A tavalyihoz képest kétszer annyi olvasónk fáradt azzal, hogy kitöltse kissé hosszadalmas kérdőívünket, amelyben nem csak a Mandiner.sci-firől, hanem az olvasási szokásokról is érdeklődtünk. Sci-fi, vagy fantasy? Print vagy elektronikus? Magyar vagy angol? Magyar szerző vagy külföldi? Sok egyéb mellett még az is kiderül, hogy hányan torrenteznek.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is úgy döntöttünk, hogy megkérdezzük olvasóinkat: kik ők, honnan jöttek; mit szeretnek a portálunkon, és mit nem; mi az, amiből lehetne több, és mi az, amiből elég lenne kevesebb. Idén kicsit megtoldottuk a kérdőívet, és az olvasási szokásokra is rákérdeztünk. Idén majdnem kétszer annyi olvasónk vette a fáradságot, hogy kitöltse az ívet, mint tavaly: kétszázegy válasz alapján közöljük az eredményeket.
*
A válaszok alapján a nemi arányok nem tolódtak el jelentősen a tavalyi évhez képest: portálunk olvasóinak több mint háromnegyede férfi, közel egynegyede nő. Az eredmény idén viszont nincs szinkronban a közben kibővült Facebook-táborunk arányaival: itt lájkolóink harmincegy százaléka nő, hatvankilenc százaléka férfi.
Ha a korfát nézzük, akkor az eredményeink szintén a tavalyi évhez közelítenek: olvasóink több mint kétharmadát adják a huszonöt és negyven év közöttiek, és ezen belül pedig harmincasok vannak többségben: majdnem pontosan kétszer annyian, mint a huszonöt és harminc közöttiek. Olvasóink tizenhét százaléka tapossa a negyvenes éveit, az ötven fölöttiek pedig közel ugyanannyian vannak, mint a huszonöt alattiak (7-7%). A Mandiner.sci-fi olvasóinak negyvennégy százaléka Budapesten, harmincnyolc százaléka más hazai városban, tíz százaléka falun, nyolc százaléka pedig külföldön él.
Válaszadóink hetvenkilenc százaléka felsőfokú, a fennmaradó huszonegy százalék pedig középfokú végzettséggel rendelkezik. Olvasóink jelentős része nem csak magyarul, de legalább egy másik idegen nyelven is olvas híreket: hetvenegy százalék angolul, tíz százalék pedig németül; de akadtak franciául, oroszul, szlovákul, törökül, szerbül-horvátul, románul, portugálul és olaszul tudó olvasóink is.
Ezzel szemben az is tény, hogy viszonylag kevesen olvassák a fantasztikummal foglalkozó külföldi hírportálokat: olvasóink kétharmada egyiket sem követi figyelemmel. Aki mégis, az leginkább a Tor.comot és az io9-t olvassa. A témával foglalkozó hazai oldalak közül már többre is odafigyelnek olvasóink: hatvan százalékuk olvassa az SFmagot, de jelentős tábort szedett össze kérdőívünkben az ekultura.hu (42%), a Geekz (40%), a Galaktika.hu (31%) a Próza Nostra (29%), és az SFportal (25%).
Olvasóink legnagyobb része korábban is a Mandiner olvasója volt (36%), a második legnagyobb tábor pedig a Molyon keresztül talált rá portálunkra (32%). A többiek a Facebookon, ismerősön, vagy más oldal linkjén keresztül találkoztak lapunkkal. A válaszadók negyvenöt százaléka leginkább akkor kattint tartalmainkra, ha a közösségi médiában szembe jön vele; huszonhárom százaléka naponta, huszonnyolc százaléka rendszeresen meglátogatja címlapunkat – ez kellemes eltolódást mutat a tavalyi évhez képest: egyre többen olvastok minket direktben. Négy százalékotok pedig RSS-ben követi minden rezdülésünket. Őket ezúton külön üdvözöljük!
Szintén eltérés a tavalyi évhez képest, hogy egyre több olvasónk (41%) futja át az egész oldalt, nem leragadva egy-egy cikknél. Harminchat százalék főleg a hírhasábban megjelenő anyagokért kattint ránk, tizennyolc százalék pedig inkább a véleménydobozunkat pörgeti rendszeresen.
Nagy a szórás azt tekintve, hogy olvasóink hány könyvet olvasnak el átlagosan egy évben. A válaszadók negyede ötvennél több könyvet olvas, egy másik negyedének pedig 11-20 könyv fér bele az idejébe. A legtöbben 21-50 közötti kötettel végeznek egy évben. Olvasóink közel fele nagyrészt fantasztikus könyveket olvas, harmada pedig közel ugyanannyi fantasztikus könyvet, mint egyéb témájút. Tizenhat százalék nyilatkozott úgy, hogy kevésbé van jelen életükben a fantasztikum; van egy három százalékos keménymag, akik viszont csak fantasztikus könyveket olvasnak.
A fantasztikumon belül olvasóink nagy része a sci-fi mellett tette le a voksát: 93 százalékuk olvas ilyen műfajú könyveket, míg fantasyt 63 százalék vesz a kezébe rendszeresen. Ennél jóval kevesebben, de még mindig sokan, huszonhárom százaléknyian olvasnak horrort, és van pár olvasónk, aki vevő a young adult-művekre és a paranormális romantikára is. Egy olvasónk pedig - nagyon helyesen - felhívta a figyelmünket arra, hogy nem csináltunk külön kategóriát az alternatív történelemnek.
A fantasztikumon túl olvasótáborunk főleg a külföldi (64%) és hazai (50%) szépirodalmat, illetve a tudományos ismeretterjesztő műveket (55%) részesíti előnyben. De a krimi (45%), a történelmi tényirodalom (48%) és a történelmi fikció (37%) is elég népszerű. Olvasótáborunk nagyobb része nem olvas viszont romantikus, illetve életmóddal kapcsolatos könyveket.
Olvasóink ötvenegy százaléka kizárólag magyarul olvas fantasztikus műveket, harminckét százaléka többségében magyarul olvas, nyolc százalék fele-fele arányban olvas idegen nyelven és magyarul; nyolc százalék pedig többnyire idegen nyelven olvas könyveket. Csak egy árva olvasónk volt, aki úgy nyilatkozott, hogy csak angolul olvas. A válaszadók ötvenöt százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem követi külön figyelemmel, hogy az adott művet magyar szerző írta-e, míg negyvenöt százalék külön figyelmet szentel ennek a ténynek.
A Mandiner.sci-fi olvasóinak nagyjából hatvan százaléka többnyire, vagy kizárólag nyomtatott könyvet vesz a kezébe; huszonhárom százalék fele-fele arányban olvas elektronikus és nyomtatott könyvet, tizenhat százaléka pedig inkább az elektronikus formátumot részesíti előnyben. Szintén hatvan százalékos tábort tesznek ki azok, akik a kiadók webshopjában vásárolnak könyvet; ezen felül a legnépszerűbb beszerzési helyek közé a nagyobb könyvesboltok boltjai (49%) és webshopjai (45%) számítanak. Olvasóink harmincegy százaléka jelezte, hogy torrenten, vagy más egyéb fájlmegosztón keresztül is szerez be könyveket.
Apropó, kiadók: rákérdeztünk erre is. A válaszok szerint olvasóink között piacvezetőnek számít az Agave Könyvek (68%), de ott van a nyomukban a Gabo SFF (49%), a Fumax (43%), és a Delta Vision (41%). Említést érdemel még a Metropolis Media/Galaktika (29%) és a Szukits (27%). Olvasóink harmada pedig úgy nyilatkozott, hogy annyira nem érdekli, melyik kiadó adja ki a könyvet, bár közülük is sokan jelölték meg aztán a kedvenceiket.
Szívünknek kedves, hogy válaszadóink jóval több mint fele jelezte azt, hogy a hazai fantasztikus megjelenéseket listázó hó eleji cikkeink hasznosak számukra. Ettől az eredménytől elmarad a külföldi megjelenések listázásának hasznossága: láthatóan alacsonyabb olvasóink érdeklődése ezen a területen, ez viszont konvergál azzal, hogy hányan olvasnak közülük idegen nyelven.
Olvasóink túlnyomó része olvas könyvkritikákat, bár negyven százalék leginkább csak akkor, ha szembejön; huszonnyolc százalék viszont direkt keresi az őt érdeklő könyvekről szóló írásokat. Egy másik huszonnyolc százalék pedig egyenesen azért olvas kritikákat, hogy új könyveket fedezzen fel. Külön öröm, hogy válaszadók nyolcvannégy százaléka jelezte: volt már olyan könyv, amire a mi írásunk miatt figyelt fel.
Továbbra is nagy érdeklődés mutatkozik még több könyvkritikára (akár spoileres, elemzőbb formátumúakra), illetve külföldi és hazai szerzőkkel készített interjúra. Ezen felül olvasóink jelentős része olvasna szívesen a külföldi és hazai fantasztikum történetéről szóló cikkeket, vagy más, nem konkrét művekhez kötődő elméleti jellegű írásokat. A véleményhasábunkban a tavalyi évhez hasonlóan igény mutatkozik a magyarra fordított külföldi cikkek szemlézésére, amit leginkább idő hiányában vagyunk kénytelenek kicsit hanyagolni.
Végül arra kérdeztünk rá, hogy hányan jönnétek el egy-egy fantasztikummal kapcsolatos beszélgetésre, amit Budapesten rendeznénk. A jó hír: kevesen vannak azok, akiket egyáltalán nem érdekel ilyen jellegű program. A rossz hír: olvasóink harmada azért nem tudna eljönni, mert nem budapesti. Tizenkét százalék viszont egyértelműen eljönne, negyven százalék pedig attól teszi függővé, hogy kik lesznek a vendégek. Ezzel kapcsolatban egyelőre nem ígérünk semmit, de mondjuk úgy: vannak terveink.
Felmérésünk negyedik szekciójában a tavalyihoz lehetőséget adtunk arra, hogy olvasóink saját szavaikkal is megfogalmazzák portálunkkal kapcsolatos észrevételeiket, véleményeiket és kritikáikat. Mivel a tavalyihoz hasonló kérdések és megállapítások érkeztek, idemásoljuk kicsit kiegészítve az akkori válaszainkat.
Miért nem csak sci-fivel foglalkozik az oldal?
A Mandiner.sci-fi névválasztása csalóka: sajnos nehéz lenne egy utótagba sűríteni mindent, amit portálunk igyekszik lefedni, és még a laikus szemnek is mond valamit. Mint az beköszönőnkben jeleztük, első sorban a nemzetközileg SFF betűszóval jelölt zsánerekkel foglalkozunk, amit magyarul leginkább a „fantasztikus” szóval lehetne visszaadni. Ez első sorban a sci-fit és a fantasyt, ezek alműfajait és határterületeit jelenti az irodalom, a képregények, a filmművészet és a videójátékok területén. Belefér ebbe a horror és a szuperhős-műfaj, vagy akár néha egy-egy űrkutatással, vagy más kapcsolódó dologgal foglalkozó tudományos tartalom is – utóbbihoz azonban nem érezzük magunkat eléggé felkészültnek.
Mi a helyzet a „Nincs kifogás”-rovattal?
Többen hiányoltátok tavaly indult rovatunkat, amelyben egy-egy magyar szerző által írt, szerintünk kevésbé jól sikerült regényről igyekeztünk megállapítani, hogy mi ment félre. A rovat nem szűnt meg, csak nem olvastunk mostanában olyan magyar könyvet, ami megérdemelte volna a hosszas boncolgatást. A rovat visszatérése esetén azonban elképezlhető, „Nincs kompromisszum” lesz a címe, ami jobban lefedi azt, amit el akarunk érni vele. (Mások szerint nagyon szubjektív ez a rovat. Hát igen, ez a célja.)
Most tényleg muszáj regisztrálni, hogy elolvassam a kommenteket?
Igen. A Mandiner a véleményszabadság híve, ezért 2009-es alapítása óta – szemben más közéleti hírportálokkal – folyamatosan lehetőség volt és van a kommentelésre. 2015 óta kommentelési rendszerünk azonban több szintűvé vált, regisztráció és bejelentkezés nélkül csak a kommentek egy kisebb része olvasható, regisztráció után pedig külön kattintásra látható a kommentek összessége.
Miért vannak állami/politikai hirdetések a Mandiner.sci-fi tartalmai mellett?
A Mandiner egy piacról élő hírportál, így a többi hasonló hírportálhoz hasonlóan hirdetésekből finanszírozza a működését. Ezek között természetesen – mint a legtöbb magyar közéleti sajtóterméknél – akadnak állami és politikai hirdetések is. A Mandiner viszont a sajtótermékek többségével ellentétben évről évre nyilvánosságra hozza éves beszámolója mellett azt is, hogy az adott évben mennyi bevétele származott állami hirdetésekből.
Miért csak ilyen, vagy olyan „ideológiai töltetű” cikkek vannak az oldalon?
A Mandiner.sci-fi továbbra is fogad bárkitől cikkeket, amelyek ugyanolyan szakmai elbírálás alá esnek, mint a portálunkon megjelenő többi írás. Ideológiai kívánalom nincs, ezzel kapcsolatos cenzúrát nem működtetünk. Nekünk elég, ha a felsorakoztatott tények és a tényállítások rendben vannak. Nem zárkózunk el a vita elől sem: adott írásainkra szeretettel várjuk a válaszcikkeket, különvéleményeket, riposztokat, amelyeket szívesen közlünk olvasói levélként. A véleménydobozba is várjuk az ajánlásokat ezen a linken.
(Külön jól szórakoztunk azon a válaszadónkon, aki a következőt írta: „A női szerzők általában szarok, kivéve, ha Moskát Anitát klónozni kezdjük.” Mondatának első felével ugyan nem értünk egyet, a második felével azonban minden bizonnyal sokat nyerne a hazai fantasztikus irodalom.)
*
Kövess minket Facebookon és Molyon, olvasd el e-könyvünket a hazai fantasztikum helyzetéről.
Továbbra is rengeteg izgalmas és igényes társasjáték jelenik meg magyarul. Ezért hamis pénz használata nélkül alaposan át kell gondolni, hogy mire csapunk le.
Újra rendezni kell a soraikat.
2024-ben 22%-kal nőtt a Biblia eladása, amely a Z generáció hit iránti érdeklődéséből is fakadhat.
Az optimista forgatókönyv 2025-ben a béke elérését jósolja.
A kereszténydemokraták azt ígérik, hogy semmi esetben nem fognak együttműködni az AfD-vel.
Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége „gyenge” vagy „átlag alatti” szintre értékelte az elnököt.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
