A villamosjelenet még nem szerepelt az eredetiben, azt később vették fel.
Bacsó Péter filmjének eredeti, cenzúrázatlan változatát vetítik a cannes-i filmfesztiválon – jelentették be a filmfesztivál szervezői pénteken. Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja – közölte pénteken a filmalap az MTI-vel.
Bacsó Péter 1969-ben forgatott A tanú című filmjével, a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhet vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, és ezután 32 országban mutatták be. A filmalap közlemény emlékeztetett arra, hogy a forgatás és a sorozatos leállítások, az egyes jelenetek kivágatása és a hozzáforgatások – hatalom és művészet jellegzetes egyezkedése volt a hatvanas évek végén.
A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján, a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket – amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során – a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és „hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően kiváló minőségben lesz látható a cenzúrázatlan változat.
Az eredeti verzióban, amelynek Cannes-ban lesz a világpremierje, látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, és az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szemben az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.
A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája, 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg.
A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszú távú filmfelújítási programnak köszönhetően évente 25-30 magyar klasszikus film teljes körű restaurálása készül el. A Cannes Classics idei programjában mások mellett olyan világhírű rendezők filmjei szerepelnek, mint Dennis Hopper, Stanley Kubrick, Luis Bunuel, Milos Forman és Oliver Stone.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Nagy Dénes túlzás nélkül az utóbbi évek egyik legjobb moziját készítette el a kortárs klasszikus zene világhírű magyar zsenijéről, akiért a föld minden pontjáról Budapestre zarándokolnak a tanítványok.
Egy zenész és egy tartalomkészítő. Mindketten dánok, influenszerek és immár évek óta Magyarország az otthonuk. Miért döntöttek úgy, hogy itt kezdenek új életet, mik a benyomásaik rólunk magyarokról, és miként lehetnénk még vonzóbb célpont a külföldiek számára. Utánajártunk!
Lapunk a Mandiner hetilapban 2023 májusában megjelent interjúval emlékezik meg a művészről.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
A Csendes barát, Enyedi Ildikó új mozija úgy fon körbe minket lassan, mint ahogyan a főszereplő páfrányfenyő ágai borulnak az akaratlanul is egymásba fonódó emberi sorsok fölé. Farkas Anita írása.
Az iráni Jafar Panahit azonban nem lehet megfélemlíteni.
Ami sok, az sok. Egyre többen látnak át a szitán.
Lesz itt nemulass.
