A magyar kultúra napja alkalmából a Felvidékre látogatott Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter dunaszerdahelyi látogatása során a városi rendezvény mellett interjút adott a ma7.sk szerkesztőségének is.
A beszélgetés során Arany János költészete vagy Cseh Tamás zenéje mellett szóba került Európa, és azon belül Magyarország jövője is. Gulyás Gergelyt Pomichal Krisztián közéleti rovatvezető kérdezte.
Arra a kérdésre, hogy számára mi a magyar kultúra csúcsteljesítménye, Gulyás azt felelte, hogy „szerencsés helyzetben vagyunk, hogyha erre a kérdésre kell felelni, mert
a magyar nemzet egy rendkívül gazdag kultúrával rendelkező, rendkívüli kulturális teljesítményekkel rendelkező nemzet.
Ezért nehéz is egyetlenegyet kiválasztani. Hogyha már a költészetet említette, akkor nálam Arany János az első. A magyar nyelv gazdagságát nála jobban kifejezni az irodalomban nála jobban talán senki nem volt képes” – mondta el a miniszter.
A tárcavazetető a magyar nyelv kapcsán azt is megjegyezte, hogy „a szláv rengetegbe a magyar kiemelkedik”.
Ezután kitértek a „magyar egyedülállás” kérdésére is. Hiszen Magyarország, sokszor úgy tűnik, mintha kicsit kilógna Európában – jegyezte meg a riporter.
Arra a kérdésre, hogy hol van Magyarország helye Európában, Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy „ott van, ahol tagok vagyunk”. Majd hozzátette, hogy a rendszerváltozás egyik célkitűzése az volt, hogy legyünk az Európai Unió és a NATO tagjai.
Az uniós tagság kapcsán kijelentette,
„bármennyi csalódás is ér minket az EU-ban, jobb alternatívát ma sem látunk”.
Ezek után a tárcavezető más szemszögből is megvizsgálta a kérdést, és azt a megállapítást tette, hogy „Magyarország helyét értékfelfogás és világnézet szempontjából egyértelműen Közép-Európában találjuk, azon országok között, akik a kommunizmus alatt, a második világháborút követőn sokat szenvedtek”. E gondolatmenet végén Gulyás Gergely leszögezte, hogy a fentiek értelmében nagy híve a közép-európai összefogásnak, a V4-eknek, illetve ezek kiterjesztésének.
A beszélgetés során Brüsszel és Budapest kapcsolata, valamint a nyugati társadalmak állapota is felmerült. Utóbbival kapcsolatban a miniszter elmondta, hogy „ma a legnagyobb baj Brüsszellel és a nyugat-európai országok többségével, hogy bár sokat beszélnek toleranciáról,
de alapvetően intoleránsak, nem képesek a sajátjuktól eltérő társadalmi fejlődést elfogadni.
Még úgy sem, hogy ők tértek el a gyökerektől!” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint büszkének kell lenni arra, hogy nem azt az utat követjük társadalomfejlődésben, amelyet a Nyugat a maga számára kijelölt.
A teljes beszélgetést alább tekinthetik meg:
Nyitókép: Képernyőfotó
Magyarország több mint tíz esztendeje védi az Európai Unió határait; az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint még Brüsszel bírságát is megéri vállalni otthonunk védelme érdekében.
Az orosz dróntámadás feltüzelte a lengyeleket.
Túl lett pumpálva a lufi.
Legalább 120 milliárd dollárra van szüksége Ukrajnának jövőre, hogy „Oroszország ne tudjon elfoglalni további területeket”.
A 444 ironikus hangnemben számolt be Orbán Viktor interjújáról.
Gyorsan reagált a NATO.
Négy nagyvárosban – Budapesten, Debrecenben, Győrben és Szegeden – ellenőrzik a gépjárművek károsanyag-kibocsátását a Közúti Közlekedési Környezetvédelmi Akció keretében.
Valósággal szárnyal a forint.
