Luzernben ülésezett az Európai Űrügynökség, melynek 2015 óta Magyarország is tagja. A találkozón elfogadták az európai űrstratégiát, döntöttek az európai marsjáró, hordózórakéta és a nemzetközi űrállomás fejlesztését érintő programokról is. Magyarország jelenleg ipari, és technológiai fejlesztést, valamint földmegfigyelési feladatokat érintő programokban vesz részt. Zajlik a magyar űrstratégia kidolgozása is.
A svájci Luzernben tartotta ülését előző héten az Európai Űrügynökség, ahol elfogadták a közös európai űrstratégiát. Előző év novemberében csatlakozott Magyarország a szervezethez és teljes jogú tagként vett részt az ülésen. Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára vezette Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője képviselte az ülésen Magyarországot.
Közös európai égbolt felé
A találkozón elfogadták az ügynökség főigazgatója által beterjesztett Space 4.0 „towards the United Space in Europe” nevű stratégiát. A januárban bemutatott dokumentum alapján az ügynökség munkája és az űrkutatás a társadalom, a tudományos élet, a politika és az ipar szerves együttműködéseként valósulna meg.
A következő öt évben 3000 milliárd forintnak megfelelő költségvetéssel fog futni az ügynökség alaptevékenysége, a tagállamok számára kötelező programja és 24 választható űrprogram. Döntöttek az ExoMars, európai marsjáró program folytatásáról; saját hordozórakéta fejlesztéséről és a nemzetközi űrállomás európai moduljának meghosszabbításáról is.
Magyar feladatok az európai űrkutatásban
Magyarország elsődlegesen az ipari, technológiai fejlesztésben és a földmegfigyelési feladatokban vesz részt. Egy választható program részeként kezdték el fejleszteni a kozmikus sugárzást mérő CROSS-rendszert, ennek részeként a RadCube műholdat és RadMag műszert.
Magyarország az ESA Ipari Ösztönző Rendszerében is részt vesz, a programot pályázatait a magyarok az átlagon felüli arányban nyerik el. A magyar űrstratégia kidolgozása is folyamatban van, ez határozhatja meg a későbbiekben az ország feladatait az Európai Űrügynökségen belül.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Nem gond, ha előbb-utóbb elpusztítjuk magunkat, a fontos az, hogy a bürokrácia működjön, a férfi lehessen nő, az ember pedig robot. Kafka vajon milyen novellákat írna ma?
A gödör olyan mély, hogy megszakad a szedett-vedett láncolat, és minél mélyebben van valaki, annál nagyobb kincs lehet még akár egy pizza is.
Eredetileg egy népszerű sci-fi adaptációja lett volna, de a végeredmény alapján nehéz elhinni, hogy a forgatás során bárki is komolyan vette.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Szerinte fogadja el az eredményt, és menjen golfozni, ha Harris nyer.
A donyecki bányász, Alekszej Sztahanov Sztálin halála után már nem volt fontos. .
