felállás, hogy a harminc-negyvenesek a saját kisgyerekeikkel érkeznek egy-egy bulira. A június 10-i születésnapra is kortól függetlenül várnak mindenkit. A tervek szerint harminchárom dal hangzik majd el, és két vendég – Prieger Fanni és Kollányi Zsuzsi – érkezik. És a szezon még csak most kezdődik: a Kelemen Kabátban igazi koncertzenekarként országjárásra indul. Horváth Boldi pedig a jövőben új utakra is merészkedik. Elkezdett gitározni tanulni, az együttes másik tagjával, Gajdacsi Gáborral akusztikus duóban külön is fellépnek, valamint ötletgazda-producerként dolgozik egy gospel tematikájú keresztény-könnyűzenei albumon, ismert énekesek részvételével.
Kelemen Kabátban - Megrepedt a jég (hivatalos videóklip)
Nyitókép: Esti fényben az elmúlt évtizedben megújult Várkert Bazár lépcsőpavilonja (b), valamint a Várkert Kioszk felújított, neoreneszánsz műemlék épülete (j) a budai Duna-parton 2022. augusztus 8-án. (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
.
.
Klasszikus és modern metál lesz bőven, de a punk-rajongók sem panaszkodhatnak. A június 11. és 14. között megrendezendő Nova Rock igencsak odateszi magát.
Az elmúlt másfél évtizedben – a mindenkori kivételek előtt bár tisztelegve – kormányzati szinten ilyen drága Palikkal voltunk kultúraügyekben körül véve.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
Opera- és musicalbemutatók, lézershow-val egybekötött könnyűzenei koncert, jazz- és borfesztivál: május 16-án elrajtolt a Margitszigeti Szabadtéri Színház négy hónapos kulturális rendezvénysorozata. Bán Teodóra művészeti vezetőt kérdeztük.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Bródy maga is színpadra lép, bár korábban azt ígérte, hogy nem fog koncertezni a közeljövőben.
A maradék haton is őt ünneplik, csak azokon nem látható. Van a földön még egy miniszterelnök vagy államfő, aki ilyen töménységben tömjénezné önmagát? Azt hiszem, van, Kim Dzsongun. Vele van versenyben. Hiszen Ceaușescu már nem él.
A „tüzek földjén” tett látogatásán a katolikus egyházfő a környezeti pusztítás, a társadalmi kirekesztés és az igazságosság kérdéséről beszélt, arra kérve a helyieket és vezetőiket, hogy a pusztító tüzek helyét új lelki és társadalmi energia vegye át.
