A forgatókönyvet Joe Eszterhas készítette.
Szöllősi György sportújságíró, a Puskás-ügyek nagykövete és a legenda életrajzírója hétfőn közösségi oldalán mutatta be a Puskás Ferenc életéről tervezett forgatókönyvet. A 183 oldalas szöveteget Joe Eszterhas, magyar származású amerikai filmes készítette, s az „Isten bal lába” címet adta neki – adta hírül a Ripost. „Andrew G. Vajna emlékére. Igaz történet alapján” – írta a kép mellé Szöllősi, jelezve azt, hogy a filmmogul nagy álma volt, hogy film készüljön arról a magyarról, akit a világon mindenhol ismernek.
Később a Ripost kérdésére elmondta, évek munkája áll az elkészült forgatókönyv mögött: „Már közel tizenöt éve felvetődött az ötlet, s most itt tartunk, elkészült a forgatókönyv” – mondta a lapnak Szöllősi György, aki kiemelte, a munka nagy része azonban még hátravan, hiszen még nincs stáb, főleg rendező, aki leforgassa.
„Egyelőre nem tudok rendezőről, szereplőkről beszélni, mivel azért dolgozunk, hogy tényleg legyen mozi. Joe Eszterhas három éve tett egy ígéretet Andy Vajnának és ezt betartotta. Az íróval egyébként több megbeszélésen vettünk részt, voltunk többek között Madridban is, ahol Öcsi bácsi korábbi csapattársaival beszéltünk.” Szöllősi kiemelte, a tervezett mozi nem dokumentum-, hanem egész estés nagyjátékfilm lesz. Előbbi műfajban tíz éve már bemutatták a Puskás Hungary című alkotást.
Mint a lap megtudta, Szöllősi és Eszterhas mellett a tavaly elhunyt producer özvegye, Vajna Tímea is mindent megtesz azért, hogy néhai férje nagy álma megvalósulhasson, ezért producerként részt vehet az alkotásban – már ha a hagyatéki tárgyalás során eldől, hogy lesz-e az özvegynek tulajdonjoga Vajna amerikai filmes cégében.
(Mandiner)
Tokaj-Hegyalja térsége mindig káprázatosan szép volt, és Bodrogkeresztúr, ahol mindenfelől látszanak a tokaji szőlődombok és a Zemplén tekintélyes vonulata, egészen különös miliőt áraszt magából. Petri Lukács Ádám írása.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
Korszakos alkotó, aki egyszerre volt a magyar népi kultúra és zenei őshagyomány megmentője és az új irányokat kereső modern művészet úttörője. Rajcsányi Gellért írása.
Nyolc-kilenc éves korától állandó kemény munkában volt része. De a természet rendjét úgy megismerte, hogy doktorálhatott volna belőle. Csóti György írása.
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
A pontos számokat még nem közölték.
A részletes elemzés arra jutott, hogy szinte biztosan kamu az a fotó, amit Magyar Péter is bőszen osztogatott a tiszás gyűlésen összegyűlt tömegről.
