„A Bereményi-Cseh Tamás szerzőpáros akkoriban a szívem csücske volt, ez hajtott a képernyő elé” – Kovács András Péter mesél kedvenc filmjéről.
Kovács András Péter humoristát kérdezte a Mandiner a magyar film 120. születésnapja alkalmából indított sorozatában:
A turné (Bereményi Géza, 1993)
„Kedvenc filmem A turné című magyar filmalkotás 1993-ból, Bereményi Géza tollából és rendezésében. Azért szeretem ezt a filmet, mert pontosan azt mutatja be, amiben én is élek. A kulisszák mögötti izgalmat, készülődést, nehézségeket és kalandokat, ami az én mindennapjaimnak is része. Nyilván kicsit elnagyolt és kiszínezett helyzetekkel dolgozik a film, de minden elnagyoltságuk ellenére sem állnak messze a valóságtól, ezt bátran állíthatom. (Nevet)
Mindenkinek, aki járja az országot és sokszor áll színpadra, ez alapmű. Ráadásul közel három évtizedes kora ellenére sem veszített mondanivalójából. Ezek a helyzetek ma is ugyanúgy érvényesek. Emlékszem, először gimnazista koromban láttam, de akkor még nem mondott nekem annyit, mint ma. Akkor elsősorban a szereplőgárda miatt néztem meg – konkrétan Eperjes Károly és Cseh Tamás miatt. A Bereményi-Cseh Tamás szerzőpáros akkoriban a szívem csücske volt, tehát ez hajtott a képernyő elé.
Azóta, hogy stand-uppal foglalkozom, még inkább alapmű lett számomra, szó szerint tudom idézni, és akárhányszor újranézem, minden alkalommal mást üzen. Kifejezetten izgalmas, hogy azokon a helyszíneken, öltözőkben, színpadokon, amelyek feltűnnek a filmben, én is megfordultam már. Mivel hasonló műfajban mozgok, nagyon szeretem a magyar filmvígjátékokat, sajátos zamatuk van. Ezek az alkotások hozzátartoznak ahhoz a hagyományhoz, amiből mi, humoristák is merítünk.”
Nyitókép: Muray Gábor
Ha a düh-kór már nem elég, akkor a klasszikus, jól bevált veszettség is megteszi, vagy legalábbis egy variánsa. Ettől pedig a francia veszettek szinte szó szerint tépik szét egymást.
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A hazugság lényege, hogy mire használják ezeket a valós problémákat: keleti orientáció, jogállamlebontás, feudálkapitalista önkény.
Nyolc embert ítéltek el.
