Elfogadta az ESA a közös európai űrstratégiát

A svájci Luzernben tartotta ülését előző héten az Európai Űrügynökség, ahol elfogadták a közös európai űrstratégiát. Előző év novemberében csatlakozott Magyarország a szervezethez és teljes jogú tagként vett részt az ülésen. Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára vezette Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője képviselte az ülésen Magyarországot.

Közös európai égbolt felé

A találkozón elfogadták az ügynökség főigazgatója által beterjesztett  Space 4.0 „towards the United Space in Europe” nevű stratégiát. A januárban bemutatott dokumentum alapján az ügynökség munkája és az űrkutatás a társadalom, a tudományos élet, a politika és az ipar szerves együttműködéseként valósulna meg. 

A következő öt évben 3000 milliárd forintnak megfelelő költségvetéssel fog futni az ügynökség alaptevékenysége, a tagállamok számára kötelező programja és 24 választható űrprogram. Döntöttek az ExoMars, európai marsjáró program folytatásáról; saját hordozórakéta fejlesztéséről és a nemzetközi űrállomás európai moduljának meghosszabbításáról is. 

Magyar feladatok az európai űrkutatásban

Magyarország elsődlegesen az ipari, technológiai fejlesztésben és a földmegfigyelési feladatokban vesz részt. Egy választható program részeként kezdték el fejleszteni a kozmikus sugárzást mérő CROSS-rendszert, ennek részeként a RadCube műholdat és RadMag műszert.

Magyarország az ESA Ipari Ösztönző Rendszerében is részt vesz, a programot pályázatait a magyarok az átlagon felüli arányban nyerik el. A magyar űrstratégia kidolgozása is folyamatban van, ez határozhatja meg a későbbiekben az ország feladatait az Európai Űrügynökségen belül.