Eperjes: Nem esett jól, hogy kurzus- és propagandafilmnek nevezték a Magyar Passiót

Veiszer Alinda vendége volt Eperjes Károly, aki a Magyar Passió című új filmjéről, és ezzel összefüggésben a családi keresztény hatásokról és a megbocsátás fontosságáról beszélt. Elmesélte, hogy a filmben több jelenet is a családjával történt meg, például az, amikor egy illegális Trianon-megemlékezést az ÁVH-sok vízágyúval próbálnak szétverni, de az emberek nem tágítanak, rendületlenül állnak a virágból meglepetésként a papnak kirakott Nagy-Magyarország mellett – olvasható a Telex összegzőjében.

Szó esett a bocsánat fontosságáról és az irgalmas szeretetről, melyeket Eperjes saját bevallása szerint maga is törekszik gyakorolni a saját életében. Elmondása szerint annak a személynek is megbocsátott, aki megüzente neki a Hídember után, hogy az akkori kurzus nem akarja őt a vásznon látni.

A Telex szemléjéből kiderül, hogy a besúgás és a megbocsátás kapcsán szóba kerül Szabó István is, aki tanácsokat adott az egyébként kilencszer átírt forgatókönyvben Eperjes Károlynak. Elmeséli, hogy Szabó Istvánt két másik barátjával együtt elkapták 56-ban, mert főiskolásként filmezték-fotózták a történéseket. Amikor az egyik barátot vitték vallatni, és beszervezni, akkor a földön ott látta a vérben fekvő, megvert Szabó Istvánt. Szabóval kapcsolatban Eperjes leszögezte: „hogyne állnék ki egy ilyen ember mellett, hát ő áldozat”.

Arra a felvetésre, hogy a mostani kurzusban is margóra vannak téve művészek, és vajon mit lehetne tenni, hogy megszűnjön ez a jelenség, Eperjes azt mondta:

Azt is elárulja, hogy a film angol címe is azért lett Mercy (irgalom), mert ha benne lenne, hogy Isten, vagy Krisztus, akkor valószínűleg az emberek nem mennének be a moziba.

Eperjes, akivel lapunk is készített interjút legújabb filmje kapcsán, leszögezi:

Történelmi filmek

A színész szerint a Nemzeti Filmintézet helyesen teszi, hogy a restanciát igyekszik behozni a történelmi filmek, a „helyes identitást erősítő” filmek terén. A helyes identitás pedig az „Isten, család, haza, egység”.

Hogy mi van akkor, ha valakinek az identitásában nincs Isten, vagy épp homoszexuális, mint mondjuk Nádasdy Ádám, a magyar kultúra fontos szerepelője, az Isteni színjáték újrafordítója, hogy akkor lehet-e jó hazafi valaki, Eperjes azt a választ adja, hogy ő az Isteni színjátékot inkább Babitscsal olvassa – írja a portál.

Nyitókép: Földházi Árpád