Jancsó, Huszárik, Makk Károly, a magyar film aranykora a világ élvonalába emelt bennünket – mondja Vidnyánszky Attila, aki a kijevi filmrendezőnek, Maszlobojscsikovnak is vitt egy kópiát a Szindbád című filmből. A Nemzeti igazgatója azt is elárulta, hogy Szabó Istvántól az Apa kamaszkorában nagyon eltalálta.
„Jancsó Miklós: Szegénylegények, Makk Károly: Szerelem, Huszárik: Szindbád – csak hogy három számomra kedves filmet említsek. A magyar filmnek ez a korszaka, a hatvanas-hetvenes évek, amikor még művészet akart lenni, amikor kereste a különleges formai megnyilvánulásokat, titkokat próbált föllebbenteni, abszolút a világ élvonalába emelt bennünket.
Jancsó Szegénylegények-je csodálatos, tele van őszinte indulattal, egy zsigerig ható történetet mesél el, elképesztően erős szereplőgárdával. Látszik, hogy őszinte indulat és nem valamiféle póz vezérli.
Szegénylegények (Jancsó Miklós, 1966)
Huszárik személyes kedvencem, nemcsak a Szindbád, hanem a Csontváry című filmje is elképesztően jó. Az a történetmesélési mód, az a sok asszociáció, a fölvillanó képek, az atmoszférateremtés, a kikacsintások olyan erősek képileg, hogy rögtön világokat nyitnak meg. A zeneisége, a képek ritmusa. Ez a balladisztikus világ nagyon közel áll hozzám, ugyanez izgat engem a színházban.
Egy időben személyes missziómnak éreztem, hogy a Szindbád hírét vigyem, több barátomnak vittem el a filmet videókazettán, például a kijevi filmrendezőnek, Maszlobojscsikovnak is. Hogy lássanak és érezzenek kicsit bennünket.
Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971)
Ami pedig még kamaszgyerekként ütött meg, az Szabó Istvántól az Apa. Megnéztem, és belém égett. Nagyon szerettem. Ez a fajta költészet mára kikopott a filmművészetből.
Később jött a Tarkovszkij-imádatom, Fellini, Bergman, Buñuel. A művészettel nem egyszerűen hatni akartak ezek a filmek, ahogy a felsorolt nagy magyarok is, hanem keresgéltek, az emberi lélek és a világ titkait kutatták, az Isten felé nyúltak. Ezek a dolgok eltűntek sajnos, nincsenek ma már.”
Nyitókép: Földházi Árpád
A nem túl bizalomgerjesztő előzetes ellenére a Demjén Ferenc dalaira komponált Hogyan tudnék élni nélküled? közelről sem olyan rossz, ami főleg a szerethető, szimpatikus szereplőknek és a jó ízléssel adagolt zenei betéteknek köszönhető.
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Az Emilia Pérez című francia bűnügyi musical ezzel együtt tíz jelölést zsebelt be.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A legendás spanyol rendező új munkájában, A szomszéd szobában az elmúlással való szembenézésről beszél intim, személyes hangvételben. Ám hiába a két zseniális színésznő, Tilda Swinton és Julianne Moore, a katarzis elmarad. A november 28-tól a mozikban látható film lábjegyzet maradt Almodóvár elképesztő karrierjében.
A kérdőív online is kitölthető.
A nő kiakadt, hogy a rendőrség semmit sem csinált, amikor a segítségüket kérte.
