Hiller István pártja, az MSZP 1990-ben irdatlan nagy állami vagyont szerzett, és nem tudtak vele élni, most pedig panaszkodnak, hogy nem jut pénz arra a kultúrára, amit ők szeretnének – fogalmazott a kultúráért és innovációért felelős miniszter a Tranziton.
Az idei Tranziton izgalmas beszélgetést folytatott Csák János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője és Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, volt kulturális és oktatási miniszter szombat este Tihanyban.
A beszélgetés elején felvetett kérdésre, miszerint létezik-e jobboldali és baloldali kultúra, vagy csak egységes kultúráról beszélhetünk, Csák János elmondta: szerinte vannak, akik abszolút értékekben (pl. Isten) és a természetes rendben hisznek, míg a szemben álló oldalt relativistának nevezte. Hiller István ezzel szemben arról beszélt: szerinte csak színvonalas és színvonaltalan kultúra van, az ország pedig akkor megy előre, ha képes megőrizni az előző generációtól kapott örökséget, de nyitott az újdonságokra is.
A két oldal közti közös nevező kialakításhoz valamiféle értékközösséget kell kialakítani – fogalmazott Csák János. Mint mondta,
a Fidesz az „Isten, család, haza” hármasban hisz, míg az ellenzék tagadja Istent, a haza fogalmát és azokat a kötődéseket, amelyek a kormánypártnak kedvesek. Márpedig így nehéz lesz az előttünk álló válságos időkben megfogni egymás kezét.
Az MSZP-s képviselő szerint ugyanakkor az a feladat, hogy megtalálják az „Isten, haza, család” és a „szabadság, testvériség, egyenlőség” eszményének közös halmazát. Hiller István szerint nem az a cél, hogy mindenben egyetértsünk, ám ő azt szeretné, hogy érték az értékkel csapjon össze.
Mint kifejtette: olyan kultúrpolitikát szeretne, ami nem hatalomtechnikai eszközökkel él, hanem azt próbálja megtalálni, hogy van-e közös halmaza a fenti két eszménynek.
„Össze lehet egyeztetni a két eszmét. Egész életemben az összeegyeztetésekkel foglalkoztam” – reagált Hiller István felvetésére a kulturális miniszter. A politikus azonban azzal már nem értett egyet, hogy az elmúlt tíz év a konfliktusos és hatalmi kultúrpolitikáról szólt volna.
Csák János szerint nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban és Kínában is felfigyeltek arra a magyar szellemi teljesítményre, amit a konzervatív tábor, élén a miniszterelnökkel – akit intellektuálisan zseniálisnak nevezett – ért el. Ezért is hívták szerinte Orbánt Dallasba a CPAC konferenciájára. „Egy erőnk van: az intellektuális erő és a magával ragadó gondolatok” – fogalmazott Csák. Szerinte a kormány jó érveket mond, amelyek még a nyugati fejekben is szöget ütnek.
„Hogy van az, hogy a Széchenyi Irodalmi Akadémia 28 millió forint központi támogatást kap a költségvetésből, a Magyar Művészeti Akadémia pedig az ingatlanokon túl 3 milliárdnál is többet?” – tette fel a kérdést az MSZP politikusa vitapartnerének.
Az a pénz, ami 1994 és 1998, majd 2002 és 2010 között ment a baloldali társaságoknak a ti jóvoltatokból, nettó jelen értékben messze meghaladja azt, amit "mi most visszaépítünk" – válaszolt a miniszter. Csák János hozzátette:
A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy Hiller István pártja, az MSZP 1990-ben irgalmatlan állami vagyont szerzett: „egy tízmilliós országban egy 800 ezer fős párt, a lakosság 8%-a letartóztatta a magyar költségvetés és nemzeti vagyon jelentős részét. Ezzel nem tudtatok élni, és akkor most ti panaszkodtok?" – szegezte a kérdést a szocialista politikusnak.
„Amikor megvettem a Heti Választ a saját pénzemből, volt olyan cég, ahol azt mondta a marketinges, nálatok még akkor sem hirdetek, hogy ha fizettek” – idézte fel, hozzátéve, hogy a magyar állam bármely részéről egyetlen előfizetés sem futott be annak idején. Az ugyancsak Csák János vezette Helikon Kiadónál, ahol Kornis Pétertől Csaba testvéren át Kányádi Sándorig és Máraiig kiváló kötetek jelentek meg, állami szervek egyetlen könyvet sem vettek, miközben a Kossuthtól és a Lírától vagonokat.
„Ma megnézhetjük, micsoda emberek vannak a Magyar Művészeti Akadémiánál, akiknek még a nevét sem hallottuk! Szemben azokkal, akik folyamatosan hájpolva voltak a másik oldalon.
– tette hozzá Csák.
Az MSZP képviselője a negyedik kétharmad után azt javasolta, próbálják meghaladni, azt, hogy mi volt 1990-ben és 2002-ben. „Ha hitvitákat folyatunk, abban semmi innováció nincs” – fogalmazott Hiller. Csák ugyanakkor arról beszélt, ő nem ért egyet azzal a szemlélettel, hogy a politikának és a kormányzásnak semlegesnek kell lennie.
A politika sosem lesz semleges, értéket közvetít. A mi értékünk az Isten, haza, család. Egy ilyen értékközösséget képviselő kormányzat miért támogasson istentagadó, családromboló és nemzetromboló ideákat?”
Megtagadnánk magunkat – húzta alá a tárcavezető.
Aki nem vagy nem kizárólag az Isten, haza, család eszményben hisz, az még nem biztos, hogy egyáltalán nem hisz benne Hiller szerint. A szocialista politikus rámutatott arra is, hogy a fekete-fehér, népies-urbánus kategóriák sosem vezettek jóra az országban.
Az eseményen szóba kerültek a kulturális nagyberuházások is.
és azt kérte a kulturális minisztertől, hogy figyeljenek oda a vidék Magyarországának közművelődésére, a kisvárosok galériáira, könyvtáraira. A szocialista politikus szerint most a megőrzés időszaka kell, hogy legyen, és el kell halasztani a kulturális nagyberuházásokat, mert azok megépülésének a kisebb intézmények látnák a kárát.
„Egyetértek, nyitott kapukat döngetsz” – válaszolta Csák, és felidézte, hogy az Orbán kormányok 2010 óta 700 milliárd forintot költöttek kulturális beruházásokra, és ennek jó része vidékre ment. A konzervatív ember szereti az élet apró részeit, szereti a falut – fogalmazott, de azt is elárulta a közönségnek, hogy ő például szereti a dűlőutak porát. „Ami nekünk vérünkben van, megjelenik a politikában” – folytatta, ezért is olyan sikeres szerinte a Fidesz vidéken.
Amíg én vagyok a miniszter, addig felesleges presztízsberuházások nem lesznek”
– jelentette ki Hiller aggályára, és azt is mondta, Orbántól garanciát kapott arra, hogy nem fognak a kultúrán és a közművelődésen spórolni.
Az innováció területére áttérve Hiller István egyenesen a Magyar Tudományos Akadémia szétverésével vádolta meg a magyar kormányt, mely szervezeti átalakításnak szerinte a magyar tudomány nemzetközi presztizse látta a kárát. Csák János határozottan visszautasította a vádat. Sem itthon, sem külföldön nem állítja senki, hogy ez sikertelen lett volna – fogalmazott, és hozzátette, folyamatos párbeszédben van az Eötvös Loránd Kutató Hálózat elnökével, Maróth Miklóssal, az MTA elnök Freund Tamással és Palkovics miniszter úrral is.
Ez most három helyen van. A kutatóhelyeken ma ugyanazok dolgoznak, nem látok semmilyen problémát a rendszerrel, legfeljebb, hogy elég intenzíven dolgoznak-e. Mióta az ELKH megalakult, többszörösére nőtt a publikációk száma, tehát van eredmény – szögezte le Csák. „Három hónapja vagyok miniszter, remélem, maximum egy éven belül tudok annyit segíteni a rendszeren, hogy még feszesebben, még nagyobb outputtal dolgozzanak ezek az intézmények."
Minden rendszert fel kell egyszer rázni – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: Ezt egyébként ti is csináltátok.
– vágta oda Csák János a teremben lévők derültségére.
Szerinte szakmailag megalapozatlan volt a döntés, és kizárólag politikai indíttatású. Az MSZP politikusa hosszasan sorolta, hogy rangos külföldi egyetemek állami vagy tartományi fenntartásban vannak, és fel sem merült, hogy kiszervezzék őket.
Csák szerint a rendszerváltás óta nem sikerült elérni, hogy a magyar egyetemek ott legyenek a legjobbak között. „Még 30 évet kellett volna várnunk?”
– tette fel a kérdést. Majd rámutatott: szerinte arra van szükség, hogy a rektoroknak és szenátusi elnököknek „ne füstös, sötét, hátsó kulturális vagy oktatási minisztériumi szobákban” kelljen a főosztályvezetőnél „gazsulálnia”, hanem legyenek nevén nevezhető felelősök. „Most legalább pontosan tudom minden egyetemnél, hogy kinek a szakmai becsülete van rajta. Nem hiszik el, hogy kaparnak ezek az emberek, hogy ne rombolják le saját reputációjukat."
A miniszter elismerte ugyanakkor, hogy lesznek olyan egyetemek, amelyek „könnyűnek találtatnak”, de meglesznek a felelősök. És akkor a kuratóriumok ki fogják majd cserélni a tagjaikat. Szerinte az egyetemek működését finanszírozó államnak az a feladata, hogy feladja munkaerőpiaci megrendelést a felsőoktatási intézményeknek, hogy „mi az, ami ahhoz szükséges, hogy a magyar gazdasági és intellektuális világunk fennmaradjon”.
A beszélgetés végén a 2004-es kettős állampolgárságról való népszavazás kapcsán Csák János elmondta, a „2004. december 5. azért tűnt számunkra képtelenségnek, mert felmondott egy sorsközösséget. Képtelenség volt, ami akkor történt” – jelentette ki. Csák János hangsúlyozta:
nekünk, magyaroknak nincs más esélyünk, mint hogy egymásba kapaszkodjunk. Akit sorsközösségbe kapcsolt velünk az élet, annak kell megfogni a kezét. Ez a mi politikánk”
– fogalmazott.
A két politikus teljes beszélgetését az alábbiakban hallgathatja vissza:
Cikkünk forrásai: MTI, Telex, Mandiner
Nyitókép: Csák János Facebook-oldala
A Patrióta-frakció vitát kezdeményezett a tömeges migráció következményeiről az Európai Parlamentben, de a baloldali frakciók levetetnék azt a napirendről
Nehezen tudták megmagyarázni a Kötcsén történteket.
A román sajtóban Magyarország a kulturális önazonosság példájaként jelenik meg.
A pulykakeselyű a lábára üríti székletét, így hűti magát. Akad, akinek az országra kell epét hánynia, hogy a figyelmet fenntartsa.
Létezik-e történészi konszenzus? Lehet-e politikai véleménye a történésznek? Ezek a kérdések kerültek terítékre a Tranziton szervezett vitán.
„Egy olyan döntést fogunk hozni 2026-ban, hogy vagy elfogadjuk azt a világot, amit Brüsszelből ránk akarnak erőltetni, vagy a saját utunkat járjuk. A teljes magyar jobboldali közösség összefogására van szükség” – fogalmazott a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
A közszereplőknek, influenszereknek, művészeknek és politikusoknak egyaránt hatalmas felelőssége van abban, miről és hogyan nyilvánulnak meg, milyen beszédeket tartanak – értékelt lapunknak Hal Melinda klinikai szakpszichológus.
Holland posztriválisát is lenyűgözte. Szoboszlai Dominik lábai előtt hever Anglia.
