25 év – 25 interjú a Mandineren.
Idén ősszel ünnepli negyedszázados fennállását a népi kultúra városi továbbélésének, megőrzésének fellegvára, a Fonó Budai Zeneház. A Mandiner ebből az alkalomból exkluzív sorozatot közöl az intézmény szellemiségét képviselő kulturális szereplőkkel, akik maguk is a közös gyökereinkből táplálkozó magyar és külföldi népzene, a néptánc, az (etno)jazz és a világzenei irányzatok kiváló művelői.
Valami történik, a hitehagyott Nyugaton egyre többen szomjazzák a transzcendenciát. A vallásosság nemcsak hasznos, de észszerű választás is, itt az ideje, hogy a hívők megragadják az alkalmat, és beszélgetni kezdjenek a bizonytalanokkal – mutat rá a változó korszellem kínálta esélyre Ross Douthat.
A modell sikerének ellenére a Magyarországon történő bevezetés számos kihívást rejt magában.
Sokáig „tótnak” hitték őket, de a kutatások is bebizonyították, Derenken egykor lengyelek, gorálok éltek. Rémiás Tibort, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatóját kérdeztük.
Barátaim, de mi az, amiért a mi vérünk forr, amiért a mi szívünk dobog, ami a magyarok eleme?
„A magyar népzene és a néptánc tudja legjobban bemutatni a nemzeti karakterünket” – hangsúlyozta Rosonczy-Kovács Mihály annak kapcsán, hogy a csárdás hagyománya felkerült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Hankó Balázs, Varga-Bajusz Veronika és Závogyán Magdolna állami elismeréseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban csütörtökön.
Az ukránok sérelmezték a Nemzetközi Olimpiai Bizottság leendő elnökének megjegyzéseit, amelyek megnyitották az utat Oroszország visszatérése előtt.
A Magyar Honvédség számára ez nemcsak katonai gyakorlat, hanem stratégiai jelentőségű esemény.
