Luzernben ülésezett az Európai Űrügynökség, melynek 2015 óta Magyarország is tagja. A találkozón elfogadták az európai űrstratégiát, döntöttek az európai marsjáró, hordózórakéta és a nemzetközi űrállomás fejlesztését érintő programokról is. Magyarország jelenleg ipari, és technológiai fejlesztést, valamint földmegfigyelési feladatokat érintő programokban vesz részt. Zajlik a magyar űrstratégia kidolgozása is.
A svájci Luzernben tartotta ülését előző héten az Európai Űrügynökség, ahol elfogadták a közös európai űrstratégiát. Előző év novemberében csatlakozott Magyarország a szervezethez és teljes jogú tagként vett részt az ülésen. Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára vezette Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője képviselte az ülésen Magyarországot.
Közös európai égbolt felé
A találkozón elfogadták az ügynökség főigazgatója által beterjesztett Space 4.0 „towards the United Space in Europe” nevű stratégiát. A januárban bemutatott dokumentum alapján az ügynökség munkája és az űrkutatás a társadalom, a tudományos élet, a politika és az ipar szerves együttműködéseként valósulna meg.
A következő öt évben 3000 milliárd forintnak megfelelő költségvetéssel fog futni az ügynökség alaptevékenysége, a tagállamok számára kötelező programja és 24 választható űrprogram. Döntöttek az ExoMars, európai marsjáró program folytatásáról; saját hordozórakéta fejlesztéséről és a nemzetközi űrállomás európai moduljának meghosszabbításáról is.
Magyar feladatok az európai űrkutatásban
Magyarország elsődlegesen az ipari, technológiai fejlesztésben és a földmegfigyelési feladatokban vesz részt. Egy választható program részeként kezdték el fejleszteni a kozmikus sugárzást mérő CROSS-rendszert, ennek részeként a RadCube műholdat és RadMag műszert.
Magyarország az ESA Ipari Ösztönző Rendszerében is részt vesz, a programot pályázatait a magyarok az átlagon felüli arányban nyerik el. A magyar űrstratégia kidolgozása is folyamatban van, ez határozhatja meg a későbbiekben az ország feladatait az Európai Űrügynökségen belül.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
A sci-fi-szerzők szinte mindig pontosabban jósolnak a tudósoknál. Szerintük a jövő legfőbb technikai készsége a manipuláció lesz, s bár a világ „fejlettebbé” válik, sivárabb és cinikusabb is lesz a mainál. Mindennapi küzdelmeink tárgya az identitásunk és a szabad akaratunk megőrzése lehet.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
A most átvett Lynx KF-41 gyalogsági harcjárművet a NATÓ legösszetettebb hadműveletében is bevetik.
Új jegyzőkönyvet vezetnek be az újraszámlálásra.
